Budapest

Eddig elzárt területet adtak át a közönségnek a Budai Várban

Fotó : Mudra László / WLB

Holnaptól az elmúlt évek egyik legnagyobb régészeti felfedezésével találkozhat a látogató a Táncsics Mihály utca 9. szám alatti épület udvarába besétálva. Rendkívül értékes épített és tárgyi leletanyag került napvilágra a tavalyi ásatásokon, amiket május 24-től a nagyközönség is megtekinthet a Budai Várban. A Várat védő egykori Erdélyi bástya maradványai is napvilágra kerültek. A leleteket az újonnan kialakított régészeti sétányon, valamint a lőportárban és a Vármúzeumban kialakított kiállításokon nézhetjük meg.

Az egykori Táncsics-börtön kétszintes barokk épülete többek között arról híres, hogy 1848-ban innen szabadították ki Táncsics Mihályt a márciusi ifjak, és itt raboskodott Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós és Batthyány Lajos is. Az épületben később a Pénzügyminisztérium működött, a második világháború után pedig a háborús jóvátétel keretében az amerikai nagykövetség birtokába került. Az egykori börtönben a nagykövetség védelmét ellátó tengerészgyalogosok állomásoztak, majd háborús veteránokat szállásoltak el itt elsősorban rekreációs céllal. Az ingatlan a magyar és az amerikai kormány megállapodásának köszönhetően 2014-ben került ismét magyar tulajdonba.

A bejáratFotó: Mudra László

Az épület mögötti udvar hosszú évtizedekig el volt zárva a Várat járó turisták elől. 2014-ig teniszpályának, grillterasznak és a tengerészgyalogság veteményeskertjének adott otthont. Utóbbi miatt kellett befejeznie az ásatásokat Zolnay László régésznek, aki már 1962-ben elkezdte a régészeti és kultúrtörténeti szempontból is kiemelkedő jelentőségű terület kutatását, amely a kammerhof, avagy a korai királyi rezidencia maradványit rejtette (csak 1381-ben költözött át a királyi udvar a mai királyi palota területére). Ez részben sikerült is, de a török kor szempontjából legizgalmasabbnak ígérkező területrészen, az Erdélyi bástyánál elakadt az ásatás, mert a veteményeskert miatt nem engedték tovább kutakodni.

A sárga sétány élesen elkülönül a történelmi emlékektőlFotó: Mudra László / WLB

2018 augusztusában a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumának régészei is nekiláttak a feltárásnak, és már az első kapavágásnál olyan maradványokba ütköztek, amelyek indokolták a bizakodást. Igaz, a korabeli metszeteken is látszott az Erdélyi bástya „kitüremkedése”, tehát nem érték őket meglepetésként a látottak. A várfal síkjából kiugró, a modernebb ostromtechnika ellen is védelmet nyújtó bástya az 1530-as években Szapolyai János király ideje alatt épült, és a feltárás azért is szenzációs, mert ekkora tömegben és ilyen magasan álló eredeti erődítési falak a Budai Várban egyedül csak a királyi palota területén maradtak meg.

 

A bástyát határoló 13 méteres középkori várfal, a felvonóhidas gyalogkapu maradványai és a felhúzásához szükséges bronzcsiga is megtekinthetőek a sétányon, amelyen körbesétálhatjuk a régészeti területet. A gyaloghídon át lehetett bejutni a Várba, felette bedeszkázott vízkifolyót találunk, amin keresztül elvezették a felesleges vizet. A feltárt terület legaljára lelépcsőzhetünk, ahol a ritka értékes az arany- és ezüstpénzeket megtalálták: ilyen közeli elrejtést még nem fedeztek fel Magyarországon.

Az itt talált gazdag leletanyagot helyben is megnézhetjük a lőporraktárban kialakított kiállítótérben (ami interaktív és drámapedagógiai foglalkozásokra is alkalmas), de az értékesebb dolgokat, a pénzeket és a szinte teljesen ép felvonóhidas kaput összes tartozékával együtt a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában helyezték el.

 

Az évtizedeken át megközelíthetetlen régészeti területet október végéig nézhetjük meg. Sétálhatunk a 16. századi Buda várfalainak tövében vagy az udvaron található ülőalkalmatosságokon megpihenve gyönyörködhetünk a panorámában. Illetve egy food truckot is elhelyeztek itt átmenetileg arra az esetre, ha a látogatók megéheznének vagy megszomjaznának.