Budapest

Ovisok, akikre nagyon irigykedünk – az Építészeti Nívódíjat nyert passzívház Meséskert óvodában jártunk

Fotó : Bujnovszky Tamás
meséskert óvoda, archikon, nivódíj

Van a XIII. kerületben, nem sokkal a Lehel Csarnok mögött egy óvoda, amelyik úgy néz ki, mintha egy figyelmetlen óriásgyerek ejtette volna el a játékát a panelházak között. Az Építészet Hónapja alkalmából az Imagine Budapest sétáján most mi is bejártuk az Archi-kon tervezte Meséskert passzívház óvodát, ami 2017-ben többek között a Budapest Építészeti Nívódíja különdíját is kiérdemelte.

Az, hogy milyen környezetben töltjük az óvodás éveinket, ott milyen értékekkel, elvekkel szembesülünk, milyen hangulatú terek vesznek körül minket, egy életre meghatározóak, akkor is, ha sok esetben tudatosan már nem tudjuk felidézni az ott töltött éveink minden mozzanatát. A szerencsésebbeknek talán csak csupa kellemes emléke van, de gyakori, hogy másokba meg örökre beleégett a sötét hideg folyosók, a neonfényes lambériázott termek vagy a töredezett szürke csempés mosdók világa. Nos, a Meséskert óvoda mindennek éppen szöges ellentéte; egy olyan épület, ami tényleg a kisgyerekek számára lett kitalálva, nemcsak a praktikus vagy szükséges funkciók felelnek meg az ő igényeinek, hanem a színes, de nem kaotikus környezet, és az egésznek az ötletessége és hangulata is egy játékos, de biztonságos világot teremt.

Fotó: Polyák Attila / WLB

A több mint két évtizede, 1995-ben alapított Budapest Építészeti Nívódíj célja, hogy felhívja a figyelmet azokra az új fővárosi épületekre, fejlesztésekre és helyreállításokra, melyek előremutató módon alakítják a város szövetét, egyszerre őrzik a hely történelmi örökségét, de a modern kor változó igényeihez is alkalmazkodnak. A tavalyi évtől Budapest Főváros Önkormányzata és a Budapesti Építészeti Kamara által közösen adott díjra a jelölt épületek között óvodák, lakóházak, átalakított műemléki épületek, megújult közterek és modern irodaépületek is megtalálhatóak. A pályázó épületek közül egy szakmai zsűri választja ki azt az ötöt, melyet a legpéldamutatóbbnak gondoltak.

Fotó: Polyák Attila / WLB

2017-ben a második különdíjjal jutalmazott Meséskert passzívház óvoda története azonban nem a díjjal és még csak nem is a 2016-os építésével kezdődött. Az intézmény idén ünnepli fennállásának 65. évfordulóját, és már a passzívház felépülte előtt is megkapta a kitüntető ‘Zöld Óvoda’ díjat, a falai között zajló programjai és a környezettudatos nevelés miatt. A telken egy földszintes klasszikus panelovi állt, ami ráadásul eredetileg bölcsődének épült.

 

Eleinte a felújítás gondolata is felmerült, hogy csak egy emeletet húzzanak rá az épületre, de a statikai vizsgálatok hamar kimutatták, hogy bár az alapozás kitűnő, pont olyan mély és masszív, mint a környező tízemeleteseké, a falak már nem bírnák el az újabb terhelést. Az is egyértelművé vált, hogy hosszú távon sokkal inkább megtérül, ha egy modern, 21. századi épületet emelnek a régi helyére, ráadásul jelentős férőhely bővítésre is szükség volt, hiszen az addigi 200 fős gyerekseregnek a kétszeresét kellett elhelyezni, mert az elmúlt nyolc évben a duplájára nőtt az igény az óvodai helyekre a kerületben.

Fotó: Polyák Attila / WLB

Tőrös Ágnes építész ötlete volt, hogy az új épület egy felnagyított gyerekjátékot imitáljon, és az az ötlet is már tervezés közben jött, hogy mi lenne, ha passzívházként épülne fel. Az irodának ekkorra ebben már volt tapasztalata, hiszen szintén hozzájuk köthető a kerületben korábban épült 100 lakásos passzívház. Hosszú engedélyeztetési folyamatok után az épület végre elkészült, és ahogy bejártuk, egymás után tárultak fel az izgalmas apró részletek. Például a fal játékos mintáit MOME-s diákok rajzolták fel, és az Andrássy úti – szintén Nívódíjas Hotel Moments  freskóinak restaurátori csapata festette fel. A felületeket több helyen grafitporral kezelték, így a gyerekek legújabb alkotásait egy egyszerű mágnessel ki lehet függeszteni, nem kell cellux-szal vagy a veszélyes tűvel ügyeskedni.

Fotó: Polyák Attila / WLB

A környezettudatos nevelés mellett fontos, hogy itt már kiskorban elkezdik az angol nyelv megismertetést is, anyanyelvű óvodapedagógusokkal, illetve a társadalmi érzékenyítés is fontos. Nemcsak csoportszobák, tornatermek és közösségi terek kaptak helyet az épületben, hanem a speciális nevelésű igényű gyerekek számára sószoba vagy autista szoba is rendelkezésre áll.

Fotó: Polyák Attila / WLB

Mivel az épület passzívház, a fogyasztása is sokkal minimálisabb, radiátorokat nem is találunk a szobákban, hála a komfort szellőzésnek, a levegő kétóránként cserélődik minden helyiségben, és az optimális hőmérsékletet az árnyékolókkal is lehet szabályozni. A lámpák nem csak mozgásérzékelősek, hanem a benapozás függvényében a fényerejüket is állítják, ezzel is jelentős energiát lehet megspórolni.

Fotó: Bujnovszky Tamás

Feljutottunk az ovi tetejére, ami talán az épület legkülönlegesebb része. A fentről – már említett – ügyességi játék formáját idéző megoldással egy plusz udvart hoztak létre a gyerekeknek, ahol kedvükre szaladgálhatnak, és az épület így ráadásul mintegy ötödik homlokzatával a környező magasházakból is izgalmas látványt nyújt.

Fotó: Bujnovszky Tamás

A tetőkert építésének érdekessége – ahogy azt Pólus Károly építésztől megtudtuk – hogy ez nem is érintkezik magával az épülettel, csak rá van illesztve, mivel a passzívházat minden irányból le kell szigetelni, és a betonelemes tetőformák hatalmas hőhídként csökkentették volna az épület energetikai hatékonyságát. A formák kivágása alatt pedig a földszintig nyúló, üvegezett világítóudvarok nemcsak a tériszony kinevelésére alkalmasak, de izgalmas keresztmetszeti látványát is adják az egész épületnek.

Fotó: Bujnovszky Tamás

Ami az építészeti nívóján kívül még igazán egyedivé teszi az óvodát az az, hogy ez tényleg a leendő használóinak az igénye szerint lett kialakítva, az óvoda munkatársai folyamatosan kapcsolatban álltak az építészekkel, és együttműködésüknek hála tényleg egy olyan épület született, amit maradéktalanul élvezhetnek a gyerekek.