Hol találunk még tölgyeket a Margitszigetről, vagy épp hol áll az első Nemzeti Színház legnagyobb épen megmaradt darabja? Kik nyugszanak valójában a Petőfi nevével jelzett sírban, és hogy került a Gerbeaud Magyarországra? A Fiumei úti sírkert egyik legújabb programján, a biciklis tematikus sétán keresztbe-kasul bejárhattuk a hatalmas parkot, miközben egy egészen új oldaláról ismerhettük meg – nem csak a kultuszhelyet, de – az itt nyugvó, sokszor csak a tankönyvek lapjairól vagy merev olajfestményekről ismert alakokat is.
Tavaly ősszel a Kulturális Örökség Napjai keretében bejártuk a pusztulástól az utolsó pillanatban megmentett Salgótarjáni utcai zsidó temetőt, így már időszerű volt a szomszédban fekvő Fiumei úti sírkert felfedezése is, ahol hétvégenként már több ingyenes séta közül is válogathatunk.
A Fiumei úti sírkert a város egyik legkülönlegesebb parkja. A 2016-ban a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) gondozásába került temető jelentős átalakuláson esik éppen át: a sokáig elhanyagolt, leromlott síremlékeket apránként felújítják, de ezzel párhuzamosan a sírkert közpark funkcióját is folyamatosan fejlesztik. Hétvégenként ingyenes vezetett sétákon fedezheti fel mindenki a leghíresebb mauzóleumokat vagy épp művészparcellákat – mi a kalandos, a temető rejtettebb szegleteit és történetei bemutató biciklis túrán jártunk, sörbárók, feltalálók, szerencsejátékosok, híres költő-özvegyek nyughelyeinél.
A világ más tájain már elfogadott és bevett gyakorlat, hogy a híresebb városi temetők legalább annyira az élőké is, mint azoké, akik itt nyugszanak. A zsúfolt metropoliszokban fontosak a zöld, városi parkok, ahova a turisták mellett babakocsis anyukák járhatnak levegőzni, egyetemisták piknikezni vagy akár futni, biciklizni is lehet az évszázados fasorok között.
A kissé borongós idő ellenére is egész sokan összegyűltünk a biciklis vezetésre, a főbejárat felújított portájától és látogatóközpontjátók indultunk el a falak mentén, ami a temető legrégebbi, 19. század közepétől "lakott" része. Itt egy végeláthatatlan kriptarendszer húzódik a sírkövek alatt, míg a temető sarkaiban egy-egy tekintélyesebb mauzóleum áll, majd ezek közül is többet is fogunk látni. Itt még a 19. századi pesti polgárság világa és viszonyai köszönnek vissza, az obeliszkekkel és finoman faragott antik elemekkel díszített sírköveken.
Innen gurultunk át a temető egyik legellenmondásosabb síremlékéhez: a Petőfi-kultusz jegyében fogant, sassal és lanttal díszített síremlékhez, ahol a költő egész családja nyugszik, őt magát kivéve. Áthozatták a szüleit a józsefvárosi temetőből, de ide temették Szendrey Júliát, akire csak egy megkopott felirat emlékeztet, és ezt sem vették figyelembe, hogy a költő halála után volt egy új családja, csupán közös fiukat, Zoltánt temeték mellé.
Útközben eltekerünk Blaha Lujza, Ady Endre és Jókai furcsa síremléke mellett is, ahol egy kiskapuval csak sikerült kijátszani az író utolsó kívánságát (erről is hallhatunk többet a sétán), majd megérkezünk a svájci gyökerű Haggenmacherek temetkezési helyéhez, akik a családnevük alapján egykori szakállaspuska-készítőkből a magyarországi malom-, és söripar uraivá váltak. Szintén a temetőben nyugszik a híres cukrászdinasztia, a Kuglerek több tagja is, akinek a mignon vagy a mindenféle vajas sütemények meghonosítását is köszönhetjük, plusz a Gerbeaud család behívását az országba.
A magyar nehézipar legendás alapítói és feltalálói közül is többen nyugszanak itt, a tragikus sorsú Ganz Ábrahám és családjának kriptája a temető egyik legnagyobbja, amit egy miniatűr Szent István Bazilika-kupola is díszít, de a kalandos sorsú Mechwart András sírját is meglátogattuk, miközben vezetőnk, Bálint Angelika meséli a szegény sorsú fiú izgalmas életútját.
De meglátogatjuk a volt színiigazgató, Tóth Imre nyughelyét is, akinek sírja fölött az első, még a mai Astorián álló Nemzeti Színház legnagyobb épen megmaradt darabja, egy oszlopcsonk áll. Érdekes kerekezés közben figyelni a temetői díszítőművészet változását is, ahogy az antik formák, angyalok, oroszlánok mellett megjelennek a századfordulón a sírokat díszítő női aktok is. A hősies halál mellett ekkor fogalmazódik meg a szép halálnak egy másik felfogása is, amely olyan, mint elaludni egy csodás női ölben, nincs benne semmi fájdalmas vagy teátrális.
A történelmileg hihetetlen gazdag múlttal rendelkező kultuszhely a környék legnagyobb zöldterülete is, gazdag növény- és állatvilággal. Amikor az 1950-es években munkástemetőt akartak csinálni belőle, akkor a terület legnagyobb részét eléggé elhanyagolták, és ezt szép lassan elkezdte a természet visszafoglalni. Ez az elvadult jelleg nem egy helyen a mai napig látható. A NÖRI a sírkert rendbetétele mellett szeretné megtartani ezt az erdős-ligetes jellegét is a temetőnek, hiszen a város ökológiája szempontjából is fontos, hogy itt van ez a hatalmas zöldterület.
A biciklis túra keretében egyszerre tudtuk élvezni a helyszín gazdag történelmi örökségét, miközben tényleg kicsit kiszakadva a város zsivalyából, a természetben tekerhettünk.
Fontos, hogy a programra – bár a vezetés ingyenes – előre kell regisztrálni annak meghirdetésekor, és saját biciklit is vinni kell.
