Kolostornak épült, múzeum lett belőle és még egy amerikai szuperprodukcióban is feltűnik: ez a Kiscelli Múzeum. A falak között várostörténeti ereklyének beillő műtárgyakat, régiségeket, építészeti terveket találunk, amelyekkel most ráadásul izgalmas vezetéseken is ismerkedhetünk.

Kolostornak épült

A hányatott sorsú 18. századi épületegyüttes története igencsak kalandos: eredetileg a trinitárius rend számára épült kolostor volt, melyhez egy templom csatlakozott. A rendet II. József 1784-ben föloszlatta, a templomot négy szintre osztották, a barokk épület pedig kezdetben laktanyaként, majd többek között ruharaktárként és hadikórházként működött.

A terület 1910-ben Schmidt Miksa bécsi bútorgyáros és műgyűjtő tulajdonába került, aki 1935-ben az épületet, a környező Attila-parkot és műgyűjteményét a fővárosra hagyta. A Fővárosi Múzeum és a várostörténeti kiállítás végül csak később költözött ide, majd a háború által is megtépázott épületet hamarosan felújították, de a templomtér továbbra is romos állapotban maradt. Az egykori kolostorépületben találhatóak a múzeum állandó és időszaki kiállításai, a templomtér téglafalai között pedig 1989 óta rendeznek kiállításokat és különböző rendezvényeket, de az épületegyüttes területén forgatták többek között a A vér és a méz földje című Angelina Jolie-produkció több jelenetét is.

Több kiállítás

Az állandó kiállítások egyesével is órákra elegendő látnivalót, érdekességet tartalmaznak. A főváros régisége 1780-1873 című tárlat egy hazánkban eddig ismeretlen kiállítói felfogást honosított meg azzal, hogy saját, korábbi kiállítására reflektál. A kiállított céhládák, festmények, szobrok, metszetek, órák, ezüstök és érmék az 1780-as évek, vagyis Buda tényleges fővárossá válásának korától mutatja be saját eszközeivel az egyesítésig vezető utat.

A Közterek és magánterek, 1873-1940 című tárlat - mintegy az előző folytatásaként - jóllehet csak pillanatképeket villant fel a város főbb útvonalainak, épületeinek bemutatásával, ami a végére mégis kerek egésszé válik, és megismerhetjük akár a város arculatát, lakóit, szellemi közegét, kultúráját és humorát.

A fenti két, átfogónak szánt tárlatot olyan kisebb, de annál érdekesebb kiállítások egészítik ki, mint a pesti cégéreket bemutató rész, a pesti Arany Oroszlán Patika enteriőrjét felidéző terem, a barokk szoborcsarnok és a korabeli nyomdákat és újságokat bemutató terem.Izgalmas vezetésekA múzeum anyaga annyira gazdag, hogy komoly háttérismeretek vagy végtelen mennyiségű idő kell hozzá, hogy az egyes tárgyakat mélységeiben is megismerjük. Talán ezért is határozták el az Ahol még sosem jártál.... Időutazás az elmúlt századok Pest-Budájára című, a normál belépőjegy megváltása után teljesen ingyenes tematikus túrák bevezetését, amit ráadásul városi sétákkal és egyébként nem látogatható épületek bejárásával egészítenek ki. Így megismerkedhetünk a múzeum és Budapest egy-egy ismeretlen szegletével, vedutákkal és festményekkel, a "hét műtárgyával", de vezetőnk szívesen megmutatja a megkapó, téglákig lecsupaszított templomteret és az alatta található altemplomot is.
Vezetőnk mindig érzi, hogy mikor mélyed(ne) el túlzottan a háttérinfók erdejében, ezért a vezetés szakszerű, de végig érdekfeszítő és bárki számára befogadható.

Az egyik legmenőbb párizsi negyed, a Marais közepén található a Musée Carnavalet. Itt sosem áll sor, mégis, a viszonylag ritkán idetévedő turisták egy igazi kincsesbányát találnak. A múzeumot a fölhalmozott ereklyék a várostörténészek igazi zarándokhelyévé teszik. Ha viszonylag kevés turista látogat a párizsi múzeumba, mindez még inkább igaz budapesti párjára, a Kiscellire. Sőt, ezt a múzeumot jórészt mi sem ismerjük, amit csak részben magyaráz meg, hogy ha eltévesztjük a házszámot, könnyen a Budai-hegység kirándulóhelyein találjuk magunkat. Mi tagadás, nincs közel, de mégis megéri ellátogatni ebbe a kissé ismeretlen múzeumba.