Kortárs magyaros, az örökzöld Cézár-saláta, és a populáris klub szendvics, megnéztük és megkóstoltuk, hogy mit reggelizik, ebédel, vacsorázik a Szent István térre érkező turista. A szűk egy hónappal ezelőtt új étlappal debütáló Negro Bárban jártunk.

Az elmúlt években folyamatosan lakták be a Bazilika környékét: rendre nyíltak a trendi borbárok az elmaradhatatlan könyöklős életérzéssel. De (vajon) mi van azokkal, akik évek óta rezidens szereplői a térnek? A kérdés kapcsán ellátogattunk a Negro Bárba, ahol szűk egy hónappal ezelőtt új étlappal rukkoltak elő: kíváncsiak voltunk, milyet, így hát megkóstoltuk.

A Negro az a hely, ahol teljes mértékben megsaccolható a turisták és a helybéliek aránya, és ez teljesen rendben van, hiszen ezt predesztinálja a lokalitása. Egy időben úgy tűnt, mintha budapesti lakos nem időzne különösebben sokat a Szent István téren; esténként azonban kedvesen megteltek a Bazilika lépcsőfokai, az elmúlt évek átrendeződése által pedig a különféle boros poharak is. Felmerül a kérdés, eljön-e az idő (vagy már itt van-e), amikor a budapestiek is ezt a helyet válasszák ebédjük helyszínéül.Ízek mentén – hangsúly a könnyedségen

A Negro úgy alakította ki az étlapját, hogy minden napszakra legyen három vagy négy megoldás, és reggelizni is ugyanúgy lehessen, mint vacsorázni. Az új gasztroszortiment a Hyatt-ból ismert Kiss János chef nevéhez fűződik, aki alapvetően a magyar ízeket ötvözte a fúziós konyha mentén, ebből született végül meg a friss kínálat.És hogy mit találunk rajta?
Elmaradhatatlan klub szendvicset, Gulyást, magyaros, tradicionális irányt követő ízeket, a bár nevével fémjelzett steaket, padlizsánkrémet, salátákat. Az átalakítás első ismérve, hogy kevesebb ételt szolgálnak fel mint korábban, ez viszont egyáltalán nem baj, sőt. Menüjük egyelőre nincs, az á la carte kinálat pedig legalább tizenöt féle ételt biztosít nap mint nap.

Az apéritifként (is) funkcionáló padlizsánkrém könnyen csúszik, kellően franciás, és szerencsére nincs megtömve fokhagymával, így reggeltől estig szabad préda. A már többször említett klub szendvics a bár legnépszerűbb fogása, ezért mi is tányérunkra helyeztük. Az újabban slágerebédnek számító hamburgertovábbgondolások mentén helyben, a bár sajátját is megtaláljuk egy nagy, vagy három kisebb különféle fűszerezésű verzióban. Szerintünk a zöldségágyon tálalt Negro steak (a ház sajátja) mindenképpen megér egy misét. Van Coob-saláta is, lazac, csirkés megoldások és pasta. Desszertfronton klasszikus a kínálat brownie-val, fagylaltkehellyel és a kötelezően ajánlott, somlói galuskával. Ha ezeken végigszaladtunk, érdemes rendelni egy espresso cortado-t az ebéd levezetőjeként, amit más néven mini cappuccinónak becéznek kávékörökben.
Érdekes megjegyezni, hogy ha valaki fogadást, születésnapot és egyéb rendezvényt szeretne szervezni ide a tér főszereplésével, a Bazilika atyáinak a feladata elbírálni a kérelmet első körben. A hely egyébként szorosan együttműködik a Creol-lal. Ami nappal és kora este a Negro, az a Creol, ha leszáll (csütörtök-péntek-szombat) az éj.

Az előételek 1000-2000 Ft között mozognak, a Negro Club Sandwich 2100 Ft-ért lehet a tányérunkon, a ház hamburgervariációi pedig azonos, 2500 Ft-os árban vannak, legyen az az óriás verzió vagy a három kisebb. A Negro steak 4500 Ft, desszertezni pedig körülbelül pont egy ezresből tudunk. Az árakon nem lepődtünk meg: reprezentálják a tér turistás exkluzivitását.

Összegezve tapasztalatainkat tehát az újító
Negróról: jót tett az étlap újragondolása a napközbeni lounge-jazz aláfestéssel, és bár a turisták-helybéliek aránya ezután is kiszámítható lesz, a gasztroigényesség miatt mindenképpen ajánljuk egy ebédre a helyet!