A Töltőtől kezdve a Kolbice-on át a Lakatos Műhelyig rendesen el vannak látva a főváros kolbászt kívánó húsevői. Ezen három hely mindegyike máshogy áll a kolbászhoz, mint ahogy a legújabb versenyző, a Vágódeszka is próbál szembemenni a trendekkel és formabontó újdonsággal előrukkolni.
Tavaly októberben már körvonalazódott valami a belváros egyik legforgalmasabb környékén, de ilyen-olyan átépítési munkálatok miatt csak idén tavasszal tudták rászabadítani a városra a vadiúj streetfoodot. Ez pedig nem más, mint a robuci, a ránézésre a hamburger alteregójának tűnő kolbászos szendvics. A Püski Manufaktúrától beszerzett kolbászokat kibontják, csinálnak belőle húspogácsát, adnak hozzá savanyút, illetve az ajvárra emlékeztető saját fejlesztésű lecsószerűséget, mindezeket ropogós, magos pékáruba pakolják és máris kész van az új őrület.
Mint megtudtuk, az újdonságra először rácsodálkozó vendégeknek nagyon bejön a kolbászosszendvics (1090 Ft), és miután mi is kipróbáltuk, csak csatlakozni tudunk az előttünk kóstolókhoz: elsőre nehéznek tűnő, de valójában könnyed és laktató étel ez, amely nem tocsog, nem esik szét, ha beleharapsz, és a fűszerezése sem ijeszt el.
A retróhamburgerre emlékeztető szendvicsek mellett 100% marhahúsból készült provence-igrillkolbászt (1290 Ft), hagyományos, de kisebb méretű klasszikus debrecenit, illetve bajor sertéskolbászt készítenek még a lényegében tesztidőszaknak mondható első hetekben. Érdekesség, hogy krómon sütnek vaslap helyett, ezért teljesen más ízvilágú kolbászokat kapunk, melyek ugye gép helyett kézzel készülnek, így sosem landol két egyforma példány a papírtálcán.
A legtöbb hentesnél kapható kolbásszal ellentétben itt vékonyabb, elegánsabb darabokat raknak elénk, mindegyikhez jár a friss kenyér társaságában mustár, savanyú és a már említett házi különlegesség is.
A választható menük közül a marhából készült provence-i tűnt a legizgalmasabbnak, amely nagyon picivel tocsogósabb, mint a könnyebbnek és kevésbé fűszeresnek tűnő, szinte fehérkolbász-jellegű bajor. A paprikás debreceniből hat kisebb darabot adnak, melyek sör mellé csúsznak leginkább. Apropó italok: kólatermékek helyett – nagyon helyesen – házi szörpöket ajánlanak a falatok mellé 8-9 ízben, a körtétől a ritkán kapható homoktövisig.
Maga a hely egyébként viszonylag kicsi, letisztult, egyszerű dizájnjával nem akarja magát túlgondolni, hiszen azért megy be oda az ember, hogy jóllakjon. És bár viszonylag kevesen képesek mindennap kolbászt enni ebédre vagy vacsorára, azért megéri hetente benézni. Ráadásul a tervek szerint olyan újdonságokkal jönnek később, mint a sonka, a császárszalonna vagy a tarja, melyek felhasználási módja egyelőre még nem ismert, de biztosan valami izgalmas dolog kerekedik majd ki belőle.
