Budapest ikonikus helyei – Citadella

A Citadella remek kirándulóhely, tökéletes randihely, innen nyílik az egyik legszebb kilátás a városra, mégis a múltjával kapcsolatban azért lenne bőven mit takargatnia. A sors iróniája, hogy a város egyik legkedveltebb, és leglátogatottabb épületét éppen a budapestiek megfélemlítésére tervezték, és ide építették azt a Szabadság-szobrot is, amit teljesen újra kellett értelmeznünk.
Buda török megszálláskor, 1514-ben itt egy keresztény kápolna állt, amelynek a helyére a törökök palánkvárat építettek. 1813 és 1815 között ennek a helyére került József Nádor javaslatára a Csillagda nevű egyetemi csillagvizsgáló, amelyet I. Sándor orosz cár, I. Ferenc osztrák császár és magyar király és III. Frigyes Vilmos porosz király jelenlétében, 1815-ben avattak fel.

A forradalom elbukása után a bécsi haditanács úgy határozott, hogy a modern katonai szempontoknak kicsit sem megfelelő Budai Vár helyett felépít inkább egy erődöt a Gellért-hegy tetején, ami csak másodsorban volt hivatott szolgálni a külső ellenség elleni védekezés nemes célját, és inkább a “lázongásra hajlamos” pesti lakosság megfélemlítése volt a cél. Erről tanúskodnak a város felé néző ágyúk, amelyeket szerencsére csak díszlövések leadására használtak.

Ugyan a Citadella nem készült el soha teljesen, mégis hamar a zsarnokság és az elnyomás szimbólum a lett a magyarok szemében. Ez még akkor sem változott, amikor 1867-ben, a kiegyezést követően az épület elvesztette hadászati szerepét. A katonaság 1899-es kivonulásával a magyar lakosság szimbolikusan kibontott néhány falat, de az egész elbontására soha nem volt elegendő anyagi fedezet. Ennek ma már csak örülhetünk.
A Citadella legutolsó katonai jellegű használata a második világháború végén volt, amikor 1944-45-ben a német és magyar csapatok légvédelmi bázisául szolgált, raktárakkal és sebesültek ápolásra alkalmas helyiségekkel.

Persze a turisztika mellett ma már a kultúra is fontos szerpet kap a falak közt, hiszen egy 1944-re emlékeztető háborús panoptikum, illetve egy Budapest anno fotókiállítás is megtekinthető a kazamatákban.

Természetesen a rendszerváltással együtt, sok egyéb mellett, ezt is újra kellett gondolni, át kellett értékelni. Ez oly módon történt, hogy 1992 júniusában egy ejtőernyővel letakarták a szobrot, amely így egy napra szellemruhát öltött a kommunizmus kísértetének a jelképeként.
A Szabadság–szobor méreteit tekintve elég masszív: a 14 méter magas nőalak a talapzatával együtt 40 méter magasra emelkedik az eleve 235 méter magas Gellért-hegy fölé.