Lantos utca 8.
A sorozat három család és az ő ismerőseik, barátaik, munkatársaik, szomszédaik életét követi végig a Kádár-kor utolsó napjaitól majdnem a millenniumig. A teleregény kezdetekor még nem volt teljesen kész Budapest utoljára épült szocialista házgyári lakótelepe, a gazdagréti. Így nyomon követhetjük a három család beköltözését is. A sorozat készítői úgy állították össze a szereplő családokat, hogy a késő 80-as évek egész társadalmát lefedjék: volt itt kisnyugdíjas, művész, pedagógus, melós, túlzásig rongyrázós újgazdagok, orvos, vállalkozó és diák is. A 3 családnak a Csíkihegyek utca 1. szám első emeletén volt a lakhelye – a sorozat készítői négy lakást vettek meg, hármat a családok otthonának, a negyedikben pedig a Gábor-Juli szalon volt berendezve. Ehhez állítólag Horváth Ádámnak, a sorozat írójának meg kellett győznie az OTP akkori vezetőjét, a tévé ugyanis nem tudott volna 4 lakást finanszírozni.
Az első részben mindenki beköltözik: Vágási Jutkát cigivel a szájában emeli át a küszöbön a fülkarikás Feri, Takácsék az autópálya miatt dózerolásra ítélt Kádár-kockájuk berendezését próbálják panelre optimalizálni, Mágenheimék pedig egy szolid nappali összebújással ünneplik, hogy vége a 9 évig tartó társbérletnek.
A Csíkihegyek utca 1. pedig, amit a filmben Lantos utca 8-nak hívnak (fun fact, hogy a XVII. kerületben tényleg van ilyen), így néz ki ma.
Alkotás Presszó
Alma a sorozat elején még több nyelven beszélő idegenvezető, légiutas-kísérő, de egy munkahelyi affér miatt profilt vált, és volt szerelme, Laci frissen nyitott presszójában kezd dolgozni felszolgálóként. Az Alkotásban minden megtörtént, ami a 90-es években egy kocsmánál kicsit fajsúlyosabb szórakozóhelyen megtörténhetett: volt itt drogtúladagolás, kötekedő, részeg vendég, fizetni nem akaró suhanc és maffialeszámolás is. Az alábbi jelenetben például nemcsak a presszót, de az egész Alkotás utcát megismerhetjük.
Alma egykori presszójának helyén ma egy mexikói étterem üzemel.
Lantos utcai Általános Iskola
A Csíkihegyek utcai Általános Iskola alakította a Szomszédokban a Lantos utcai Általános Iskolát – itt tanított Jutka, és ide járt Julcsi a sorozat elején. Az iskolai jelenetek ma már felérnek egy nosztalgiatúrával: minden fagyizás, nintendózás vagy gyerekbuli a 90-es évek velejét mutatja be. Ugyanakkor leggyakrabban az iskolai tanáriban zajló beszélgetéseken keresztül mutatták be az aktuális politikai és közéleti vitákat is, jellemzően a két töritanár, Béla bácsi és Csaba szájába adva ezeket a monológokat és szentenciákat. Szintén az iskolai jelenetekben hívták fel a figyelmet a korra jellemző új kihívásokra, a kábítószer-használatra vagy épp a pedofíliára.
Posta
A posta nem a kezdetektől fontos helyszín, de mivel Sümeghy művész úrnak alakul egy szerelmi szála a butikos Lillácskával, Kutya úr is kapott egy barátnőt. Mimike, a postáskisasszony – Földi Teri színésznő, aki a sorozat elején Jutka első iskolájában igazgatónő – feltűnése után Kutya úr már nem csak azért jár a postára, hogy csekkeket fizessen be. A sokszor sablonos, kicsit kínos beszélgetések mellett olyan akciójelenetek is játszódnak itt, mint a postarablás, aminek az elhárításába a két nyugdíjas barát mellett Julcsi aktuális lovagja, Delfin is besegít.
A posta egyébként ma is megvan, és az iskolához hasonlóan ugyanazt a funkciót tölti be.
János erdészháza
János és Alma házassága korántsem volt tökéletes. Mai szemmel nézve mégis nehéz rájönni, hogy miért hidegültek el egymástól (bár a sorozat végéig fel-felbukkannak egymás életében, annak ellenére, hogy mindkettőjüknek több kapcsolata is van a 12 év alatt). János ha nem épp Alma gyerekszobájában húzza meg magát Taki bácsiéknál, akkor az erdészházban tölti az időt. Hogy a ház valójában kihez tartozik, az soha nem derül ki pontosan, mindenesetre olyan, mintha János otthona lenne. A sorozatban sosem utalnak rá, hogy hol filozofál Dénes bácsi és János, pedig a helyszín a valóságban csupán pár perces sétára található a Fenyőgyöngye étteremtől.
Lenke néni közértje
Két helyszín volt, melyeken lekövethették a tévénézők a 90-es évek gazdasági változásait: egyrészt Gábor Gábor fodrászüzlete, másfelől Lenke néni munkahelye, a közért, ahol különféle rendeletek, az infláció vagy a szegénység okoztak fennakadást. Akadt itt kisnyugdíjas, akinek a 10 deka párizsi is drága volt, lopkodós közértes, teszetosza, a privatizációtól rettegő boltvezető, romlott csokimikulás és szovjet pezsgő, aminek az üvegét többé nem lehet visszaváltani. Persze komoly akcióból itt sem volt hiány.
A szocialista közért egy idő után Plus Diszkont lett, majd egy időben SPAR-ként működött – már a sorozat után –, végül kínai ruhaboltként zárt be pár éve. Az épület különben Gazdagrét alján, a Nagyszeben téren található.
Etus piaca
A Szomszédokban két nagy szakácsnő volt, Lenke néni és Etus, a keramikus. Igaz, az utóbbi főzőtudománya nincs annyira kihangsúlyozva, mint Lenke nénié, aki üveges zöldbabbal és vegetával hódít, de nála általában van főtt étel, néha főz a családra, és ő az egyetlen, aki jár piacra. Etus gyakran megfordul egy meg nem nevezett piacon, ahol Józsival, a zöldségessel beszél árakról, receptekről és az életről. Bár a jelenetek nagy részét a XI. kerületben forgatták, a piacos epizódokat Budafokon vették fel.
A toldozott-foldozott fabódékból álló piac pár éve teljesen megújult, lefedték, és ma a sorozat tiszteletére a Budafoki Szomszédok Piaca nevet viseli.
A másik presszó
Az Alkotás Presszón kívül volt még egy műintézmény (ez már magán a telepen), ahol megfordult szinte mindenki. Főleg persze Kutya és Sümeghy, de Janka néni és Jutka is, a teraszon pedig nemegyszer fagyizott vagy randizott Julcsi. A Muskátli Presszó a Szomszédok szerves része, sokak törzshelye. Az egykor a valóságban is létezett Muskátli Presszó sajnos már nincs meg, egy művészeti stúdió működik a helyén, de a színes ernyőkről és a terasz kockaköveiről még mindig fel lehet ismerni.
Szent Angyalok-plébánia
A templomot csak 2016-ban szentelték fel, így a képsorokon soha nem látszott kész állapotában, az 1990-es alapkőletétel és maga az építés viszont megjelenik a sorozatban. Sőt! Lillácska egy ugyancsak a templomhoz kötődő jelenetben mutatja be a magyar televíziózás legdirektebb reklámját, adakozásra buzdítva a tévénézőket. A plébánia építése egyébként végigkíséri a sorozatot, Vágásiék ablakából például pont rá lehetett látni, így pontosan követhettük, hogy haladnak a munkálatok.
