Népliget
Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy Budapest legnagyobb közparkjának rehabilitációjára már az egész főváros vár. Az elmúlt évtizedekben a Népliget elhanyagolt és kevesek által látogatott parkká vált, holott a maga korában a Városliget vetélytársának szánták. A park fejlesztésére 2022-ben írtak ki tájépítészeti ötletpályázatot, ennek célja a zöldfelületek ökologikus rendezése és a történeti park jelleg megtartása volt, a pályázat eredményeként a díjazott ötletek „összerajzolásával” mehetnek majd tovább a következő fázisban. Ugyanakkor a Népliget rehabilitálását nehezíti a bonyolult tulajdonosi helyzet, a terület több mint 15 helyrajzi számon van nyilvántartva, ahogy azt korábban Bardóczi Sándor is megjegyezte, emiatt nehéz egyről a kettőre lépni.
Július végén felmerült a 2017 óta bezárt Planetárium hasznosítása is, „augusztus elején szakértői egyeztetést fogunk tartani a társtárcákkal a Planetárium jövőjéről. […] Több opciót is vizsgálunk majd, az ideiglenes újranyitástól a felújításon át egy teljesen új, modern tudományos múzeumi és élményközpontig” – írta Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter a Facebook-oldalán. Ha valóban elindul a Planetárium felújításáról szóló diskurzus, az valószínűleg löketet adna a Népliget rehabilitációjának.
Városháza park
Régóta várjuk, hogy elkészüljön, most úgy tűnik, hogy újabb előrelépés történik a Városháza előtti tér és az egykori parkoló átalakításával kapcsolatban, hiszen a Budapest Főváros Kormányhivatal megadta az örökségvédelmi engedélyt a Városháza park megvalósítására, így elkezdődhet a kivitelezési tervek létrehozása, ezek várhatóan 2027-re készülhetnek el. A koncepció szerint a téren egy parkosított agorát alakítanak ki a szivacsváros-koncepció mentén, így a 7730 négyzetméternyi tervezett zöldfelület mellett 6966 négyzetméter csapadékvízgyűjtő burkolat és 850 négyzetméter vízáteresztő burkolat fog gondoskodni arról, hogy a közpark fenntartható és kellemes hely legyen. Ha mindez megvalósul, akkor nemcsak egy parkfejlesztést kapunk, hanem a Nyitott Városháza-koncepció mentén egy új kávézós, teraszos, vendéglős helyszínt is, hiszen a tervek szerint a Városháza földszinti helyiségeit is megnyitják majd a városiak előtt.
Csónakázótó Rákosmentén
Még 2024-ben jött a hír, hogy a XVII. kerületben megvalósulhat egy régóta tervezett rekreációs fejlesztés, amelynek központi eleme egy csónakázótó. Az akkori tervek szerint a rákoskeresztúri városközpont és a Rákos-patak közötti Nyilas-tábla területét alakították volna át amolyan természetközeli közösségi térré, ahol többek között tanösvény, futókör, kerékpáros-pihenő és egy szabadtéri színpad is helyet kapott volna. Az elképzelés nem új, már egy 2009-es ötletpályázatban, illetve a Főváros Radó Dezső Tervében is szerepelt egy tóval kiegészített rekreációs park kialakítása ezen a területen. Bár eredetileg a csónakázótó vizét a Rákos-patakból nyerték volna, a koncepció szerint végül fúrt kutakból töltenék fel azt. A fejlesztés előkészítésébe a lakosságot is bevonták, a tájépítészeti terveket a Vár-Kert Műszaki Tervezési Kft. készítette, ám 2024 ősze óta nincs hír a kivitelezésről vagy az ütemezésről.
Városmajor
A Városmajor a leglátogatottabb budai parkok közé tartozik, ráadásul ez a világ második legrégebbi közparkja. A területet 1729-ben vásárolta meg Buda városa, hogy majorságot hozzanak létre rajta, végül II. József parancsára 1789-re egy barokk stílusú közparkot alakítottak ki itt. A park fejlesztésére még 2021-ben hirdetett tervpályázatot a Főváros. Cél volt, hogy a helyszín az élhető és fenntartható városok szellemiségét tükrözze. A látványtervek alapján egy nyugodt oázis és egy modern park keverékeként újulhat(na) meg a Városmajor, miközben a tervezők végig szem előtt tartják a történeti értékeket is. Annak ellenére, hogy a pályázat eredményhirdetése után nem történtek látványos átalakítások, a projekt nem állt le. A Főváros olyan apró fejlesztéseket végzett már a területen, mint a világításrekonstrukció, a faállomány felmérése és a rossz állapotú fák szelekciója, öntözőrekonstrukció stb. Noha a Városmajor rendezése érdekében a II. és a XII. kerület polgármestere, valamint Karácsony Gergely főpolgármester is összefogott 2025 tavaszán, a nagyobb volumenű fejlesztéshez egyelőre nem áll rendelkezésre megfelelő költségvetés. Reméljük, ez a helyzet hamarosan javulhat.
Duna-parti zöld sétány
A déli Duna-part zöldsétányának ötlete már 2022-ben is felmerült, akkor még a Budapest Fejlesztési Központ felelt a fejlesztésért, ám miután a BKF megszűnt, a sétány tervét is jegelték. A zöldsétányprojekt ismét életre kelhet, Újbuda önkormányzata a Dürer Kerttől a kerület határáig, a Dunafok szabadidőparkig vezető sétány fejlesztését jelentette be, valamivel kibővítve, újragondolva a koncepciót. A Hengermalom út és a Fibula utca közötti, nagyjából 3,5 kilométeres, jórészt kihasználatlan szakaszon parkok, pihenő- és napozóhelyek, sportpályák és közösségi terek épülhetnek. Mindemellett 800 új fa ültetése és az Árasztó-part továbbfejlesztése is felmerült.
(Borítókép: Medgyesi Milán – We Love Budapest)
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
