budapest

szerkesztés

Tollászkodó páváktól a középkori várkastélyokig: séta a Városliget körül

Szerzők

  • Bartha Dorka

2017. 09. 01. 18:23

Egyik szemünk sír, mert véget ért a nyár, de a másik kicsit mosolyog, mert végre újra van időnk a kedvenc városunkban bolyongani. Használjuk ki a lágyabb, őszies időt, és ha van egy fél szabad napunk, sétáljunk kicsit, hiszen rengeteg olyan rejtett szépséget őriz, amelyek talán a hétköznapi rohanásban fel sem tűnnek. A Városliget körüli fasorokban és kis utcácskákban megbúvó villák ma is megidézik egy letűnt kor ragyogását. Ha tehetjük, szálljunk fel a kisföldalattira, már az is egy időutazással ér fel, ahogy a kis sárga szerelvényeken eldübörgünk a Zsolnay-csempés állomások mellett.

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

Városligeti fasor

1/3

Címkék

A Bajza utcánál leszállva máris a villás-fasoros zöldövezetben találjuk magukat. A belvárosból indulva, a Király utca folytatásaként valaha a Pestről kivezető legforgalmasabb út a Városligeti fasor volt. Egészen a közeli Andrássy sugárút megépüléséig ez kötötte össze a forgalmas városközpontot a Városerdővel, ahogy akkor a Ligetet hívták. A legszebb villák a századfordulón épültek itt, az akkori arisztokrácia és nagypolgárság eleinte nyári lakokkal, majd állandó villáikkal népesítette be a környéket.

Sétánkat kezdjük az egyik legkülönlegesebb szecessziós egyházi épülettel, az 1911-1913 között épült, Árkay Aladár tervezte Fasori református templommal. Az egész épületen érdekesen keveredik a lechneri örökség, a magyaros szecesszió stílusjegyei és a monumentálisabb amerikai, és letisztultabb skandináv art nouveau jellegzetességei. A homlokzaton a Zsolnay csempéken stilizált népi motívumokat figyelhetünk meg, a üvegablakokat pedig Róth Miksa tervezte.

A következő épület, amin nézelődés közben megakadt a szemünk, már a fasor Liget felőli végéhez van közelebb, a díszes kerítés mögött álló egykori "Székács-villa", a 31. szám alatt. A letisztult, szecessziós villa 1910-re készült el, Székács Imre üvegnagykereskedő építette Sebestyén Artúr tervei alapján. Sebestyén dolgozott a Gellért szállón is Budapesten, de Szófiában és Odesszában is állnak épületei.

Mellette áll a Fasor talán legszebb, szintén szecessziós épülete, a Vidor-ház. A névadó nem a Hófehérke törpéi közül érkezett, hanem a korszak egyik legismertebb építésze, Vidor Emil emeltette saját maga és családja számára. Van valami várkastélyszerű az épületben, a kiugró ablakokkal és a tekergő mintákkal. A homlokzat változatos díszítése, főleg az ablakkeretek körül a francia art nouveau hatását mutatja, míg a magas, fa tetőszerkezethez a hegyvidéki építészetből nyerhetett inspirációt. A fasorban még három épület kötődik Vidor nevéhez, ő tervezte a 23-as, 24-es és a 45-ös szám alatt álló villákat is.

A kert mélyén megbúvó neobarokk villa a 35/a szám alatt az utca felől nyáron alig észrevehető, de pipiskedve azért beleshetünk a kerítésen. A húszas években épült villa az utcafront felé íves zárt erkélyével és gazdag díszítésével a régi főúri kastélyok pompáját idézi. Az építtető Weisz Samu volt, majd a villát Ádám Lajos sebészprofesszor vásárolta meg. Ő volt az, aki elsőként végzett operációkat helyi érzéstelenítéssel 1914-ben, amellyel világhírnévre tett szert. 1938-ban felajánlottak számára Amerikában egy önálló sebészeti osztályt, ám ő mégis inkább itthon maradt,vállalva ezzel a későbbi, zsidó származása miatti meghurcoltatásokat.

A fasor utolsó villája az egyik legkorábban itt felépült nyaraló, Kőrössy Kálmán Albert saját villája, mely 1900-ban már állt. A frissen felújított épület előtt sokáig el lehet bámészkodni, érdemes megfigyelni az ablakokat szegélyező gazdag pávás díszítéseket, vagy a homlokzat ormán a különböző mesterségek allegorikus alakjait (Festészet, Szobrászat és Építészet ) bemutató domborművet.

Fotó: Fortepan

Városliget

2/3

1146 Budapest, Városliget

Több Infó

Címkék

A 80 hektáros park valaha erdős-mocsaras terület volt, aztán inkább csak mocsaras, mivel a fákat kivágták, hogy a legelő szűkében levő pestieknek legyen hova terelni a marhákat. A rendezési és lecsapolás munkák a 18. században indultak meg, eleinte a főurak próbáltak díszkerteket kialakítani itt, végül a főváros vette kezelésbe a helyzetet. A Városliget 1885-ben az Országos Általános Kiállítás, majd 1896-ban a honfoglalás ezer éves ünnepségének, a millenniumnak a fő helyszíne volt. Ekkor kicsit máshogy nézett ki a környék. A Vajdahunyad várát még felismernénk, vagy a most a Kertemnek otthont adó Olof Palme házat, ám ha csak az alábbi képeket mutatná meg nekünk valaki, bizony gondban lennénk, hogy merre is járunk.

Ha már kicsit megfáradunk a kószálásban, jó idő esetén beülhetünk egy limonádéra vagy fröccsre a Kertembe, ahol kényelmesen ücsörögve figyelhetjük meg közelről az Országos Állandó Kiállítás Műcsarnokát. Az épület gazdag Zsolnay díszítése számos érdekes apró részletet rejt, egyiptomi félaktok, mini-milói Vénusz szobrok és a művészet és a tudomány allegorikus alakjai néznek vissza ránk.

Ha még sétálgatnánk a Ligetben, van kiépített tanösvény is, ami az itt honos madarakról – fészekrakási és táplálkozási szokásaikról – mesél, illetve mintaodúkat és madáretetőket is kihelyeztek.

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

Istvánmező

3/3

Címkék

A forgalmas Stefánia út és Dózsa György utca között elrejtve bújik meg a környék egyik talán legizgalmasabb épülete, egy mini várkastély. Az Abonyi és a Zichy utca sarkán álló kéttornyos műteremház feltehetően László Fülöp festő skiccei alapján épült 1899-ben. És hogy mi célból? A történetét a Budapest folyóirat interjújában magának a festőnek az unokája mesélte el.
László Fülöp a gazdag Guinness sörgyáros leányának udvarolt, ám a szülők nem igazán lelkesedtek a házasság ötletéért. A festő rájött, hogy ha meggyőzi leendő apósát és anyósát, hogy ő is vagyonos ember, akkor áldásukat adják a frigyre. Az ötlet bejött, amikor a szülők meglátták a frissen építtetett romantikus kastélyt Budapesten, menten beleegyeztek a házasságba.

De a Zichy utcára néz a Stefánia Ppalota hátsó frontja is, ahová régen a hintókkal érkeztek az arisztokraták. A 19. század végén épült neobarokk építmény hamar az úri közönsége egyik kedvelt helye lett, és a legelegánsabb főúri bálokat tartották itt. Az eredetileg Park Clubnak nevezett épületben hangversenyeket, teadélutánokat és sporteseményeket is tartottak, ahol olyan családok sarjai tűntek fel, mint az Esterházy, Andrássy vagy Széchenyi.

Hasonló tartalmak

Admin mode