Végre megújulhat a Duna-part?

Lassan közhellyé válik, hogy a városnak sokkal „közelebb” kellene kerülnie az egyik legfőbb értékének számító Duna-partokhoz, ennek ellenére évtizedeken keresztül nemhogy javult volna a helyzet, hanem – ahogy a VS.hu 44 230 mm című multimédiás nagyriportja is bizonyítja – éppen ellenkezőleg: a partokat megközelíteni a folyamatos kocsisor miatt kaszkadőrmutatványnak számít, és a Duna-korzó előtt uralkodó állapotokra a bazári a legenyhébb jelző.

A folyópartok „újrafelfedezése” nemzetközi trend. Berlinben és Párizsban is évek óta működik uszoda a folyón, az utóbbi városban pedig vízen lebegő stégeket helyeztek el, valamint évről évre homokos „strandot” varázsolnak a rakpartokra. A magyar városok közül Győrben éppen ezekben a hónapokban építik át a Rába partját, de a közelmúltban mi is bemutattuk Nagy Péter diplomamunkáját, aki egy lehetséges ötletet vázolt fel arra, hogy hogyan lehetne élettel megtölteni a fővárosi folyópartot.

E trendekről a főváros sem marad le, amit többek között a Valyo különböző programsorozatainak sikere is bizonyít. Azonban a nagy, átfogó megújítási koncepció az elmúlt évekig hiányzott, a városépítészeti fejlesztések nem valósultak meg, a változás pedig spontán módon, leginkább a magánérdekeknek megfelelően történt. Hogy a változás ezen a téren is megindult, arra a Budapest 2030 elnevezésű városfejlesztési koncepció létrejötte a legjobb bizonyíték. A terv egyik legfontosabb célkitűzése „a Dunával együtt élő város” megvalósítása.

A koncepcióból és a sok ötletből persze nem egyik napról a másikra lesz valóság, ilyen léptékű beavatkozás előtt nagyon alapos tervezésre van szükség, ezért a Fővárosi Önkormányzat a Kossuth tér és a Fővám tér közötti szakasz újraformálására nyílt építészeti tervpályázatot hirdetett. A tervezőknek az alsó rakpartok, a Belgrád rakpart és a Széchenyi tér közterületi megújítására és a vízfelületekre telepítendő közcélú úszóműrendszer kidolgozására is javaslatot kell benyújtani. Ezzel az elmúlt években megújított belvárosi köztérhálózat (a Kecskeméti utca és a Petőfi Sándor utca környéke, a Bazilika környéke, a Kossuth tér stb.) szerves kapcsolatba kerülhet a folyóval.

A fejlesztés három szakaszban valósulhat meg: elsőként a már említett pesti oldal belvárosi szakaszát alakítják át a Fővám tér és a Kossuth tér között, majd a pesti oldal északi meghosszabbításaként jöhet létre egy gyalogos-kerékpáros sétány a Kossuth tértől a Dagály Úszóközpontig, végül a budai oldal belvárosi szakaszai újulhatnak meg a Kolosy tér és a Döbrentei tér között.

A pályázat egyébként jól illeszkedik az általunk is ismertetett Budapest Box és a Terasz Budapest pályázatok sorába, amelyekről mi is részletesen beszámoltunk. E két pályázat – és most a folyópart megújítását célzó is – egytől egyig jó célt szolgáló fővárosi kezdeményezések, amelyek mögé bátran oda lehet állni. (A Városliget megújítását és kulturális tartalommal való megtöltését célzó Liget Budapest projektet most nem soroljuk ide, mert egyrészt nem fővárosi kezdeményezés, másrészt nem kíséri olyan szakmai konszenzus, mint a három másik pályázatot.)

Nehéz tehát a pályázat jelentőségét túlbecsülni. Amennyiben az építészszakma odateszi magát, és a nemzetközi példákból is merítve, de a helyi sajátosságokat is figyelembe véve színvonalas terveket készít, a Duna-partok megújítása a21. század egyik nagy budapesti dobása lehet.

A pályázattal kapcsolatos részletes információkat itt találjuk.