Nem nagyon van olyan nemzet, amelynek ne lennének meg a tradicionális tésztaételei – Ázsiától Európán át egészen Amerikáig fogyasztják az alapvetően lisztből és vízből készített főtt tésztákat. Bár az olaszok a világ leghíresebb tésztásai, akínai, a magyar, a görög, a thai vagy épp az argentin konyhának is megvannak a maga világhírű tésztás fogásai. És bár Budapesten is rengeteg helyen kóstolhatunk olasz, kínai vagy magyar tésztát, ritka, hogy egy helyen teszik elénk több ország tésztavariációit.
Ezt az űrt próbálja meg pótolni az Óbudán a héten megnyílt Lashka Tésztaműhely, akik ars poeticája szerint az élet tészta nélkül olyan, mint az élet zene vagy szerelem nélkül.
Hammer Zoltán alapító-ötletgazda korábban is séfként dolgozott – megfordult többek közt a Mátyás Pincében, a Columbusban és a Brody House-ban – de egy ideje már gondolkozott azon, hogy saját helyet nyit. A tésztákat mindig is kedvelte, és amikor kisfia tagadhatatlan tésztaszeretete is napvilágra került, azzal is szembesült, hogy nagyon kevés helyen készítenek itthon friss tésztát. Utolsó lökésként összeismerkedett egy tésztakészítő manufaktúra tulajdonosával Torino mellett, majd úgy döntött, társával, Kiss Balázs építésszel belevág a Lashkába. „Szerencsém van – mondja Zoltán –, bár ma nem könnyű jó munkaerőt szerezni a vendéglátásban, nekem egy szuper csapatot sikerült összeszednem, akik pontosan érzik, hogy mit szeretnék kihozni a Lashkából.”
A Szépvölgyi úttól nem messze, Mátyáshegy mellett található Lashka egy 70-es évek hangulatát idéző, lapos tetős épületben kapott helyet – a Jávorka Noémi által tervezett enteriőr is letisztult, egyszerű, bisztrós belső, kényelmes székekkel, pasztellszínekkel, hatalmas ablakkal és egy méretes hűtőpulttal – barátságos, otthonos hely benyomását kelti első blikkre is.
A Lashkában kétségkívül a tészták vannak fókuszban, de a 11 óra utáni tésztás fő étlap mellett van egy másik combos példány is a reggeliknek. A 7:30 és 11:00 közötti kínálat elég széles – megtalálhatunk rajta mindent, ami egy energikus napkezdéshez kell, akkor is, ha az egészséges vonalat képviseljük, és akkor is, ha a lusta napindító kalóriabombákat kedveljük. Kérhetünk házi készítésű granolát (1350 Ft) joghurttal, gyümölccsel, ahogy ezt kell, de van omlettjük minden földi jóval (2050 Ft), croissant vajjal és lekvárral (850 Ft) valamint az Eggs Benedict (1950 Ft), és különböző változatai – az Eggs Florentin és az Eggs Royal. Plusz két „ház specialitása”, a sós tócsni-gofrik és a cornettinik közül is szemezgethetünk.
A krumplis vagy cukkinis alapú tócsnikat goffrisütőben készítik el, a feltétek közül pedig rajtunk áll, hogy paradicsomos, mozzarellás, rukkolás (1550 Ft) tejfölös, kolozsvári szalonnás, savanyú uborkás (1550 Ft) avokádós, marinált paprikás (1850 Ft) vagy a füstölt lazacos (2150 Ft) változat mellett döntünk. Mi a legelső változatot kóstoltuk – laktató, sok salátával, könnyen szakadós, puha mozzarellával tökéletes napindító. A cornettini pedig egy pizzatésztából készült tölcsér, amit cukkinis (1650 Ft) vagy baconos (1750 Ft) rántottával töltenek meg.
Na de vissza a tésztákra, hiszen abból is van jó pár opció az étlapon. A tésztakínálat négy szekción osztozik: van ház specialitása, olasz meló, hazai pálya, meg a világ maradék része. Az első szektorból a kacsahúsos tortellinit (1650 Ft) kértük – egy tiszta, erős ízű húslevest kaptunk, boríték formájú, leveshússal és zöldséggel töltött tortellinikkel bőven telepakolva. Az olasz húslevesre (brodo) emlékeztető fogás ízében egy hagyományos kacsaleves, de a tálalási formája nem túl gyakori.
A magyaros fogások közül nehéz volt választani, mert hortobágyi ravioli, káposztás tészta és krumplistészta-ravioli is van az étlapon, mi végül a magyar tészták koronázatlan királynőjét, a túrós csuszát (2350 Ft) kértük – és milyen jól tettük. A frissen főtt házi csusza kolozsvári és füstölt szalonna pörcökön van lepirítva, utána sütik össze rétegesen túróval és tejföllel. Ezt a pofonegyszerű ételt csak akkor lehet elrontani, ha nem megfelelő alapanyagokat használunk, de nekünk egy elég rusztikus, nagymamás darabbal volt dolgunk, amit szépen átjárt a füstös szalonnaíz, és elég szaftos is maradt a házi túrónak, tejfölnek köszönhetően.
Az olasz tészták közül a legalapabb paradicsomos (1850 Ft) változatot kértük, mert az olyan, mint a pizza: ha jók az alapanyagok, minek variálni? És mivel az alaptészta friss, a szósz pedig házi készítésű, mindennemű probléma messzire el is került minket. A nagyvilág tésztái közül választhattunk volna amerikai alfredót, japán sobát vagy gyozát, de inkább a desszertek felé kanyarodtunk.
A magyar konyha tele van mások számára értelmezhetetlen tésztás ételekkel, amit mi előszeretettel eszünk – a közelmúltban még legalábbis ettünk – második fogásként és/vagy desszertként. Ilyen például a grízes tészta, a mákos tészta, a diós vagy lekváros metélt. A nagy édes tésztáink nem kaptak helyet a Lashka étlapján – legalábbis a klasszikus formában nem, mert a desszertek között ott figyel a grízes tészta pohárkrém (1150 Ft) változata. A grízes puding alatt aszalt meggyragu, felette édes baracklekvár van, és egyszerűen telitalálat – valószínűleg, ha az originál grízes tészta ilyen lenne, akkor nem nyerte volna el a műfaj legmegosztóbb darabja érdemérmet.
Végezetül, ha a Lashkában járunk, akkor valószínűleg szeretjük a tésztát – ha pedig így van, akkor vétek nem hazavinni legalább 2-3 adagot a hűtőpultból. A konyhán készülő, harmatfriss tésztákból 10 különböző formát kérhetünk elvitelre is, van közöttük tojásos illetve tojás nélküli spagetti (240/170 Ft/10 dkg) papfojtó, vagyis strozzapreti (170 Ft/10 dkg) linguini (240 Ft/10 dkg), tagliatelle, lazacos és kecskesajtos ravioli is (490/470 Ft/10 dkg) de nagymamakonyhája hangulatú friss csusza (240 Ft) is. Választani nagyon nehéz, főleg, hogy egy jobb minőségű bolti száraztészta áráért adják, de nyugodtan vigyünk haza többet – Zoli szerint a friss tészta nagyon jól bírja a fagyasztást, úgyhogy akár a mélyhűtőt is telepakolhatjuk - és nagy bajunk már nem lehet idén.