Élmény

Ilyen is lehetne a Vörösmarty tér – Budapest Box

Fotó : Buzás Bence Álmos, Jäger Krisztián, Mészáros András
IGEN Italia

A városképet jelentős mértékben meghatározzák a forgalmas helyen lévő, az utca szintjén található elemek – a mindenütt jelenlévő bazársorok pedig ilyenek. A különösen forgalmas Vörösmarty tér számos fontos rendezvénynek – többek közt Európa egyik legnépszerűbb adventi vásárának – ad otthont, ezért a Fővárosi Önkormányzat elhatározta, hogy egy ötletpályázat segítségével ad egységes arculatot a térnek. A remek kezdeményezésre mintegy 70 pályamű érkezett, amelyek közül több is alkalmas lehet arra, hogy mind funkcionálisan, mind esztétikai szempontból teljesen új minőséget teremtsen a téren.

Ha föl kellene sorolni a budapesti utcaképet uraló legidegesítőbb és legbalkánibb elemeket, a leszólítóemberek és a megállítótáblák után biztosan az élbolyban végeznének a bazári hangulatot árasztó bódék is. Vegyünk egy példát: az újbudai Allee mellett egy kifejezetten színvonalas köztér jött létre néhány évvel ezelőtt. Mégsem telik el olyan ünnep, hogy ne jelenjen meg hetekre vagy hónapokra egy tucat faház, amelyben – az amúgy máshol is beszerezhető – kínai táskákat, színes sálakat és műanyag játékokat találjuk, mindezt súlyosbítandó a bódék tulajdonosai pedig nem állják meg, hogy fantasztikus portékájukat ne aggassák az összetákolt faházak külső oldalára. Hogy igazságosak legyünk: mehetnénk bármelyik kerületi alközpontba, nagyjából ugyanezt találnánk.
Mindez persze nemcsak a városlakókat zavarja, ezért – többek közt a Terasz Budapest sikere után – a főváros ötletpályázatot írt ki a Vörösmarty tér rendezésére. Nem mintha ez lenne a legrosszabb állapotban lévő vásárhelyszín, de az igen látogatott tér állapota később mintául szolgálhat más területek számára is.
Fotó: WLB
A Városépítési Főosztály által koordinált pályázaton számos szempontnak kellett megfelelni. Egyrészt funkcionálisan két nagy típusra bonthatóak a pavilonok, amelyeknek ideális esetben egyaránt alkalmasnak kell lenniük a kereskedelmi és a vendéglátó egységek fogadására. További szempont, hogy az áruknak jól kell látszódnia, az időjárás ellen megfelelő védelmet kell biztosítani és gondoskodni kell a megfelelő áruvédelemről is. Az ideális pavilon továbbá sorolható, flexibilis, variálható és nyitott, egyedi és karakteres (arculatában, innovatív anyaghasználattal vagy szerkezettel), végül pedig reálisan megvalósítható.
Fotó: minusplus
A kiírók egyébként számos külföldi példát, így például madridi, prágai és pisai pavilonokat is tanulmányoztak, hogy a legmegfelelőbb munkát sikerüljön kiválasztani. Az itteni pavilonok jelentősége ugyanis jóval túlmutat önmagán. A téren tartják Európa egyik legnépszerűbb adventi vásárát, a pavilonokat azonban nemcsak ekkor, hanem például a Könyvhét, Tavaszi Fesztivál vagy más jelentős rendezvény alkalmával is használhatnák, így egy markánsan a térhez köthető, akár a külföldiek számára is könnyen beazonosítható, egyedi brand jöhetne létre a téren.
Fotó: Bódis Krisztián - WLB
Ráadásul a főváros – közvetve pedig a kiállítók is – nemcsak esztétikus, hanem hatékonyabban üzemeltethető építményekhez juthatna hozzá, ha nem kellene minden egyes alkalommal elemeire bontani és messziről szállítani a néhány napig használt házakat. A kiírásra összesen hetven pályamű érkezett, ezek közül három, teljesen más felfogásban fogant, de egyaránt értékes munka első díjat kapott, négy másik pedig kiemelt megvételre került.
Fotó: WLB
