Élmény

Megújult a Gomba a Móricz Zsigmond körtéren

Fotó : Balkányi László - WLB
Megújult a Gomba a Móricz Zsigmond körtéren

A 20. század elején a Móricz Zsigmond körtér a főváros egyik legforgalmasabb terévé vált, ahol villamosok, buszok, újabban pedig a metró is áthalad – nap mint nap utasok tízezreit szállítva. Ezért is volt érthetetlen, miért kellett évtizedeken keresztül pusztulnia az egykor szebb napokat megélt műemléknek. A felújításra sokat kellett várni, de Újbuda egy 21. századi találkozóhellyel és egy színvonalas térrel lett gazdagabb.

Móricz Zsigmond körtér
  • 1114 Budapest, Móricz Zsigmond körtér
A körtér az elmúlt nagyjából tíz évben maga volt a megtestesült fővárosi káosz, ahol a legplasztikusabban lehetett áttekinteni az ésszerűtlen szervezés következményeit. Felújították a teret, a kövek azonban nem bírták a klímát és a forgalmat, így gyorsan amortizálódtak, ugyanakkor felújítás után hamarosan meginduló, de évekig húzódó metróépítés sem tett túl jót az ember hangulatának. Az évekig elhanyagolt tér Grabner Balázs és Terhes Dénes (Korzó Tervezési Stúdió) tervei szerint napjainkra teljesen megújult: minőségi térköveivel, parkosított kis területeivel, felnagyított piros virágcserepeivel tényleg színvonalas lett – bár a trashfoodot reklámozó szendvicsembereket és a fetrengő punkcsapatokat senki nem hiányolná. Az utóbbi időszakban – a tér megújult részeivel erős kontrasztban – már csak a Gomba épülete árválkodott lepusztítva.
Fotó: Balkányi László - WLB
A kör alaprajzú épület Schall József tervei szerint készült el 1942-ben, a második világháború közepén. Esztétikai minősége, könnyed, nagyvonalú eleganciája még ma is megragadja a tekintetet, a felújítás pedig csak hozzátett ezekhez az értékekhez. A 21. századi tervezők egyik legfőbb célja volt, hogy megőrizzék ezt az esztétikai minőséget, a körszimmetriát  és az eredeti épületkontúrokat.
Fotó: Balkányi László - WLB
A később műemléknek nyilvánított, de az utóbbi években igencsak romos állapotú épület eredetileg egyébként a közlekedési igények megnövekedése miatt épült. Itt haladt át, illetve fordult meg az épület körüli vágányokon a nagytétényi és a törökbálinti HÉV, valamint az albertfalvai villamos, így a tér a tágan értelmezett dél-budai terület és a belváros közötti kapcsolat legfontosabb pontjává vált. Az épületben várakozóhelyiségek, szolgálati tartózkodó, üzletek is helyet kaptak, de itt alakították át a különböző járműveknek megfelelő áramot is.
Fotó: Balkányi László - WLB
A metró elkészültével jóformán csak egyetlen “sötét folt” maradt a Móricz Zsigmond körtéren: ahogy korábban írtunk róla, a kerületben már korábban elhatározták a fővárosi léptékkel is fontos épület felújítását. A pályázatra több mint ötven pályamű érkezett, az első helyezetteket pedig szakmai zsűri és – szerencsére – a nagyközönség bevonásával választották ki. A megbízást végül Szabó Levente és Gyüre Zsolt vezető tervezők nyerték el, így a felújítás Hetedik Műterem és a Gyüre Építésziroda munkatársai elképzelései szerint valósult meg.

Fotó: Balkányi László - WLB
Fotó: Balkányi László - WLB

Mint említettük, a tervezők legfőbb célja a műemlék épület értékeinek megtartása volt. Lebontották a fölösleges, később hozzáépített részeket, a homlokzatot íves finombeton elemek és hatalmas méretű, kisebb technikai bravúrnak számító hőszigetelt üvegtáblák adják. Utóbbiak érdekessége, hogy egyes üvegfalakat el is lehet tolni, így az “egyszerre kint és bent” érzetét erősítik. Ki és be is lehet látni, de az épület átlátható és teljesen átjárható is egyben. Középen csendesebb, napos, parkosított találkozóhely jöhet létre, amelynek kellemes mikroklímát ad a Szomor László szobrászművész szintén felújított, 1930-ból származó Csorgó című alkotása. A kör alakú kút kő domborműveit a csodaszarvas legendája inspirálta.
Fotó: Balkányi László - WLB
A kör alaprajzú épület “ház a házban”-elv alapján létesített helyiségei három körcikkben kaptak helyet: nyár közepére kávézó, galéria és a hírek szerint BKK-jegypénztár és infópont jön létre, a tér közepére pedig székeket helyeznek ki: ide a körcikkek között található, elegáns, keskeny oszlopokon keresztül jutunk el. A terület inkább a tér része, mint a pavilonként értelmezhető épületé, de a kiemelt területet jelzi a kintihez hasonló tónusú, bazaltból készült térkő.
Fotó: Balkányi László - WLB
Az épület tehát nappal és éjjel is a kerület új fénypontja lehet, amelyet a körben végighúzódó, eredetileg drótüveges, ma keret nélküli elegáns neonvilágítás is megerősít. Nekünk tetszett.