Bő egy hónapja ünnepelte megnyitásának 103. évfordulóját Budapest legrégebbi, eredeti formájában megmaradt szállodája, amely számos történelmi esemény és több film forgatásának helyszíne volt. Múltidéző.

Az első kapavágás ideje még a 18. század elejére datálódik. Akkor egy Unger Benedek nevű kovácsmester nyitott műhelyt a Hatvani kapu szomszédságában, a mai Kossuth Lajos utca és a Múzeum körút sarkán. Unger később remek üzleti érzékkel a királyi biztos által lebontatott kapu és a városfal egy részére kávéházat, istállót, kocsiszínt és fogadót építtetett. El is hajította az üllőt meg a kalapácsot, hogy ténylegesen vendéglátással foglalkozzon, így nyílt meg 1824-ben a Zrínyi Kávéház és Vendégfogadó. A hely hamar a pesti irodalmi élet egyik központja lett, ismert politikusok és művészek mellett Petőfi Sándor tartozott a törzsvendégei közé.A 20. század elejére életveszélyessé vált a Zrínyi Kávéház épülete, ezért az Unger család a lebontást választotta, hogy egy többemeletes, korszerű szállodát húzzon fel a helyére. Az Ágoston Emil és Hikisch Rezső tervei alapján két (egyes források szerint három) telekre épült hatemeletes, 138 szobás, négycsillagos hotel 1914. március 14-ére készült el. Az Astoria nevet a szállodát működtető igazgató, Gellér Mihály javaslatára kapta, aki korábban a New York-i Waldorf Astoria hotelben dolgozott. A nyitáskor az impozáns épület földszinti részében üzletek működtek, főbejárata a mai Kossuth Lajos utcára nézett, mellette étterem, a Magyarutcai bejáratnál pedig kávéház üzemelt.

A drágának és exkluzívnak számító szállodában szinte egymásnak adták a kilincset a fővárosba érkező jómódú külföldiek, vagy a vidékről Budapestre látogató urak és hölgyek. Tréfásan gyakran "Ahsztória" néven emlegették, mert annyira nehéz volt bejutni. A francia empire bútorokkal berendezett hotel a kor vívmányait viselte: akadt benne lift, porelszívó rendszer, központi fűtés és sok-sok fürdőszoba.Több jelentős történelmi esemény köthető az Astoriához. Itt zajlott 1918-ban az "őszirózsás forradalom" egyik nevezetes pillanata: október 30-án az első emeletről szónokolt az összegyűlt tömegnek gróf Károlyi Mihály (aki egy ideig itt élt feleségével). A szállodában rendezték be a Magyar Nemzeti Tanács Székhelyét és állítólag azokban a napokban politikai foglyok is a hotel vendégszeretetét élvezték.

A forradalom és az első világháború befejeztével annak ellenére köszöntött aranykorszak a 206 férőhelyes Astoriára, hogy a ’20-as és a ’30-as években sorra nyíltak a szállodák Budapesten. A konkurenciákhoz képest szerényebb berendezése ellenére főként szépségének és hangulatának köszönhetően a szállodapiac élbolyában tudott maradni. Jelentősebb átalakításon 1928 és 1930 között esett át, ekkor kibővült a kávéház, mely helyet cserélt az étteremmel, áthelyezték a liftet is, a kávézó kapott egy galériát.

A fejedelmi állapot nem tartott túl sokáig, "természetesen" a második világháború miatt. Magyarország német megszállásának idején, 1944 márciusában a Gestapo foglalta el és csinált belőle főhadiszállást, amelyet biztos, ami biztos visszavonuláskor még teljesen kifosztottak. Budapest ostroma alatt kéttucatnyi lövés és két súlyosabb bombatalálat érte. A háború befejeztével gyorsan kijavították a károkat, 1945 márciusában már tudott vendégeket fogadni: először az amerikai fennhatóság okán az USA hadseregének tisztjeit szállásolta el, néhány hónappal később már bárki foglalhatott szobát 13 és 100 forint közötti éjszakánkénti (csillagászati) áron. A világháború következményeként gyakorlatilag az Astoria volt az egyetlen budapesti szálloda, amely megfelelő szintű szolgáltatást tudott nyújtani, ami főként Dr. Unger Ödön tulajdonos érdeme. Neki köszönhetően visszatért a békebeli idők hangulata, új bútorokat és műtárgyakat vásárolt, valamint a hotel rendelkezésére bocsájtotta magánygyűjteményének jelentős részét.

1948-ra tehető a szálloda történetének másik jelentős mérföldköve, az újjáépítéssel egybekötött államosítás. Szegény Ungernek megígérték, hogy nyugodtan újítsa fel az Astoriát, mert nem fogják államosítani, de átverték. Az egykori tulajdonost szinte kidobták a saját szállodájából, aki így két bőröndnyi holmival egészen Angliáig menekült.

Az 1956-os forradalom ideje alatt a szovjet tankok tűzereje miatt újabb komoly sérüléseket szenvedett. A helyreállítás ismét hamar végbement, a ’60-as években már a régi fényében pompázott, sőt egy új szárnnyal bővült és lett Budapest egyik vonzereje. Később a metróvonal kiépítése miatt megépült az aluljáró, amely a kereszteződéssel együtt megkapta az Astoria nevet.

Az évtized végétől kezdve hosszú esztendőkig innen sugározta a Magyar Rádió a "Ki nyer ma?" című legendás műveltségi vetélkedőjét. További érdekesség, hogy 1976-tól öt éven át a későbbi köztársasági elnök, Schmitt Pál volt a szálloda igazgató-helyettese, 1988-ban pedig megkezdte működését az épületben az amerikai McDonald’s gyorsétterem. 1996-ban a világ egyik legnagyobb szállodalánca, a Danubius Hotel Group privatizálta, a folyamatos fejlesztéseknek hála három évvel később négycsillagos minősítést kapott. A külföldi és a magyar filmesek is rátaláltak: itt forgatták például a Csodálatos Júlia, a Perlasca, vagy a hazai filmek közül A miniszter félrelép és a Rokonok egyes jeleneteit is.

A nyolcvanas és a kilencvenes években is kapott ráncfelvarrást, legutóbb 2007-ben esett át nagyobb renováción. A 2000-es évek vendégkönyvéből kiderül, hogy olyan ismert emberek aludtak a műemlékvédelem alatt álló szállodában, mint a színész Franco Nero és Larry Hagman, vagy a zenész BobanMarkovic. Napjainkban mind a 138 szobája hangszigetelt és légkondicionált, öt lakosztállyal és négy konferenciateremmel üzemel.