Egy legendás budai iskola – a Szilágyi Erzsébet Gimnázium

TörténetAz igazgatói szobában ma is kint van egy hangulatos fotó, amelyen tizenöt, elegáns férfit és nőt látunk – ez a néhány ember alkotta a főváros egyik legkorábbi polgári leányiskolájának első tanári karát.

Az alapító-igazgató Póra Ferenc a kezdetektől kiváló nevelőket gyűjtött maga mellé, így az iskola hírneve és elismertsége folyamatosan nőtt és 1916-ra leánygimnáziummá vált. A tanári szoba ajtaja mellett látható az első, itt érettségizett osztály tablója.

Az iskola néhány évvel később, 1922-ben vette föl mai nevét. A névadó Szilágyi Erzsébet – akinek emlékére írta Arany JánosMátyás anyja című, híres balladáját – a hagyomány szerint egy holló segítségével küldött levelet Prágában raboskodó fiának. Erre a legendás történetre emlékezve szerepel az iskola címerében a levelet tartó holló.

Az egész iskola életében a mai napig fontos az Erzsébet Nap hagyománya, amelyet minden november 19-én megünnepelnek. A volt szilágyisokkal beszélgetve azonnal világossá válik, hogy a közös programok meghatározóak az iskola életében.

A gimnáziumba az 1960-as években járhattak először fiúk és szintén erre az időszakra tehető – Magyarországon először – az UNESCO-iskolai cím elnyerése. A gimnázium számos diákcserét, külföldi kapcsolatot köszönhet ennek a kapcsolatnak. Az iskola számára akkor is fontos volt az idegen nyelvek oktatása, amikor a hatalom számára legfeljebb az orosz nyelv oktatása volt kulcskérdés, de a poliglott szakemberek képzését finoman szólva nem kezelték stratégiai kérdésnek.

Az akkori tanárok lazaságát és az orosz nyelvoktatás egykori hatékonyságát jelzi az is, hogy a nyolcvanas évek végén némi kapálásért cserébe el lehetett kerülni a fenyegető bukást.

A jó eredményért azonban általában keményen meg kellett dolgozni: az iskolában jelentős egyéniségek tanítottak, mint például a kollektív emlékezet számára talán kevésbé, de a szilágyisoknak mindenképpen „fogalom” Gréti néni. A legendás magyartanárnő magánkezdeményezésre kapott emléktáblát, amit szintén a tanári ajtó mellett láthatunk.

Hiba volna azonban azt gondolni, hogy a tanári környéke egy kisebb múzeum volna és az iskola pusztán a múltjából akar élni. Az iskola mindig is ismert volt a tradíciókról, ami ugyanakkor nyitottsággal és naprakészséggel párosult. Utóbbira a legjobb bizonyíték, hogy az első emeleten sétálva, az egyik terem ajtaján a Ludwig Múzeum éppen aktuális kiállításának plakátját látjuk, az iskola felé menet pedig a Mészáros utcán egy új fasort találunk. Mindezt a gyerekek ötlete nyomán, az egyik diák tervei alapján valósították meg, ami talán a legjobb példa a kreativitásra és a – szép magyar szóval – top-down-stratégiára.

ÉpületAz iskola jelenlegi, hatalmas üvegfelületekkel és vörös téglahomlokzattal képzett, modernista épületét 1936-ban avatták fel. Az első a Várban, az egykori domonkosok kolostor, vagyis a mai Hilton helyén állt.

Akkor sem volt azonban kivételes, hogy egy építkezés nem fejeződött be határidőre, a tanárok és a tanulók az utolsó pillanatban költöztek be, méghozzá úgy, hogy a diákok a saját kezükben hozták le a Várból az iskola taneszközeit, könyveit és berendezését. Ez egy olyan korszak volt, amikor a diákok még sajátjukként vigyáztak a taneszközökre.

Ahogy az Árpád Gimnázium a ballagást ünnepli meg igen látványosan, a szilágyisok erre a legendás költözésre emlékezve járják végig ötévente kezükben fáklyával a Vár és a Mészáros utca közötti útvonalat.

