Élmény

Az emberi lélek élveboncolása – utazás Csáth Géza elméjének mélyébe

Fotó : PIM

Csáth Géza halálának 100. évfordulója alkalmából rendezett kamarakiállítást a Petőfi Irodalmi Múzeum, ahol nemcsak az író, hanem egy képzőművész, műkritikus, komponista egyénisége is felsejlik előttünk, de megismerhetjük egy morfiumfüggő ítélőképességének fokozatos megbomlását is.

A béka vagy a Fekete csönd sugallta iszonyat a mai napig elönt, ha az író műveire gondolok – árad belőlük az ember pusztulással szembeni tehetetlensége, a gonoszság zsigeri ösztöne. Ki tudja, nem ott siklott-e félre valami, amikor Brenner József (későbbi, felvett nevén Csáth Géza) képzőművészeti álmai szertefoszlottak. Rajzai, grafikái, egyetlen festménye, de kottafüzetei, műkritikáinak részletei is megtekinthetőek a tárlaton, és azokat a zeneműveket is meghallgathatjuk, amelyeket Csáth saját maga szerzett. Brenner József ugyanis festőművésznek készült, miközben apja a zenei pályát erőltette – végül idegorvos lett belőle. 1910-től különböző fürdőhelyeken volt orvos (kiadott naplói többek között az itt szerzett szexuális élményeket örökíti meg), és ez az év, amikor először használt morfiumot – a függőség pedig élete végéig elkísérte.

Novellarészletek a párnákon

Elsősorban íróként tartja számon az utókor, és ha a középiskola óta elfelejtettük volna, a multimédiás sarokban híresebb novelláit is újra átélhetjük Wunderlich József színész tolmácsolásában. A PIM ezúttal is bevetett számos kreatív eszközt, hogy élményszerűbb legyen a tárlat: az előtérben A varázsló kertjére (első novelláskötetének, illetve egy novellájának címe) utaló, füvesített, virágosított miliő fogad tükrökre írt idézetekkel, beljebb csempézett orvosi szobában mesél a kiállítás Csáth orvosi pályájáról, a csempék hátulján, a kézmosókban szövegekkel.

Fotó: PIM

Nemcsak unokatestvérével, Kosztolányi Dezsővel, öccsével, Brenner Dezsővel és Moravcsik Ernővel, a Budapesti Elme- és Idegkórtani Klinika vezetőjével folytatott levelezésébe pillanthatunk bele (ebben az intézetben végezte orvosi gyakorlatát Csáth), hanem annak a Kohn Gizellának levelébe is, akiről az Egy elmebeteg nő naplójá-t írta. A kiállítás fő erénye mégis az a fotóválogatás, amely még nem szerepelt nyilvánosság előtt, illetve Csáth eredeti naplói, levelei, visszaemlékezései, amelyeket végigböngészve a saját szemünkkel győződhetünk meg arról, mi lakozott az író fejében. Képet kaphatunk arról is, miként hatott rá a munkája során alkalmazott pszichoanalízis: állandóan és kíméletlenül elemezte saját magát, végül már alkotni sem tudott emiatt. Feljegyzései is egyre töredékesebbé, kaotikusabbá válnak, de ebben közrejátszott drogfüggősége is.

Fotó: PIM

Morfiumhasználata (saját bevallása szerint) az I. világháborús fronton szerzett élmények hatására alakult ki és durvult el, de ebben szerepet játszott korábbi, tévesen diagnosztizált TBC-fertőzése és az annak nyomán kialakult pánik. A kamarakiállításon figyelemmel követhető a mentális hanyatlás, és ijesztő, ahogy a feleségével, Jónás Olgával folytatott szexuális együttlétekről, becenevekről vezetett intim feljegyzéseket felváltják a paranoid képzelgések. Csáth Gézán egyre jobban eluralkodott a tévképzet, hogy felesége csalja, ezt Olga egyik álmából következtette ki pszichoanalitikus módszerekkel. Kislányáról nem hitte el, hogy a sajátja; a végén már azt gondolta, az életére akar törni, és főleg emiatt lőtte le feleségét 1919. július 22-én. Különösen megrázó Jónás Olga kikényszerített írásos feljegyzése 1919. július 14-ről, nyolc nappal a halála előtt, miszerint „Közös elhatározással lettünk öngyilkosok”.

Fotó: WLB

Pedig elég a kiállított fotókon szemügyre venni kislányát, Brenner (Csáth) Olgát, felismerhetőek arcában az író vonásai. Unokája, Czér Fanni örökölte dédnagyapja tehetségét, és grafikus lett; a híres novellák ihlette diplomamunkáját is kiállították a PIM-ben. Egyébként a Brenner család hatalmas fotóalbuma zárja a tárlatot, amely az író apjának, idősebb Brenner József hobbijának köszönhető: saját fényképezőgépével 1898 és 1930 között örökítette meg környezetét, családtagjait, gyermekeit.

Fotó: WLB
Csáth: A varázsló halála