Budapest

Újjávarázsolt panelovi, ahol a gyerekek lubickolhatnak a kortárs dizájnban – a Vizafogó Tagóvodában jártunk

Fotó : Archikon
vizafogó tagóvoda, archikon, MÉD

Elbontani a régit, és a nulláról valami újat, korszerűt tervezni sokkal könnyebb – ezért is különleges és előremutató az, ahogy az Archikon építésziroda inkább átalakította és kibővítette a 21. század igényei szerint a Vizafogó lakótelep közepén álló panelóvodát. Csúszda az udvarra, bodorka csoport és a túlingerlés megfékezése – megnéztük, hogy zajlik az élet a Média Építészeti Díját is frissen megnyerő Vizafogó Tagóvodában.

Úgy tűnik, az utóbbi időben a XIII. kerületbe izgalmasabbnál izgalmasabb, előremutató épületek és projektek csábítanak vissza minket, úgy, mint az ország legnagyobb passzívháza, de tavaly jártunk a nagy közönségsikert is aratott, szintén Archikon tervezte passzívház Meséskert óvodában, tavasszal pedig a különleges Klapka Közösségi Szolgáltatóházban, amely egyszerre egy átértelmezett közösségi- és önkormányzati lakásokkal épült ház.

Fotó: Archikon

A mostani óvoda a Vizafogó lakótelepen található, amely az egészen késő szocializmusban, 1982 és 1989 között készült el, így jóval emberléptékűbbre sikeredett, mint a korábbi lakótelepek, az akkor kialakított szociális háló – bölcsődével, óvodával és iskolákkal – a mai napig kiszolgálja a környék lakosságát. 

Fotó: Bujnovszky Tamás / MÉD

A régi óvoda épülete – bár a csoporttermek viszonylag tágasak voltak, és az épület jól karban volt tartva, mégis – számos olyan funkciónak nem tudott teret adni, ami ma már elengedhetetlen egy korszerű óvodában – közösségi terek és tornaterem nem voltak, se különszobák a speciális nevelésű igényű gyerekeknek, és a szülőkkel közösen használt terek is kicsik voltak. Másrészt már a Meséskert Óvodánál hangsúlyoztuk, hogy mennyire fontos, hogy milyen környezetben töltjük az óvodás éveinket, ott milyen értékekkel, elvekkel szembesülünk, ahogy az is egy életre meghatározó élmény marad, hogy milyen hangulatú terek vesznek körül minket kicsiként, és ezt domborítja ki az Építészfórum átfogó, az épületet részleteiben is elemző cikke

Fotó: Archikon

A 200 fős, nyolccsoportos óvodába belépve azonnal tágas, de letisztult, jól átlátható terek fogadnak minket, ahol a berendezésben a természetes anyagok dominálnak. Bár a homlokzaton látszik, hogy hol ér véget a panelépület, és hol kezdődik a falécburkolatos hozzáépítés, nincs semmi toldozott-foldozott érzésünk, hanem harmonikus egységet alkotnak a régi és új részek. 

Fotó: Archikon

A természetközeliség megidézése és megélése a kialakítás során fontos sarokpont volt, az egész óvodát tematizáló vizes téma is ennek a része. A környék elnevezése is szorosan kapcsolódik a Dunához, hiszen a viza egy mára már eltűnt, de egykor gyakori halfaj volt, amely a folyó ezen szakaszára járt fel ívni, vagyis szaporodni – ez igazi esemény és látványosság volt a középkortól kezdve. A csoportok a nevüket a nyuszika, mackó és katica helyett nyolc különleges halfajról kapták, mint a bodorka vagy a domolykó vagy a kölönte. Bár a szülők eleinte kicsit furcsállták a szokatlan neveket, de egy év eleji beszélgetés után már abszolút támogatták az ötletet. 

Fotó: Archikon

A bővítés során a csoportszobák traktusát egy vonallal hátrébb tolták, az épület így egy átriumos belsőudvar köré szerveződik, és jutott végre hely sokkal nagyobb öltözőknek és vizes blokkoknak (ahol szenzoros kézmosócsapok és szürkevízöblítéses WC-k vannak), egy tornateremnek, sószobának és egy külön teremnek a speciális nevelésű gyerekeknek – hiszen az óvoda a kerület azon intézményei közé tartozik, amely fogad autista kisgyerekeket is, és saját gyógypedagógusa is van.

Fotó: Archikon
Fotó: Archikon

Ám az igazi bravúr és ötletesség, ami miatt biztos, hogy felnőttként is maradandó emlék és élmény marad az épület, az a hatalmas, fedett emeleti terasz, amely mintegy a csoportszobák meghosszabításként nyúlik el.

Fotó: Archikon

Az ajtó kinyitásával mintegy másfélszeresükre nőnek a szobák, és a teraszon – még ha esik is az eső, de enyhe az idő – mindent lehet csinálni, amit a csoportszobában: rajzolni, pihenni, játszani – és a nagy alapterület miatt kicsit szaladgálni is. A falécek nyitott-zárt játéka jól oldja a környezet szigorát, és megteremti az évszakok függvényében folyton változó kapcsolatot a kerttel.

Azért klassz ez a dolog, mert mi álmodunk, aztán az építészek megcsinálják” – mondta az óvoda vezetője, a gyerekek meg szuperjól járnak amikor ilyen szerencsés csillagzat alatt találkozik a pedagógiai és építészeti szakmai hozzáértés. Nem véletlen, hogy az idei, jubiluemi 15. Média Építészeti Díját, bár szoros versenyben a MOME új campusával, de ez az épület nyerte el.