Gasztró

Eljött a disznó éve: merre ehetünk a kínai holdújévre jellemző falatokat?

Fotó : Csudai Sándor / WLB
kínai holdújév

A Föld népességének negyedének legfontosabb ünnepéhez érkeztünk: a holdújév a télbúcsúztatásról, tavaszvárásról szól, február 4-hez eső legelső újholdra datálható, minden évben. A kínaiak és Kelet-Ázsia ünnepli, és természetesen a világban található kolóniák – így itthon sem marad el a nagy ünnepség. A Millenárison ezzel egybevonván, a 70 éves magyar-kínai diplomáciai kapcsolatokról is szólt az ünnepély. Beszélgettünk itt élő kínaiakkal, megtudtunk sokat az alkalomról, tradíciókról és persze a holdújév gasztronómiája sem maradt ki a szórásból.

23 nap – eddig tart összesen a kínai kultúra legfontosabb ünnepe: az óév 8 napja, készülődés a rákövetkező 11 napos ünneplésre, majd a lámpásfesztivállal zárják a csaknem egy hónapos etapot. Ugyanúgy megvannak hagyományaik és babonáik, akárcsak nekünk: a családok együtt ünnepelnek, nagy lakomákat csapnak, kártyáznak, madzsongoznak, piros lampionokkal díszítenek mindent és tiszta házzal, adóságok, harag és rossz gondolatok nélkül várják az új évet, a tavaszt.

Fotó: Csudai Sándor / WLB

A legendák között kedves például Nián sárkányé: a gonosz tenger alatti szörny újévi eljövetelekor a monda szerint a kínaiak a hegyekbe menekültek, hogy ne érje bántódás őket. Egy koldus éppen ekkor keresett biztonságos helyet, de csak egyetlen kínai asszony tudta befogadni őt, mindenki más elmenekült a sárkány elől. Az asszony piros lampionokkal, papírokkal és petárdákkal készült elűzni a gonoszt, ami sikerült is neki. Nián megijedt, a hegyekből visszatérő emberek pedig egy életre megjegyezték: piros lampionok és petárdák kellenek a sárkány hatástalanításához. A piros kultúrájukban a gazdagság, a jó szerencse és a bőség színe is.

Fotó: Csudai Sándor / WLB

Mi is ellátogattunk még az óévi időszakban a Millenárison rendezett hétvégére, mely ugyan “street food fesztivál”-ként lett meghirdetve, mégis erősebben fókuszált a kínai hagyományok, táncok, zenék bemutatására. Kalligráfiakészítés mellett (ezek házra tűzése szintén sárkány- és rossz-szelleműző módszer!) táncokat, harcművészeket figyelhettünk a színpadon, teaszertartásokat tartottak, kézműves foglalkozásokon készítettek kis piros tasakokat, melyben gyermekeknek és nőtlen fiatalembereknek jár a kis pénzajándék. Megtudtuk, hogy a legsűrűbben használt kalligrafikus szó a , mely boldogságot és szerencsét jelent. A legendák szerint egy figyelmetlen kínai család a Ming dinasztia uralkodása alatt véletlenül fordítva tette fel a -t a házára, amely tiszteletlenség miatt halál járt volna, de végül a császárnő jósága és újraérelmezése megmentette őket. Azóta ez a betű fejjel lefelé is használható, mely így már “a fú itt van“-t jelenti.

Fotó: Csudai Sándor

Zào Shén a tűzhely istene, aki az emberek jóllakásáért és jó egészségéért felelős – ő az az isten, aki a legtöbbet “érintkezik” a kínaiakkal. Az óév nyolc utolsó napján a mennybe megy, hogy ott Jade császárral megbeszéljék, mely család hogyan viselkedett az év során, s eszerint járjon el, mikor újév napján visszatér az földre. Ezért a családok malátacukorkát tesznek ki neki éjjel, hogy finomat is egyen a tűzhely istene és a fogait is jócskán összeragassza a cukorka, hogy ne tudjon rosszat mondani róluk.

Fotó: Wikipedia

Ha istenük ilyen émelyítő cukorkát kap, mégis mi kerül az újévi asztalokra, a nagy családi összejövetelekkor? Ahogy a nyugati kultúrában sok család csupán karácsonykor eszik együtt, akár a külföldön élő rokonokkal együtt – ugyanez a szokás keleten a holdújévkor. Akik tudnak, hazatérnek, a hiányzó családtagoknak pedig ugyanúgy megterítenek.

