A KÉK (Kortárs Építészeti Központ) Városi Séták programja idén némi módosításon esett át, és így a következő hónapokban új irányt vesz: azt a 12 épületet járja be, többek között, melyek a 2021-es 17. Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjának (Othernity) is a középpontjában állnak. Ezek mind a szocialista időszak alatt épültek, műemléki védettséggel nem rendelkeznek, és a közvélemény szemében „csúnya” épületek, melyek vitatható művészeti értékkel bírnak. Azonban a szakma másképp gondolkodik ezekről a modernista épületekről, ennek szólnak az újragondolt séták. A hétvégi esemény középpontjában az újpesti Ady Endre Művelődési Ház állt, mely nemsokára lebontásra kerül, és akkor már csak képen lehet rácsodálkozni Ferencz István épületcsoportjára, és a mögötte meghúzódó alkotói koncepcióra.
Újpest sokáig önálló településként álldogált-éldegélt a főváros szomszédságában, attól északra, a Duna mentén. A XIX. században indult nagyarányú fejlődésnek, melynek betetőzéseként 1950-ben Budapesthez csatolták, és az addigi kisvárosból kerület lett. Azonban a mai napig nem tudta levetkőzni – talán mert ez sosem volt cél – kisvárosi jellegét, amitől tényleg olyan érzésünk támad, amikor belépünk Újpestre, mintha egy városon belüli városba érkeztünk volna.
A KÉK (Kortárs Építészeti Központ) legújabb városi sétája, a Városi Séták x Othernity: Újpest térben és időben a kerület kulturális közösségi tereit mutatja be, a középpontban azzal az épülettel, amivel – több más, a szocialista korszakból származó épület-monstrum társaságában – a Velencei Biennálé magyar pavilonja is foglalkozik: az Ady Endre Művelődési Ház. Utunk első állomása azonban nem ez volt.
Újpesti Polgár Centrum
A túra első állomása az Újpest-központot keresztülszelő Árpád úton álló Polgár Centrum, amit a helyben önszerveződő művészek hoztak létre még a XIX. század vége felé, és amiben szemet gyönyörködtető színházterem, fogadásokra és különböző rendezvényekre alkalmas tükörterem, valamint galéria is található.
Újpest kulturális életének első fontos terepe volt a Polgár Centrum, amit 1899-ben adtak át, és ami ugyan átesett egy komolyabb felújításon 1988 és 1994 között, de a kialakítása, a különféle díszítő elemek és az épület belső terei még mindig őrzik a történelmi idők emlékét.
Az épület szomszédságában egykor egy kávéház állt, itt gyűltek össze a helyi művészek, az 1877-ben alakult Újpesti Közművelődési Kör tagjai. Ők szorgalmazták egy, az újpesti művészeti életet támogató állandó műhely felállítását is. A kör tagjainak felajánlásaiból, támogatásokból és kölcsönökból hozták létre a helyet, ami Kovács Frigyes, a kor ismert építésze tervei alapján készült el, és a kivitelező is ő volt.
Az annak idején kimondottan elegáns épület a rendszerváltás idején lezajlott felújításnak köszönhetően ma inkább egyszerűbb, átlagos háznak tűnik kívülről szemlélve. Viszont a mai napig aktív szerepet tölt be Újpest kulturális életében, a helyi képzőművészek például rendszeresen állítanak ki a galériában.
Ady Endre Művelődési Ház
Ugyanez már nem mondható el a séta központi eleméről, az Ady Endre Művelődési Házról, ami két éve nem használ már senki, időnként hajléktalanok lakták, amíg körbe nem lett kerítetve, mint építési terület. Azóta várja szomorú sorsát, hogy jó szokás szerint elbontsák, a helyére pedig irodaházat és/vagy modern lakóházat építsenek fel.
Újpest az 1970-es évekig állt ellen a szocialista művészet különféle remekeinek – egyéni ízlés kérdése, hogy ezek valakit lenyűgöznek-e vagy sem –, a legizgalmasabbat viszont már egész későn, 1986-ban adták át. Ferencz István építészeti-társadalmi víziója, az Ady Endre Művelődési Ház talán pont emiatt, hogy későn érkezett, ezért nem tudott soha otthonává válni az ott lakóknak.
Pár évnyi dicsőséget követően mostoha kilátások és lassú hanyatlás lett a sorsa. Pedig a művelődési házban és környezetében benne van egész Újpest. Egy kívülről látható, de csak a hatalmas térbe belépve megnézhető, eredeti kialakítású, zárt terület, ami kifejezi a kerület kisvárosi, a fővárostól karakteresen elütő jellegét. Központi eleme a színház épülete, két oldalán széles utcák futnak, előtte pedig egy nagy tér, közösségi rendezvényekre tökéletes.
Áll itt még két másik, hosszúkás épület a színház mellett, ahol klubhelyiségek, kávézók, boltok és különféle szolgáltatások várták a helyieket. De víziószerű elképzelések ide, multifunkció oda, az Ady Endre Művelődési Ház nem tudott gyökeret ereszteni az évek során.
Újpesti Új Vásárcsarnok és Kulturális Rendezvényközpont
Bezzeg a 2018-ban átadott, gigantikus, az Ady-hoz hasonlóan több mindent magába tömörítő épület, az Újpesti Új Vásárcsarnok és Kulturális Rendezvényközpont, amit röviden csak UP-nak hívnak, és nem csak a helyben élők, 2 év alatt megtalálta a helyét a kerület, meg az egész város életében. Hiába található egy hatalmas terület, a Szent István tér végében, az előtte elnyúló nagy tér nem nyomja el az épület elképesztő méreteit, sőt inkább kiemeli azt.
Találunk benne egy szupermodern, széles és hosszú színháztermet, ami koncertteremmé és rendezvénytérré is átalakítható, meg egy gigantikus méretű, többszintes piacot üzletekkel és kávézókkal, és vannak klubhelyiségek, közösségi terek, konferenciaterem meg galéria is, nem beszélve a külön vonzerővel bíró tetőteraszról.
Az újpesti kulturális terek őse, a Polgári Centrum a régmúlt egy darabja, érdemes megőrizni, márcsak a gyökerek miatt is, egyébként pedig egy szimpatikus, helyi kulturális cukiság. Bár őszintén sajnáljuk az Ady Endre Művelődési Házat mostoha sorsa miatt, amiért sosem volt képes betölteni a küldetését, az UP-ról viszont biztosan tudjuk, hogy sikerülni fog.
Modern, a kor kihívásainak megfelelő, egyszerűen jó ott lenni és ide-oda bóklászni benne, amikor pedig az ember messziről, a tér másik feléről rápillant, mágnesként vonzza magához. Úgy tűnik, a kultúra köszöni szépen, jól érzi magát jelen pillanatban Újpesten.