Az első helyezettek közül Láris Barnabás munkája jó hangulatot árasztó, kompakt, jó elrendezésre, átjárhatóságra és áttekinthetőségre lehetőséget adó terv volt, amelynek elemei éppúgy alkalmasak sorolásra, mint az önálló felállításra. A pavilon tulajdonképpen egy szétnyitható doboz, amelynek oldalai között egy ponyva feszül ki.
Fotó: Láris Barnabás
A Dancs Tamás és Zilahi Péter által jegyzett terv tiszta és jól rendezett, akár utcarendszerré alakítható pavilonrendszer kialakítását teszi lehetővé. A moduláris elemrendszernek köszönhetően a tető alá beúsztatott „vásárlói szint” flexibilis, míg az erős jelként megfogalmazott tető az eleganciát és az egységes megjelenést hivatott szolgálni.
Fotó: Dancs Tamás, Zilahi Péter
Sajátos megközelítésű munkát adott be a Schändl ZsófiaDúzs Sándor tervezőpáros. A napelemmel ellátott, kompakt megfogalmazású, szépen kidolgozott dobozokból előre és hátra is kitolható egy-egy elem. Az egyébként semleges kialakítású dobozokra igény szerint a rendezvénynek megfelelő fóliát lehet húzni. Simán el tudjuk képzelni, hogy ezt a rendszert legyártsák és exportálják.
Fotó: Schändl Zsófia, Dúzs Sándor
A kiemelt megvételt kapott pályázatok közül Buzás Bence Álmos, Jäger Krisztián és Mészáros András terve – szakítva a falusi ház archetípusával – a városi hirdetőoszlopokat vette alapul. A fent henger alakú, a polikarbonát héj mögött molinózható pavilonok lehetővé teszik az egyes rendezvények egyedi arculatához való igazodást. A belső tér lamellás fabútorzatot kapott. Az átlátható, körüljárható, az utcaszerű elrendezést elvető pavilonok alkalmasak lehetnek arra, hogy a város egyedi brandjévé váljanak.
Fotó: Buzás Bence Álmos, Jäger Krisztián, Mészáros András
A Maurer Klimes Ákos és Virág Ottó által jegyzett pályamunka a falusi hangulatot hozta vissza, persze modern formában, hiszen a sávos megvilágítás és a külső burkolat egyedi, urbánus karaktert sugároz. A pavilonok mellett általában törvényszerűen kialakuló kirakodási területet a tervezők a „dobozokba” szerkesztették.
Fotó: Maurer Klimes Ákos, Virág Ottó
A megvételt nyert pályázatok közül Máté Tamás és Poós Tamara munkája kis belső udvarokat hozna létre, amelyeken belül elhelyezhetőek a kiszolgáló egységek (raktározás, szeméttárolás, vagyonbiztosítási feladatok stb.), így a frontrész tisztább maradna. Az egyszerű, nyitható-csukható szerkezetet könnyű telepíteni. A pavilonok tetején elhelyezett megvilágítás itt is látványos, egyedi megoldás.
Fotó: Máté Tamás, Poós Tamara
Az Alexa Zsolt, Rabb Donát, Schreck Ákos, Tarr Ivett és Turai Balázs (minusplus) által jegyzett pályázat az összefogott tető alá beúsztatott pavilonok archetípusából indult ki, a tetőrészre pedig látványos, buborékszerű elemeket helyezett. A bírálók elsősorban az időjárási körülmények (szél, esőelvezetés) miatt nem találták teljesen kielégítőnek a tervet.
Fotó: minusplus
Nem került a díjazottak közé, de viszonylag sok helyen megjelent Csóka Attila, Molnár Szabolcs és Smiló Dávid „ultrastrúktúrája”. Az elképzelés lényege, hogy a homogén, nyomtatható, sejtenként megjelenő elemek a történeti előzményekkel rendelkező árkádsorokat idéznék meg. A provokatív elképzelés szerint ez a rendszer a rendezvények közti időszakban is a téren maradhatna.
Fotó: Csóka Attila, Molnár Szabolcs, Smiló Dávid
Nem nehéz belátni tehát, hogy a bódésodás jelensége teljesen méltatlan Budapesthez – de mindez szerencsére viszonylag fájdalommentesen orvosolható. A főváros ezzel a pályázattal, a sok kreatív energia bevonásával most jó irányba tart – csak nem szabad megállni félúton.