A forgalmas Budaörsi út mentén, a sziklás Sas-hegy lábánál található az idén 100 éves Petőfi Sándor laktanya. Az épületlabirintus rendeltetését már a főbejáratnál strázsáló szoborszerű, napszemüveges díszőrök jelenléte is jelzi. A bejárat a Budaörsi útra merőlegesen nyíló Töhötöm utca felől nyílik. Általában előzetesen kell regisztrálni a bemenetelhez, a Budapest100 programjának keretén belül azonban ettől el fognak tekinteni – helyi kísérettel bárki megszemlélheti a jelenleg a militánsparkot, laktanyát.
Katonás idillElső látásra a gyönyörű parkkal körülvett erődítményszerű épületrengeteg kifejezetten rendezettnek látszik. A masszív, sárgára meszelt tömbépületek teljesen kortalannak tűnnek, mintha nem fogott volna rajtuk az idő vasfoga. A park belsejében azért találtunk leharcoltabb, romosabb épületeket is, amelyekről már simán el lehet képzelni, hogy 100 évesek. Egy-két zugban a laktanyáktól elvárt szögesdrótokra is ráleltünk. A hatalmas monstrumban az irodaépületeik mellett katonák szállásai is helyet kapnak.
Az egyik épület belseje inkább egy általános iskola folyosójára emlékeztet, mint egy szigorú militánsszállásra.
A 100 éves épületek között azért akad egy-két fekete bárány is, például a középen található szocreál kantin, amelyben még mindig üzemel az – egykor szebb napokat látott – büfé és fodrászat. Az összkép azonban inkább egy vidéki kisvárosra hajaz. Az idilli látványba csupán a szomszédos TÁRKI sötétszürke, mordori betontornya zavar be.
Palotaőrök nyomábanLátogatásunkkor a helyi kis katonák gyakorlatozásába is belekukkanthattunk. Előfordul, hogy az óriási, beton gyakorlótéren időnként lőnek is a katonák. Érdekesség, hogy ezen a helyen képzik a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység tagjait, a koronaőröket, a becenevükön "díszelgőket" és a palotaőröket. A koronaőrök a Parlamentben vigyázzák a Szent Koronát, a díszelgők azok a katonák, akik a díszőrséget adják a Parlament előtt a nemzeti lobogó mellett, állami ünnepeken, koszorúzásokon és kegyeleti szertartásokon, a palotaőrök pedig a Sándor-palota protokolláris őrzését látják el.
Budaörs börtöneA laktanya az első világháború alatt épült meg, a viharos időszakban pedig rengeteg forrás „az első időkről” elveszett. M. Tóth György, a Magyar Honvéd magazin olvasószerkesztője 2013-ban megjelent „A Petőfi Sándor laktanya 100 éve” című könyve számos érdekességet tárt fel a laktanya történetéről.
A kaszárnyát a Dr. Lipták és Társa nevű budapesti cég építette 1913-tól 1916-ig. Mivel kezdetektől fogva a katonai híradástechnika központja volt, a hely kiválasztásánál fontos szerepet játszott a megközelíthetőség, hogy a katonafutárok minél könnyebben elérjék a célpontot. A laktanya a császári és apostoli király után a „IV. Károly honvéd gyalogsági laktanya” nevet kapta. A bejárat kapuja felett 1919-ben néhány hónapig a német szociáldemokrata „munkáscsászár”, August Bebel neve díszelgett, a második világháború után pedig Petőfi Sándorról nevezték el. A XX. század eleji aerariális (kincstári) épületek eklektikus architektúrájának stílusjegyeit őrző laktanya a honvéd gyalogság számára készült, az 1914-re tervezett beköltözést azonban a háború kitörése miatt el kellett halasztani.
Ma a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár székhelyeként működik.
A hely legfeltűnőbb építménye, a félkör alakú egykori katonabörtön, ez ma parancsnoki épület, melynek falán dandártábornokok képei díszelegnek.
SzoborparkA laktanya díszkertjét 2012 tavaszán avatták fel. A kert már az eredeti tervekben is szerepelt, de megépülésére végül 100 évet kellett várni. Az emlékhely alaprajza, fő motívuma a Szent Korona dőlt keresztje, ennek különböző pontjaira állították fel a tervezett szobrok talapzatait. A park emléket állít a névadónak, vagyis Szurmay Sándor vezérezredesnek, Schweidel József honvéd vezérőrnagynak és Lahner Györgynek, a szabadságharc aradi vértanújának. Az alakulat profiljába ma is beletartozik a híradó és az informatika szakterülete, ezért Puskás Tivadarnak, a telefonhírmondó feltalálójának bronz mellszobra is itt áll.
