kultúra

szerkesztés

World Press Photo: kevesebb durvaság, több történetmesélés

Szerzők

  • Jász Annamária

2019. 09. 19. 18:02

25 ország 43 fotóriporterének 143 képe látható az idei World Press Photo kiállításon, amelyet mától lehet megtekinteni a Magyar Nemzeti Múzeumban. Idén egy magyar győztesre is büszkék lehetünk: Máté Bence a természetfotó kategóriát nyerte meg.

A World Pressről sok esetben beugrik a sztereotípia: a kegyetlenség, a vér, az explicit brutalitás képei, hiszen a háborús témák, krízis sújtotta területek felülreprezentáltak voltak mindig is, és ez érthető. Ezek idén sem maradhattak ki, de jóval kisebb számban találkozunk durva képekkel. Révész Tamás fotóművész és fotóriporter, a kiállítás főszervezője szerint az is újdonság, hogy idén új kategória is megjelent, az Év Képe mellett az Év Képriportja kategóriában is hirdettek győztest, így a hangsúly idén minden eddiginél a történetmesélésre helyeződött.

Fotó: Chris McGrath, Ausztrália

További érdekesség, hogy idén kiemelkedőek a díjazott képek között a női témák, például a kolumbiai gerillanők közötti baby boom. Miután a kolumbiai kormány és a FARC (Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők) közti harcok megszűntek, a szervezet nőtagjai szülni kezdtek, mivel korábban választaniuk kellett a háború és a gyerekvállalás között: vagy abortuszra kényszerítették őket, vagy a rokonaikra kellett hagyni a babákat. Kontrasztos megoldás, hogy a vele szemben lévő falon a szigorú írországi abortusztilalom feloldásával foglalkozó képek láthatóak, amelyek a Korunk kérdései sorozat kategóriájában 1. díjat nyertek.

Fotó: Finbarr O'Reilly

Az Év Képe egyébként Yanes Sanchez hondurasi kislányt ábrázolja, miközben őt és anyját letartóztatják az amerikai határőrök Texasban, miután átkeltek tutajjal a Rio Grandén. A Trump-kormányzat zéró toleranciát hirdetett, aminek értelmében a határon elfogott bevándorlók ellen büntetőeljárást indíthatnak, és sok szülőtől elszakították a gyermeküket. Miután a kép bejárta a világot, olyan mértékű felháborodást keltett, hogy Trump megváltoztatta a rendelkezést.

Fotó: John Moore

Érdekes, hogy európai országok történései nem nagyon jöttek szembe, inkább latin-amerikai, ázsiai, egyesült államokbeli, afrikai témák: többek között a migráció, a transzneműség, drogproblémák, a kongói ebolajárvány vagy a jemeni polgárháború.

Fotó: Brent Stirton, Dél-afrikai Köztársaság

Révész Tamás is kiemelte, hogy talán Máté Bence első díjat nyert alkotása, a Túlélési ösztön című békás kép az összes alkotás között a legdurvább – pedig a világhírű magyar természetfotós általában pont a szépséget igyekszik kifejezni munkáiban, nem a drámát. Bence érdekes dolgokat mondott a sajtótájékoztatón: sosem készít kifejezetten pályázási szándékkal fényképeket, de az idei World Press esetében kivételt tett.

Fotó: Balogh Zoltán

Az erdélyi Kovászna megyében készült fotóban jócskán van konfliktus: a helyiek étkezési célból gyűjtik be a békákat, vágják le combjukat, és dobják vissza a torzót a tavakba – a békák viszont ekkor még élnek, és elkeseredetten igyekeznek a felszín felé a petéikhez. Bence alulnézetből, a vízből fotózta le a megcsonkított állatok haláltusáját, kiérdemelve ezzel a Természet kategória fődíját. A sajtótájékoztatón mesélt az elkészítés körülményeiről is: eredetileg medvéket fotózni érkezett Erdélybe, de pár napot rászánt a békás projektre is.

Fotó: Máté Bence

A békavadászokat megismerve, életkörülményeit látva nem a tevékenység zavarta leginkább, hanem inkább az, amilyen módon végzik. Rávilágított ugyanakkor egy másik nézőpontra is. „Azt gondolom, hogy akit ez a felvétel haragra buzdít, azon is gondolkozzon el, mennyi húst fogyasztott múlt héten, ha vegetáriánus, azon, hogy a növényért mennyi természetes élőhelyet kellett elpusztítani. Ne legyünk álszentek, pusztán a létünkkel ilyen tevékenységeket idézünk elő” – magyarázta Bence, hozzátéve, hogy a csirkecomb sem más, mint a békacomb, a különbség annyi, hogy nem egy vadon élő állatról van szó.

A World Press Photo-nak idén is van kísérőkiállítása, ezúttal a fiatal Borsi Flóra képeit állították ki. Flóra tavaly végzett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fotográfia szakán, még csak 26 éves, de már önálló életmű áll mögötte. Bravúros technikával manipulál fotókat: az Adobe Photoshop CC az ő fotóját használja PR tevekénységéhez, a Haselblad az ő manipulációjának videójával reklámozza legújabb fényképezőgépét. Kiállítások sora köthető a nevéhez külföldön a Louvre-tól a lonodni Saatchi Gallery-in át a Los Angeles-i Museum of Photography-ig. Magyarországon ez lesz az első jelentős kiállítása.

Minden évben több mint 100 városban rendezik meg a World Press Photo kiállítást, ezek közül az amszterdami után a budapesti a leglátogatottabb tárlat: a tavalyi World Press Photo kiállítást 45 ezren látták a Magyar Nemzeti Múzeumban. 2019-ben kilenc kategóriában – általános hírek, környezet, természet, hosszú távú projektek, portré, hír és sport, az év képe, valamint újdonságként az év képriportja – több mint 4700 fotográfus 129 országból több mint 78 ezer fotóval pályázott. A kiállítás 143 képét három héten keresztül válogatta egy 21 tagú, riporterekből és szerkesztőkből álló, nemzetközi zsűri.

Hasonló tartalmak

Admin mode