Élmény

Az elröpülő nikkelszamováron túl – tripla kiállítás Kassák Lajosról és a magyar avantgárdról

Fotó : Csudai Sándor / We Love Budapest

A magyar avantgárd és baloldaliság központi, kultikus alakjának munkássága köré szerveződik egy egyedülálló, hármas kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban és tagintézményeiben. Kis szerepcserével az irodalmi múzeum az emigráns, képzőművész Kassákkal foglalkozik, az emlékmúzeum a költővel, míg a Bajor Gizi Színészmúzeum maradt a “kaptafánál”, az avantgárd színház kevésbé ismert fejezeteit mutatja be. Mi a PIM kiállítását jártuk be, és hosszú időre elvesztünk a csodálatos tipográfiák, formabontó címlapok és avantgárd műalkotások között.

Ha Kassák Lajos neve szóba kerül, elsőnek talán A ló meghal a madarak kirepülnek vers furcsa sorai rémlenek fel mindenkinek, a nyerítő idővel, Párizzsal és a röpködő szamovárral.

Fotó: Csudai Sándor / We Love Budapest

A három – október közepén nyitott, és Kassákkal foglalkozó – kiállítás ugyanarról az életműről mondja el a véleményét, de más-más nézőpontból. A legújabb kutatási eredményeket, és a hagyatékból, külföldi múzeumoktól és magánszemélyektől kölcsönzött dokumentumok és anyagok egy részét most először láthatja a magyar közönség.

Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM)
  • 1053 Budapest, Károlyi utca 16.
  • Pénztár zárás: 17:30

 

Az idei, kettős Kassák-évforduló születésének százharmincadik, halálának pedig ötvenedik évfordulója adta az apropót a nagyszabású Kassákizmus kiállítások megrendezéséhez. Ez alkalomból fontosnak tartotta a Petőfi Irodalmi Múzeum, hogy egy összekapcsolt kiállítással együtt lépjen a nyilvánosság elé másik két tagintézményével, a Kassák Emlékmúzeummal (Az új Kassák – A ló meghal és a madarak kiröpülnek), és a Bajor Gizi Színészmúzeummal (Új dráma, új színpad – A magyar avantgárd színházi kísérletei). Az Emlékmúzeum kiállítása nemcsak a vers keletkezéstörténetével és kanonizációjával foglalkozik, de Kassák európai csavargásán keresztül művésszé válásának folyamatát, és a hatvanas-hetvenes években irodalmi “beskatulyázását” is bemutatja. Míg a színészmúzeum a magyar színház egy alig ismert, alternatív, kísérleti irányzatát mutatja be. 

Fotó: Csudai Sándor / We Love Budapest
Kassákizmus

A Petőfi Irodalmi Múzeumban helyet kapott központ kiállítás, az Új művészet – A bécsi MA az avantgárd nemzetközi hálózataiban címmel Kassák 1920 és 1925 között Bécsben megjelent MA című folyóiratát helyezi a középpontba. Az avantgárd mozgalmak egész Európában fellázadtak a művészet hagyományos intézményei és formái ellen, programjukban tagadták a régi művészetet és új lehetőségeket kerestek. A kiállítás négy irányból közelíti meg Kassák, a MA és az új művészet  20-as évekbeli történetét: a Művészet/politika szekció Kassák és a baloldal viszonyát villantja fel, a Hálózatépítés a nemzetközi kapcsolatokat, a Avantgárd kánon Kassák nemzetközi hatását, míg az Új Művészet a radikális fordulatokról szól.

Szeredi Merse Pál társkurátorFotó: Csudai Sándor / We Love Budapest

Az első pillantásra vizuálisan is hihetetlenül izgalmas kiállítás igazán megéri azt az egy, másfél órát, ami az anyag befogadáshoz szükséges. A koncepciót összeállító társkurátor, Szeredi Merse Pál mesélt az anyag történetéről és a bécsi évekről: Kassák folyóiratszerkesztő tevékenységéről, valamint nemzetközi, majd magyarországi elismertségéről. A kiállítás fő szervező elve a Bécsben újraalapított MA folyóirat harminchárom száma, amely azonban már csak nevében emlékeztet a még magyarországi elődjére, nagyjából időrendben fut körbe a kiállítás termein. Fontos szempont volt, hogy a kiállítóteret ne zsúfolják túl magyarázó és kinyilatkoztató táblákkal és feliratokkal, hanem hagyják magukat a szövegeket érvényesülni, biztosítva ezzel az egyéni kutatás és felfedezés izgalmát. Aki pedig szeretne elmélyedni a kontextusban és minden apró részletet megtudni, egy – a kiállításhoz készült – füzetkében mindent megtalál. 

Fotó: Csudai Sándor / We Love Budapest
Fotó: Csudai Sándor / We Love Budapest

A Tanácsköztársaság bukása után emigrációba kényszerült magyar baloldali értelmiség és művészvilág egyik vezéralakja maradt Kassák külhonban is, aki a folyóirattal egyfajta intézményi keretrendszer teremtett, de az ideológiai nézeteltérések miatt sok régebbi művésztársa lemorzsolódott, például Bortnyik Sándor vagy Uitz Béla. Az emigráció nagyban befolyásolta a magyar avantgárd alakulását is, mivel az addigi közeget, amelyhez szólni tudtak volna, lebontották, ám lehetőség nyílt a nemzetközi áramlatokba való becsatlakozásra.

Fotó: Csudai Sándor / We Love Budapest
Fotó: Csudai Sándor / We Love Budapest

A kiállítás egyik leglátványosabb, szinte installációszerű felülete az a fal, ahol azokat a nemzetközi avantgárdhoz kötődő folyóiratok borítóit böngészhetjük, amelyek valamilyen szállal kötődtek Kassákékhoz. A szemfülesek felfedezhetnek amerikai, de akár japán lapokat is. De a kiállítás kitér Kassák és Tristan Tzara levelezésére, Marinettivel való székdobálós vitájára, Moholy–Naggyal való közös munkájára, és József Attila bécsi látogatásának történetére is.

Fotó: Csudai Sándor / We Love Budapest

Az európai baloldal válságával itthon is érezhető egyfajta Kassák-reneszánsz, egyre többen fedezik fel munkásságának kevésbé ismert és szerteágazó aspektusait, legyen az a képzőművészeti tevékenysége, prózái vagy mindvégig elkötelezett, de semmilyen diktatúrával vagy hivatalos pártállassal össze nem férő baloldalisága.

 

A PIM a kiállításokhoz kapcsolódva Esti Extra néven előadássorozatot is szervez, a Bajor Gizi Színészmúzeumban a Zöld Szamár avantgárd színház egy előadása elevenedik meg, a Kassák Múzeumban szubjektív tárlatvezetés és kerekasztal-beszélgetés lesz, a Petőfi Irodalmi Múzeumban pedig az  Avantgárd és az emigráció kapcsolatáról lesz szó. A kiállítások egészen február 25-ig látogathatóak.