Hampuk Zsolt – mielőtt az eddig egyetlen hazai Relais & Châteaux-séf lett volna – hosszú éveket töltött külföldön tanulással valóban komoly helyeken. Több Michelin-csillagos séfet a barátjának tudhat, munkatársaival főzött már az angol királyi családnak és Saint-Moritzban van olyan étlap, ahol fent van a receptje. Egyszóval Zsolt az európai szakácstársadalom megbecsült tagja – aki most hosszas unszolásra úgy döntött, hogy végre Budapesten is megmutatja a tudományát.
Az étterem bevallottan egy párizsi stílusú bisztró, amelyre utal mind az enteriőr, a pincérek fekete-fehér viselete és persze főképp a konyha stílusa. A név első fele a séf egyik gyakran használt alapanyagának, a báránynak köszönhető. A másik kedvenc – a libamáj – azonban nem jöhetett szóba. Egyrészt nem hangzik túl jól, másrészt a bisztró helyén korábban egy igen talányos nevű, Májas nevű hely üzemelt - a korábbi üzem hírére jellemző, hogy Zsoltnak egy lakógyűlésen kellett megígérnie, hogy nem a talponálló színvonalát hozza vissza. Később itt üzemelt a sokkal européerebb nevű és minőségű Arcade Bisztró. Így lett a név második eleme a kontrasztokra utalva az oroszlán, a minőség pedig a korábbi bisztró törzsközönségét célozza. Nemcsak az övéket – de erről később.
Elsőként az egyik signature fogás, szarvasgombás libamájpraliné érkezik fürjtojással (3590 Ft). A látvány olyan, mintha egy marék füvet szórtak volna szét a tányéron, majd ehhez egy kis földet adtak volna. Az utóbbi a trükkösen „csomagolt” libamáj, melynek fekete színű „bundáját” a kissé kesernyés ízű, különleges technológiával készülő "vöröshagymaszén" adja. A libamáj textúrája és édessége, a por kesernyéssége, a saláta roppanása, a vörösborzselé – az első élmény.
Ezután libamájleves osztrigával (2190 Ft) következik, amit egy két Michelin-csillagos szicíliai séftől tanult Zsolt. A titka a kiváló minőségű alapanyag, amit arról a francia településről szereznek be, ahol Zsolt életében először kóstolt osztrigát egy kinti képzés ösztöndíjasaként.
A séf szereti azokat az ételeket, amelyhez egy történet is kötődik. Az újhagymás rizottó füstölt tokhallal (2950 Ft) látszólag nem egy túlzottan izgalmas étel. De ez nem csupán egy rizottó, benne van annak az olasz mammának minden tapasztalata is, aki Zsoltnak megmutatta a trükköket. Jóllehet az elhadart olasz beszédből szinte semmit nem értett, mégis egy életre megjegyezte a jó rizottó titkát, amihez a hal és a kis pecorino egyszerűen tökéletes párosítás.
Szintén a signature fogások közé tartozik a bárány háromszor zellerpürével és pak choi-jal (5390 Ft). Színek, friss ízek és fűszerezés harmóniája jellemzik – ez is élményszámba megy.
A desszertek közül a klasszikus választás a fahéjfagylalt és karamellöntet, na meg egy kis csavarás kíséretében érkező almatorta (1350 Ft). Kevésbé hagyományos a friss kecskesajt mangóval és fenyőmaggal (2350 Ft). Minden íz – a mangó és a fenyőmag gyantássága, a kecskesajt és a petrezselyemolaj – kapcsolódik a másikhoz. Mindez egy tányéron. Utoljára a St. Andrea Borbárban ettünk ilyen meglepően jó desszertet Barna Ádám tálalásában.
Ami biztos, hogy a néhány hetente változó, ötfelé osztott, első fogásokat, második fogásokat, főételeket, sajtokat és desszerteket felsoroló étlap, valamint a táblára felírt napi ajánlat mellett jövő héttől ebédmenüvel is készülnek - öt kakas már vörösborban várja, hogy megfelelő feldolgozás után coq au vin legyen belőle.
A nyitás utáni első nap jártunk itt, de a konyhán semmi megingást nem éreztünk. Amit kaptunk, az kiváló minőségű, a többféle stílus jegyeit ötvöző ételsor volt, a kiszolgálás pedig figyelmes. Nem is az a lényeg, hogy a Lamb&Leo bisztró vagy fine dinning étterem: komoly szereplő lesz a budapesti helyek között, ezt már most biztosan állíthatjuk. Minden szempontból ajánlott kipróbálni.
Lamb and Leo Bistro (bezárt)Cím: 1126 Budapest, Kiss János altábornagy utca 38.
