Budapest

Egy rejtett főúri könyvtár az Üllői úton és a grófnő, aki szupernovát fedezett fel

Fotó : Csudai Sándor / WLB
evangélikus könyvtár, könyv, régi könyv

Hamisítatlan régi könyvillat, elegáns empire bútorok és egy felbecsülhetetlen értékű, majd 30.000 kötetes volt főúri gyűjtemény bújik meg az Üllői út – Szentkirályi utca sarkán. Az Evangélikus Országos Könyvtárr részét képező Podmaniczky Géza báró és felesége, Degenfeld-Schomberg Berta grófnő volt kiskartali könyvtára 1929-ben került a felekezethez, így egyedülálló módon elkerülte a kastélykönyvtárak II. világháborús pusztulását. Tudományos és történelmi értéke mellett bepillantás enged a századfordulón élt művelt főúri pár mindennapjaiba is: merre utaztak, mi érdekelte őket, mit olvastak szívesen?

Magyar múzeumokban ritkán látni olyan átgondolt koncepciót és technológiai vívmányokat, mint a nemrég teljesen megújult, díjnyertes Evangélikus Országos Múzeumbanírtuk egy éve, amikor meglátogattuk a Deák téri kiállítóteret. Ám 2018-ban nemcsak a múzeum, hanem a felekezet Üllői úti központja is teljesen megújult. A főútra néző, 1867 környékén emelt, és a Szentkirályi utcai, 1905-ben Francsek Imre által tervezett neoreneszánsz szárnyat is restaurálták és korszerűsítették.

Fotó: Csudai Sándor / WLB

Itt, azaz a Magyarországi Evangélikus Egyház székházában a könyvtár mellett a levéltár, olvasóterem és – a felső szinten – egy templom is helyet kapott. A könyvtár gyűjteményének talán legérdekesebb szelete az a 28.000 kötetből álló állomány, ami a Podmaniczky–Degenfeld házaspár hagyatékaként került az egyházhoz. De ki is volt az a főúri pár, és ki adományozta értékes gyűjteményüket az evangélikusoknak?

Fotó: Csudai Sándor / WLB

A gyűjtemény létrehozója Podmaniczky Géza báró és Degenfeld-Schomberg Berta grófnő voltak, akik értékmentési céllal vásárolták fel 1889-ben Podmaniczky Lajos aszódi, és 1891-ben Prónay Sándor tóalmási családi könyvtárát. A részletes, kézzel írt cédulakatalógus és leltár is ekkor készült el, amit a grófnő személyesen felügyelt. A könyveket témájuk szerint gondosan főcsoportokba osztotta, és a bekerülési évüket is feltüntette, így jól látszik, hogy a grófnő 1928-as haláláig gyarapodott a gyűjtemény.

A könyvtár legrégebbi, legértékesebb darabjai az a 15 – úgynevezett – ősnyomtatvány (azaz a Gutenberg-féle könyvnyomtatás 1450-es évekbeli feltalálása és 1500. december 31-e között készültek), melyeket egy külön védett helyen tárolnak.

Fotó: Csudai Sándor / WLB

Emellett a könyvtárban vannak a magyar mellett természetes latin, német, francia és angol nyelvű könyvek is, szinte minden tudományterületről és korból, ahogy egy széles érdeklődésű főúr könyvtárához illik. De találunk igazi művelődéstörténeti ritkaságokat is, mint az illemtani, tánctörténeti vagy éppen kerttörténeti könyvek.

A könyvek elejében megtalálható a családi Ex-libris is, attól függően, melyik könytár részeként került ide a kötet. Fotó: Csudai Sándor / WLB

De hasonlóképp csodás darabok az eredeti, századfordulós, szecessziós kötésű könyvek, amik között megtaláljuk a Petőfi vagy a Wordsworth és a Poe összest éppúgy, mint a legszebb brit otthonokat vagy kastélyokat bemutató köteteket.

Fotó: Csudai Sándor / WLB

A Podmaniczky–Degenfeld házaspár közös „hobbija” volt a csillagászat, a könyvtárunkba felvásárolták az egykori Gellért-hegyi Urania csillagvizsgáló szakkönyveit is, amit 1928-ban az egyetemi csillagvizsgálónak adományoztak. Valódi megfigyeléseket is végeztek, kiskartali bitrokukon egy obszervatóriumot is felépítettek, ahol különböző bolygó-, üstökös- és változócsillag-vizsgálatokat végeztek. Degenfeld-Schomberg Berta és az obszervatórium hivatásos csillagásza, Kövesligethy Radó 1885-ben az első felfedezői között voltak az Androméda-köd (M31) szupernovájájának, ami az első megfigyelt extragalaktikus szupernova volt.

A házaspár halála után az örökösük, Degenfeld Pál gróf volt az, aki az egyháznak ajándékozta a kiskartali könyvtárat, hogy azt a köz javára bocsássák. A könyvek mellett a berendezés egy része is az Üllői úti központba került. Az eredeti empire bútorok között van a kastély berendezéséből a fotelek, könyvszekrények és egy íróasztal is, amelyhez az utolsó levélnehezék és itatós is megvan, ami ma már nagyon ritka.

Az intézményt ma főként kutatók használják, de hamarosan egy kamaratárlat is nyílik itt, és szeretnének egy fix látogatóidőt is állandósítani, amikor a könyvtár látogatható lesz.

Evangélikus Országos Könyvtár
  • 1085 Budapest, Üllői út 24.