budapest

Mindent a Margitszigetről

Szerzők

2013. 07. 02. 17:49

A Margit híd és az Árpád híd között nyújtózó, IV. Béla lányáról, Margit hercegnőről elnevezett sziget a béke és a nyugalom budapesti főhadiszállása, amely zöldben gazdag menedéket nyújt a mindennapok taposómalma elől. Az esetleges helyesírási hibáktól eltekintve (városrészként egybeírjuk, földrajzi helyként viszont kötőjellel) a sziget nem tartogat veszélyeket, főleg nem az unalomét, hiszen kikapcsolódási lehetőségek tucatjait bocsátja a budapestiek rendelkezésére. Ha már ilyen bőkezű velünk a Margitsziget, ideje közelebbről is megismerni.

TörténelemA

sziget a 17. század végén


még
három részre
tagolódott: északi végén az

esztergomi érsek vára

magasodott, déli csücskében a
Szent János-lovagrend
fészkelt, középen pedig a
premontreiek és a ferences rendi minoriták temploma és kolostora
állt. A kolostorok sora ezzel még nem ért véget, tudnillik a
Domonkos-rendiapácák

is a

Margitszigeten


éltek.

Az első jelentősebb fordulópont

1790-ben
érkezett el, amikor a bécsi udvar
Magyarország nádorának, Sándor Lipót főhercegnek

ajándékozta a szigetet. A főherceg nem vesztegette az idejét, és, a schönbrunni park mintájára, tüstént a vadregényes terület kicsinosítását kezdeményezte.

Sándor Lipót
1795-ös halála után öccse,
József nádor
vette át a stafétát, és a munkálatok koordinálása mellett még arra is fordított időt, hogy feleségének nyaralót építtessen itt. Az
1838-as árvíz–során

két és fél méter jeges víz
temette maga alá a

Duna


szeszélyeinek kiszolgáltatott szigetet, ám a károk nem bizonyultak végzetesnek, és az
1840-es években már evezős- és úszóversenyeket rendeztek a

Margitnál
, a későbbiekben pedig

hangversenyekkel és tűzijátékkal fűszerezett báloknak
adott otthont. A nagy árvíz emlékét egyébként a sziget egyik legvénebb fája, egy narancseperfa őrzi, ami a jeges víz súlya alatt megdőlt, és

göcsörtös törzzsel vénült matuzsálemmé.

Fotó: Retromobil

1867 májusában

a
Zsigmondy Vilmos bányamérnök
vezényelte kútfúrások során a
nyugati partnál gyógyvízre bukkantak, ami a sziget virágkorának legfőbb mozgatórugója volt.

József főherceg

fürdőparadicsom-vízióját

Ybl Miklós tervei alapján kezdték megvalósítani, és

1873-ra
elkészült a

gyógyfürdő, számtalan villa, két vendéglő, a gépház, a Kisszálló, a mesterséges sziklákkal életre keltett vízesés, valamint a

neoreneszánsz Nagyszálló. Az

árvíz

a fejlesztések után sem kímélte a

szigetet, ezért, a további katasztrófákat megelőzendő, két méterrel megemelték a

Margit tengerszint feletti magasságát.

Fotó: Retronom

Ami az
elnevezést
illeti, a

sziget a 14. század óta viseli Margit herecegnő nevét
, de hívták még

Szent András szigetének, Boldogságos Szűz Mária vagy Boldogasszony szigetének, Palatinus-szigetnek


(magyarosan
Nádor-sziget), a törökök korában

Lány-szigetnek
, illetve a

Nyulak szigetének. Egyes régészek és történészek szerint utóbbi csupán egy elírásból keletkezett tévhit, így könnyen előfordulhat, hogy eredetileg az

Ékesség szigetének
vagy a
Leprások szigetének
hívták (e három szó latinul zavarba ejtően hasonló). A három opció közül a nem túlzottan hízelgő
Leprások szigete
tűnik a legvalószínűbbnek, erről árulkodnak a szigeten épült
ispotályok, továbbá a hely várostól szeparált mivolta. Érdekesség, hogy

1900-ig

csak csónakkal lehetett megközelíteni a szigetet,

1919-ig pedig

belépődíjat
is szedtek.LátnivalókA szigetnek a két híd –
Margit híd
és
Árpád híd

– mellett egy pár zenélő szökőkút ad keretes szerkezetet. A

Margit híd
felőli szigetvégnél található, a vízsugarak mellett dallamokat is eregető, frissen felújított kutat – ami műfajában a legnagyobb az országban –
pont a napokban adták át a nagyközönségnek. Az

