Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte, az Operával szemben áll, mégis majd 18 évig lakatlanul állt, egyre rosszabb állapotban kívül és belül. Pataki Tamás ezúttal az Andrássy út talán leghíresebb „szellemházába” jutott be – fotókon a Drechsler-palota, amelynek felújítása mostanában indult el.
Bár a mai köznyelv leggyakrabban a Balettintézet épületeként, vagy Drechsler-palotaként emlegeti az Andrássy úti épületet, de amikor a története elkezdődött, még mint a MÁV Nyugdíjintézeti bérházát ismerték.
Még mielőtt belefolynánk a névváltozások eredetébe, az építés körülményeiről érdemes pár szót szólni. A terveket Lechner Ödön és Pártos Gyula készítette – az építészpáros közös munkája az Iparművészeti Múzeum is – Lechner pedig a hazai magyaros szecessziós stílus megteremtője és élharcosa lett, olyan remekműveket hagyott hátra, mint a Postatakarékpénztár vagy a Földtani Intézet épülete.
Ám az Andrássy úti épület tervezésénél, 1882-ben még a francia reneszánsz hatása alatt állt, ami nem is csoda, hiszen nemrég tért haza három éves franciaországi útjáról, ahol közel harminc vidéki kastély renoválásában vett részt.
Az építtető a MÁV volt – a szervezet a dolgozói nyugdíjbefizetéseit hosszú távú befektetésekkel kívánta megőrizni, mivel akkoriban mindenki maga termelte meg a leendő öregségi takarékját.
A bérpalotában eredetileg 24 bérlakást alakítottak ki, valamint egy később legendássá vált háromszintes kávéház-éttermet, amiben volt sörcsarnok, tekepálya, női szalon, és játszóterem is. Ennek egyik bérlője volt Drechsler Béla, akinek a neve aztán az épületre is átragadt. Az ő regnálásához kötődik a Muskátli asztaltársaság működése is az épületben – az alapítók célja az volt, hogy a szemben levő Operában fellépő híres művészeket előadásuk után vendégül lássák és szórakoztassák. Nem kisebb nevek fordultak meg asztalaiknál, mint Mascagni, Puccini, Leoncavallo és Ibsen, meg persze maga Mahler is, aki három éven át volt az Opera igazgatója.
A Balettintézet a kommunista hatalomátvétellel költözött be a túl burzsoának bélyegzett kávéház tereibe – 1949-től egészen 2002-ig működött itt. Kiköltözésük után az épület teljesen elnéptelenedett, és bár mi is minden évben megírtuk a felröppenő híreket, hogy na, majd most luxusszállodává alakítva felújítják, majd 18 évig semmi nem történt az épület csak pusztult kívül és belül, Pataki Tamás képei ezeket az állapotokat örökítik meg hűen.