Az új épület tervezői a korszak jeles építészei, Hübner Tibor és Weichinger Károly voltak, akiknek több ismert budapesti épületet köszönhetünk. Az építészek az egyik szárnyban óvodát, míg a másikban a gimnáziumi funkciót helyezték el.

Az iskola-élményhez hozzátartozik a kilátás, amely a tantermekből és a hatalmas teraszról tárul a szemünk elé: „Az egyik meghatározó emlékem a szilágyis diákévekből az, amikor karácsonyi koncertet tartunk a harmadik emeleti biológia teremben, tél van, hóesés és a nagy ablakokon át olyan szögben látszik a Tóth Árpád sétány és a Várfal, ahogy sehonnan máshonnan.” – emlékszik vissza Babics Anna, volt szilágyis és egyben az iskola jelenlegi tanára a korábbi évekre. Ebben a teremben egyébként számos szemléltető eszköz, többek közt – egy jelképpé vált – kitömött bagoly található, a harmadik emeleti folyosó végén muzeális fizikai eszközöket találunk.

Az iskola korszerű, egyetemi előadókhoz hasonló fizikai és kémiai előadót, világos folyosókat, két udvart, egy szülői fogadócsarnokot és nagy tornatermet kapott. A második világháború alatt az utóbbiban – a Mátyás tér 4.

egyik földszinti lakásához hasonlóan – még lovakat is tartottak.

Tehetségek támogatásaAz iskola ezt leszámítva azonban sosem vált (verseny)istállóvá: „Sok jó eredményünk volt és van, élsportolók, művészek jártak hozzánk, de a legfontosabb, a közösségformálás, a politikától független, humanista, polgári szemlélet kialakítása volt.” - mondja Bajkó Judit igazgatónő, aki több, mint egy évtizede irányítja az iskolát és kollégái elmondása alapján szinte minden gyerek nevét ismeri.

Az iskola számára nem az legfontosabb, hogy minden osztályt potenciális OKTV-győztesekkel tömjenek tele, lényegesnek tartják azt is, hogy a testvérek lehetőleg egy iskolába járjanak, akkor is, ha adott esetben a kisebb nem jeleskedik a különböző tantárgyakban, de valamiben biztosan ő is jó lesz – vallják.

Az iskola életében már a kezdeti időktől kiemelt szerepet kapott a Sztojanovits Adrienne, Kodály Zoltán, majd később Szőnyi Erzsébet és Csík Miklós által fémjelzett énekkar. „A 120 fős vegyes kar elég nagy szigorral volt összetartva, a jó hangúaknak gyakorlatilag nem volt választása.” – meséli az iskola egyik tanára, aki mellesleg diákéveit is itt töltötte és felesége is itt tanít.

A sok tehetség mellett azért a szilágyisokat sem kellett félteni, ha valami csibészséget kellett elkövetni – meséli ugyanő. Mai diákjai valószínűleg nem is sejtik, hogy az Erzsébet Nap egyik feladatát kissé túlteljesítve a 18-as villamos összes tábláját begyűjtötték. Rendőrségi ügy lett belőle, de szerencsére mindenki megúszta – és persze azóta mindenki békén hagyja a táblákat.

Sok tehetséges diák járt ide, akik később a saját területükön jelentősekké váltak: a Szilágyi padjait koptatta többek között Monspart Sarolta tájfutó világbajnok és Saly Noémi várostörténész, aki a környék számos emlékét megörökítette már munkáiban a lámpagyújtogatóktól a Déryné történetéig.A Szilágyi Erzsébet Gimnázium jelenleg nyolc osztállyal és egyéni pedagógiai programmal várja a diákokat, akik nagyjából ugyanarra a légkörre számíthatnak, amire elődeik, évtizedekkel ezelőtt: nem csoda, hogy a középkorú és egykori szilágyisok szívesen térnek vissza iskolájukba, sokan adják be később a saját gyereküket ide vagy végzett tanárként tanítanak az iskola falai között.