 

A nagy közös étkezés egy újabb sárkányűzési szertartás: amíg nem tudták meg, hogyan űzhetik el Niánt és az terrorban tartotta a falvakat, a családok egy helyre gyűltek és rettegtek, emellett pedig természetesen ettek. Hiszen a kínai nép büszke kultúrájára és ezen belül különösképpen a gasztronómiára. A különböző régiók, falvak, sőt akár családok mind mind más saját tradicionális étkekkel készülnek, de megannyi univerzális kínai fogást ismerünk, mely kötődik az ünnephez. Természetesen ahogy akár egy színhez vagy betűhöz, az ételekhez is külön mondák, mesék tartoznak.

Fotó: Csudai Sándor / We Love Budapest

Összeszedtük a legelterjedtebb ünnepi fogásokat, és tippeket is adunk, hogy merre érdemes megkóstolni őket! Fúzióknak köszönhetően nem kizárólag kínai éttermeket ajánlunk, egyéb ázsiai helyek is befértek a szórásba.

  • Tavaszi tekercs

Fotó: Szabó Gábor / We Love Budapest

Nem véletlen a név: a dél-kínai régióban a tavaszvárás miatt kapta a nevet a fogás. Általában sertéshús, káposzta, shitake gomba, répa és fűszerek kerülnek bele és forró olajban sütik ki, de van, ahol édes vörösbabbal, vagy fagylalttal töltik.

 

  • Dumplings

Fotó: Juhász Norbert / We Love Budapest

A legtöbbet fogyasztott újévi ételek egyértelműen a dumplingok, vagyis töltött, gőzölt tésztabatyuk. A kínai jiāo zi (tésztabatyu) kifejezés majdnem ugyanúgy hangzik, mint a “csere” szavuk, mely a régi és az új év közötti váltást jelenti. A sokszor fület formázó batyuk ősi története Nǚ wā istennőhöz kötődik, aki a kínai népet teremtette, sárga agyagból. Az istennő észrevette, hogy télen a hidegben teremtményei füle könnyen letörik, ezért visszavarrta azokat és a cérna végét szájukba tette. Ezt megköszönvén születtek a dumplingok, melyeket gazdagon töltenek az istennő tiszteletére. Szinte bármi kerülhet hasukba, hús, hal, rák, zöldség, sőt, ilyenkor egyes családok pénzérmét is rejtenek a dumplingokba – aki megtalálja a pénzt, szerencsés lesz az éve. Simán gőzölve és lepirítva is fantasztikusak.

Fotó: Csudai Sándor / WLB
  • Itt kóstold meg: a Monori Center 13 étterme küzöl sok kifejezetten dumplingra specializálódott, de a Kőbányai úti Kicsi Kínában is különleges húsos fajtákat kóstolhatunk. Mi több, kínai asszonyok helyben készítik, majd a szupermarket árusítja kilós porciókban, mélyhűtve is. A Sáó dumplingjai is remekek.

 

  • Zöldséges fogások

Fotó: Csudai Sándor / We Love Budapest

Az új évvel érkeznek a friss, finom zöldségek, gyümölcsök is. Mindegyiknek más jelentőséget tulajdonítanak, így például a póréhagyma az örökkévalóságot, véget nem érést, a bambusz kitartást és előrelépést, a lótusz áldást a gyermekekre és a családra, a hínár gazdagságot hoz.

 

  • Halételek, egyben tálalva

A hal kötelező étek újév idején – akárcsan nálunk karácsonykor. A hal szó ejtése hasonlít az extra kiejtéséhez, ezért mindenképp valami pluszt, javakat, bőséget várnak tőle. Fontos, hogy a halat úgy tálalják fel, hogy az a vendégeket “nézze”, ez tiszteletet jelent. Az étkezik elsőnek, akire néz a hal, és fontos az is, hogy egy vacsora alatt ne fogyjon el az. A fejét és a farkát ildomos meghagyni a következő napi ebédre. Így az új év is jól kezdődik majd.

  • Itt kóstold meg: A Spicy Fish étteremben is biztos értik a halas hagyományokat, ahogy a Taiwanban is friss és különleges halételeket készítenek.

 

  • Kínai rizssüti avagy Nian Gao

Fotó: Wikipedia

Hosszú órákon át, bambuszlevelekben párolódik a ragacsos rizslisztből, melaszos nádcukorból és ízlés szerint babpüréből, datolyából, olajos magvakból készülő, európai szájíznek annyira nem kedves nian gao. Ahogy nálunk a répa evését ajánlják a szülők fütyüléshez, úgy a kínai családoknál a nagyra növést garantálják nian gao evése esetén.

  • Itt kóstold meg: a Monori Center éttermeinél érdeklődj, akár “kínaiul” is, hogy Nian Gao-t, vagy angolul, hogy Chinese New Year Cake-t szeretnél.