A templom terveit a korszak népszerű és tehetséges építésze, Rimanóczy Gyula készítette. Neki köszönhetjük egyébként - többek között - a pasaréti római katolikus templomot, rendházat és az autóbusz-állomást, a Műegyetem "R" épületét, a Dob utcai posta épületét. A középületeken kívül számos budapesti villa építése is a nevéhez fűződik.
Érdekesség, hogy a zuglói templom alapkövet 1941-ben az azóta boldoggá avatott Meszlényi Zoltán helyezte el, akiről az általunk is bemutatott kelenföldi templom kapta nevét. A zuglói épület 1944-ra majdnem készen állt, de a háború miatt némileg elhúzódott a kivitelezés. Mindszenthy József hercegprímás 1946-ban áldotta meg, majd használatba vették a nagyjából 3000 fő befogadására képes templomot, de a torony megépítésére majdnem hét évtizedet kellett várni.
A háromhajós épületet fedő fakazettás mennyezet festményeit Beszédes László és testvérei készítették. A szentély falát alul tardosi vörös márvány, efölött pedig Kontuly Béla festőművész falfestményei díszítik. Utóbbiak a templom névadója, Páduai Szent Antal életéből vett jeleneteket ábrázolnak.
A tavaly megkezdett toronyépítés költségeinek tekintélyes részét a hívők adományaiból fedezték. A kivitelezést a katolikus egyházhoz kötődő Constructor Domini végezte: a számos referenciával rendelkező cég szigorú önkorlátozó elvek szerint működik, például "az egyenlő pályák, egyenlő esélyek" elvét vallva mindig időben kifizetik alvállalkozóikat. Normális esetben ezt nem kellene külön hangsúlyozni, de ismerve a magyar viszonyokat, ez komoly fegyverténynek számít.
A torony most mintegy 50 méter magas, melynek nagyjából a felét teszi ki az új rész. Anyagát ugyanabból az ürömi bányából szerezték be, ahonnan közel hetven éve az építéshez használt többi anyagot. A torony régi és új része közt mégis látszik némi színkülönbség, nyilván az építés óta eltelt évtizedek alatt színeződött el a kőanyag. A toronyban több új harang otthonra lelt, amelyek mindegyikét egy híres őrbottyáni műhelyben öntötték.
A Bosnyák tér egyébként 1901-ben kapta nevét, mivel Ferenc József a budai királyi palota testőrségébe korábban bosnyák katonákat soroztatott be, gyakorlótérül pedig a mai tér környéke szolgált. A városrész - egészen a paneltömbök megépítéséig - családi házakkal és kertekkel tarkított, nyugalmas negyed volt.
A zuglói városközpont hiánya azonban szembeötlő, így urbanisztikai szempontból sem mellékes, hogy a templomtorony már messziről jelzi a főteret, amely ugyan fontos közlekedési útvonalak mentén helyezkedik el, de mindeddig nem tudta betölteni azt a szerepet, amelyet egy nagyvárosi tértől elvárna az ember. Az épület tömege mostantól valóban olyan, ahogy azt az építész hét évtizede megálmodta, a városrész pedig egy új építészeti jellel gazdagodott.