Árpád híd
közelében lévő kút-ikertestvérnek kevesebb jut a reflektorfényből, pedig jóval színesebb történettel büszkélkedhet. Első változatát
1822-ben készítette Bodor Péter marosvásárhelyi ezermester, majd

1911-ben
lerombolták, 1936-ban pedig - a
Fővárosi Közmunkák Tanácsának
kezdeményezésére – újjáépíttették.A
gyógyvízben
bővelkedő múltból adódóan senkit sem fog meglepetésként érni, hogy a
Margitsziget
a
vízfanatikusokegyik budapesti mekkája. Nyáron az

1919 óta
kisebb-nagyobb megszakításokkal üzemelő, többször kibővített és felújított,
élmény-, úszó- és strandmedencékkel
büszkélkedő

Palatinus

a sláger, míg a hűvősebb hónapokban a
magyarországi vízisportok fellegváraként funkcionáló

Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodát

tanácsos célba venni. Egy wellnessre és vízre fókuszáló felsorolásból nem maradhat ki a sziget szállodapárosa, azaz a régimódi fényűzésre kihegyezett

Danubius

Grand Hotel Margitsziget
, valamint a minden igényt kielégítő fürdőszekcióval felszerelt

Danubius Health Resort és Spa.

Felfedezésre érdemes még

Szent Margit domonkos rendi kolostorromoknál lévő sírja, családdal átsétált délutánokon a

Kisállatkert, valamint az

1913-ban, Zielinski Szilárd tervei alapján épített víztorony.

Fotó: László Balkányi - We Love Budapest

Mozgás, kultúraA

Margitsziget

a
szárazföldi sportokat

előnyben részesítőket sem hagyja cserben, és a

kocogók, futók

körében évek óta töretlen népszerűségnek örvend. Aki a

szigetkört

lehetetlen küldetésnek véli, a

sütkérező-beszélgető-piknikező városlakókkal
és
futkározó kutyákkal

teli

Nagyréten
bármilyen sportot űzhet – az ésszerűség és a hatályos törvények határain belül. Vádliformálás gyanánt bevethető még a
bringóhintó, amit egyesek

Jackass-jelenetek
rekonstruálására használnak, és ott van még a

MAC


(teljes nevén

Iharos SándorMargitszigeti Atlétikai Centrum), továbbá utóbbi mellett egy játszótérrel megspékelt focipálya. A kultúrára szomjazók a frissen felújított

Margitszigeti Szabadtéri Színpadnál
találhatják meg a számításaikat, hála a

Budapesti Nyári Fesztivál

változatos programfelhozatalának.

Fotó: Krisztián Bódis - We Love Budapest

Éjszakai életA
zenei stíluskavalkádnak, kulturális programoknak, előadás- és beszélgetéssorozatoknak, illetve különféle

kiállításoknak

stílusos teret biztosító
Holdudvarban

– a sokszínűségnek köszönhetően – preferenciáktól függetlenül bárki otthon érezheti magát. A

Holdudvarnak


ráadásul

gasztro-fronton sincs oka szégyenkezni, sőt, inkább a büszkélkedést javasoljuk, hiszen az ételek és az italok is kifogástalanok.A

margitszigeti
éjszakai élet

másik látványosságáért csupán a szomszédba kell átcaplatni, ugyanis a
Holdudvar
mellett nőtt ki a földből a kortárs képzőművészek bohém játszótereként funkcionáló

WNDRLND,

amelynek hiánypótló, párját ritkító koncepcióját

részletesen kielemeztük korábbi cikkünkben.

Fotó: Balkányi László - We Love Budapest

MegközelítésA legkézenfekvőbb opció a
négyes

vagy

a hatos villamos
, amelyekről leszállva a
Margit híd

felől támadhatjuk le a

szigetet. Ha úgy alakulna, az

Árpád híd

irányából is rohamozhatunk, méghozzá az
1-es
és az

1A villamos, illetve a

Nyugati pályaudvar
és az
Árpád híd
között közlekedő, a szigetet teljes hosszában átszelő

26-os busszal.

Hasonló tartalmak