A Vas utca elején, az Urániától pár méterre találjuk ezt a miniatűrnek nevezhető, rendkívül egyszerű „bisztrót”. Ne egy drágán berendezett, feszengő pincérekkel teli éttermet képzeljünk el, hanem egy olyat, ahol a séf egy személyben főz, kiszolgál és ha ideje engedi, még vált is velünk néhány kedves szót. A francia konyha híveinek nem kell tovább keresgélni a belvárosban, Nicolas megcsinálta az egyik legbarátságosabb ebédelőhelyet.
Vannak, akik a franciákat úgy képzelik, hogy vajas croissant-t reggeliznek, csigát ebédelnek és minden este Paul Bocuse-nél vacsoráznak. Na jó, talán az első még igaz is, de a francia konyha közel sem csak a drága alapanyagokról és az órákig tartó, bonyolult konyhatechnikai megoldásokról szól. A hétköznapokban, egy sarki kávéházba vagy bisztróba betérve a legtöbb helyen jó minőségű és nagyon egyszerű ételeket kapunk - és itt az egyszerű kifejezetten pozitív jelző.
Valami ilyesmi lehet a kifejezetten szimpatikus Nicolas célja is. Franciaországban szakácsnak, majd cukrásznak tanult – meséli –; majd dolgozott Savoy, Bretagne és Normandie régiókban is, Magyarországra pedig négy éve költözött. Magyarul állítása szerint nem beszél túl jól, bár ezt közel tökéletes kiejtéssel mondja. Persze, egy hölgy áll a háttérben, a kulcsmondat itt is a cherchez la femme!
A pultban Nicolas széles mosollyal fogad, mellette a falon a napi ajánlat, balra pedig a mindig kapható ételek - a különböző quiche-ek, bagettek és saláták, - efölött pedig a biztonság kedvéért a hexagon, vagyis Franciaország térképe látható. Utóbbi egyébként azt is jelképezi, hogy itt a rendkívül színes francia konyha majd minden régiójából választhatunk ételeket.
Elsőként egy velouté Dubarry (karfiol krémleves) és egy minestrone kerül az asztalra, majd egy nagyon könnyű quiche lorraine salátával és a napi menü részét képző, a nyári melegben is kellemes, olívabogyós-paradicsomos ízvilágú baszk csirke. Végül egy elzászi sütemény, az almás-fahéjas-mazsolás bettelmann következik.
Nicolas dolgozott magas kategóriájú helyeken, nagyon drága alapanyagokból, de a régi „árcédulákat” nem hozta magával. A L’Hexagone egy kifejezetten barátságos árakkal üzemelő hely lett, a napi ajánlatban szereplő levesért, főételért és desszertért együtt 1390 forintot kell fizetni.Amellett, hogy egy kis kirándulást tehetünk a – jó értelemben véve – legegyszerűbb francia konyha világába, a tulajdonossal válthatunk is pár szót a kultúráról, a nyelvekről vagy éppen az időjárásról. A hangulatot sokan szeretik, a mellettünk lévő asztalnál ülő úr is azt meséli, hogy teljesen véletlenül találta meg a helyet és azóta is visszajár. A Vas utcai bisztró kellemes pont a városban, érdemes benézni.
Cím: 1088 Budapest, Vas utca 1.
