A legkisebb épülettől a legnagyobbig mindegyik hozzáteszi a részét ahhoz az egészhez, aminek Budapestet ismerjük; ha néhány építészeti ötlet megvalósult volna a múltban, akkor most egy teljesen más városban élnénk. Utánajártunk néhánynak a legelképesztőbb nem megvalósult tervek közül, és eljátszottunk a gondolattal, hogy mi lett volna, ha...

1/6

Star Trekbe illő gyaloghíd a Dunán

Sok budapesti és sok álmodozó építész gondolja úgy, hogy nagyon hiányzik egy kizárólag gyalogosoknak szóló híd a Dunáról. Néhány éve még az V. kerületi főépítész Cselovszki Zoltán is felvetette egy olyan hídnak az ötletét, amely a kötné össze a Várkert Bazárral úgy, hogy az nem csak felélesztené a környékének életét, de sűrűn borítanák zöldterületek, parkok és játszóterek is helyet kapnának rajta. Az ötlet nem volt egyébként egyedülálló, hiszen korábban már mások is mondták, hogy üdvözölnék egy ilyen híd megépítését, de igazából soha nem született egyetértés a híd ideális helyét és pontos funkcióját illetően sem (állítólag ilyen hídon akartak átvinni egy földalattit Budára). A híd ötlete természetesen a jelen gazdasági és körülmények között a lobbi eredetű akadályokkal felszorozva lehetetlen küldetésnek tűnik, de soha nem tudhatjuk mit hoz a jövő. Bár reméljük, ha egyszer lesz is ilyen, nem így fog kinézni.

2/6

Orczy-felhőkarcoló sugárúttal

Képzeljük el, milyen lenne, ha a Károly körút és a Király utca sarkán álló egykori Orczy-ház helyén most egy felhőkarcoló állna és nem lenne sem Madách tér, sem , sem pedig . Csak kis híja volt, hogy ez a rémálom nem vált valóra, hiszen 1928-ban konkrét terveket készített egy bizonyos Gregersen Hugó egy 27 emeletes toronyház megépítéséhez, amit a köznyelv, csak “vártoronynak” csúfolt. Ez persze még mindig nem volt elég az akkoriban vélhetőleg tudatmódosító szerek hatása alatt elmélkedő várostervezőknek akik úgy képzelték, hogy ez a robosztus épület lesz majd a kapuja egy innen kiinduló sugárútnak.
A terveket 1937-ben vetették el végleg és a nagy álom helyére Wälder Gyula tervei alapján egy 14 parcellára osztott ingatlanegyüttes került, amely még ma is látható.

3/6

Lebegő hotel és luxusirodák - Zeppelin Ház

Egy Csipak Péter nevű tervező néhány éve egy 40 000 négyzetméteres városközpont-szerű épületmonstrumot vízionált a Bécsi utcába, amelynek tervei el is készültek. Az épület luxusirodákat, üzleteket, tetőparkot, mélygarázst foglalt volna magában, és az egész tetején még pluszban egy 120 szobás léghajóra hasonlító luxushotel is “lebegett” volna. Az építkezésnek a tervek szerint 2010-ben kellett volna elkezdődni, de három civil szervezet fellebbezése miatt, újra kellett tervezni az egészet fele akkora méretben; az új tervekkel egyébétn hasonló módon nem volt elégedett a Budapest Világörökségért Alapítvány és végül bírósági harcok után a terv a kukában végezte. Mi ezt nem bánjuk.

4/6

Orwelli obeliszk és az “Új Városháza”

Az 1914-ben bevezetett építési magasságkorlátozás ellenére az Egyesült Államok iránti csodálatnak köszönhetően sok fura budapesti felhőkarcoló terv készült a XX. század elején. Ilyen volt az 1939 júliusában kihirdetett Új Városházára vonatkozó pályázat, amelyre egy hatalmas, több épületet magába olvasztó épületkomplexum terveit várták. 1940 januárjára 42 pályázat érkezett be, amelyek közül Weichinger Károly és Kertész K. Róbert terveit választották ki győztesnek; ők ugyan külön-külön indultak a versenyben, mégis nagyon hasonló, a Nagy Tesvér megdönthetetlen hatalmát hangoztató stílusban épülő Városházát láttak lelki szemeik előtt. A szerencsére csak képzeletbeli épület ötvözte volna a hagyományos városháza épületek tulajdonságait némi barokkos túlzással, és egy valamiért elengedhetetlen obeliszkkel, amelyet még a Gyűrűk Ura gonosz mágusa, Szarumán is megirigyelt volna. Az épület a mostani Bajcsy-Zsilinszki út sugarába állították volna, de a II. világháború közbeszólt és végül a tervből nem lett semmi.

5/6

A magyar hősők temploma a Gellért-hegyen

1810 körül a romantika mámorában születtek meg azok a szó szerint egekbe törő tervek, amelyek a Magyar Nemzet nagyságát lettek volna hivatottak zengeni. Kezdetben egy hősöknek emléket állító sírkert ötletét vetette fel Széchényi, de a Habsburgok keresztülhúzták a számításokat azzal, hogy egy újabb felkeléstől való félelmükben felépítették a pesti oldalra ágyúkat szegező . Ez persze csak újabb ötleteket adott, többek között Széchényi Ödönnek, aki már Nemzeti Pantheonról és monumentális épületről beszélt.
A hivatalos pályázatot 1837-ben írták ki egy ilyenre, amelyet Berczik Gyula nyert meg egy széles utakon megközelíthető oszlopcsarnokos kupolás épület terveivel, amelynek alapjait a Citadella falai szolgáltatták volna. A történet vége az lett, hogy végül több száz facsemetével ültették be a Gellért-hegyet, és s Nemzeti Pantheon szerepre a Kerepesi temetőt jelölték ki. Ez mindeképpen hatékonyabb és olcsóbb megoldás volt.

6/6

Rudas Palota

Az építésének előkészületeivel felvetődött arekonstrukciójának a gondolata, és ez által a budapesti fürdő-kultúrának a megreformálása. Azt remélték, hogy az új Pest-Buda kapcsolat miatt a fürdő forgalma hihetetlen mértékben meg fog nőni, ezért pályázatot írtak ki annak kibővítésre 1899 novemberében, amelyben meghatározták, hogy 130 új fülkével, masszírozóval, pihenőhelyiségekkel, vendégszobákkal, tisztasági előfürdőkkel és fodrászattal felszerelt épületté kell változtatni a Rudast. A pályázók közül Tőry Emil, Hültl Dezső, Pártos Gyula és a Vágó József-Vágó László páros terveit díjazták, viszont valamiért nem kaptak évekig felkérést a folytatásra; amikor ez végre megtörtént, akkor az I. világháború húzta keresztül a számításokat és a Rudas ma olyan, amilyen.