A képregény nem gyerekműfaj, hanem korosztály tekintetében univerzális, és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a hazai kiadványok jelentős része is inkább a felnőtteket szólítja meg a gyerekek helyett. Karácsonyi ajándéknak sem utolsó egy szépen megrajzolt (és persze meg is írt) füzet, könyv vagy album. Válogattunk pár elolvasásra érdemes kiadványt a legfrissebb kínálatból: van köztük eredeti történet, irodalmi szövegek rajzos adaptációi és valós események képregényes feldolgozásai.

Nagy B. Rebeka: Vörös Rébék – Arany János verse alapján

A 2010 óta létező kiadó elsődleges célja, hogy a fősodron kívülről érkező magyar alkotóknak biztosítson online és nyomtatott megjelenési lehetőséget, így folyamatosan keresik is a fiatal vagy kezdő és még ismeretlen tehetségeket. Nagy B. Rebeka is közéjük tartozik, aki rögtön elsőre egy egész nagy fába vágta a fejszéjét: Arany János egyik balladáját fordította át versből rajzba, és különös csavart ad a munkájának az is, hogy a Rébék a Rebeka, vagyis az alkotó nevének régies-népies becézett formája. 

A Vörös Rébék egy sajnos nagyon tipikus és valóságos szituációt, egy házasságtörés tragikus történetét meséli el, ami varázslattal, mágiával, a boszorkányság hiedelmével keveredik, mindez pedig a babonákra inkább hajlamos falusi környezetben. A mű aktualitását az is adja, hogy általános vélekedés az, hogy a világból az erkölcs és a tisztesség kiveszett, így az ármánykodóknak áll a zászló, ők megúsznak mindent, helyettük pedig a bűnbe csábított vagy csalt ártatlanok bűnhődnek. Arany balladájának címszereplője bosszúból cselekszik, hideg módszerességgel tesz tönkre házasságot és életeket, hogy aztán a mű végén továbbállva káoszt és halált hagyjon maga mögött. Nagy B. Rebeka viszonylag kevés szöveggel dolgozik a képregényben, ezek egy része a balladát követő saját szövegek, a másik pedig konkrét idézetek Arany művéből. Ahogy az egy képregénytől elvárható, inkább a képek mesélnek a mondatok helyett, Nagy B. Rebeka rajzfilmszerű rajzai (Jankovics Marcell Fehérlófiája vagy a Magyar népmesék-sorozat is eszembe jutott róla) pedig hatásosan és érzékletesen vezetik az olvasó-nézőt.

Kuizs Lilla: Semmi szédítő magasság

A valós eseményeken alapuló fikciós felnövéstörténet egy olyan lány sztorija, aki ártatlan naivaként egy vidéki kisvárosból a fővárosba költözik, egészen pontosan egyetemista lesz, hamarosan pedig a budapesti művészvilág forgatagában találja magát. Ez a lány Matilda, akinek önironikus humorral bőven átitatott története arról szól, ami az ilyen felnövéstörténetek sajátja: önmagunk keresése, barátság és szerelem, csalódások, elszakadás az addig megtartó, biztonságos családi fészektől, az önállóság meg az első komolyabb tapasztalatok megszerzése és azok feldolgozása, végül, de nem utolsósorban pedig a szabadság és a művészet nagy kérdései, pláne hogy főhősnőnk is művész, vagy legalábbis annak készül.

Kuizs Lilla jó értelemben szertelen, karikatúraszerű rajzokkal és ironizáló szövegekkel meséli el útját a számára túl szűkös kisvárosból a hőn áhított, ám gyakran a jó élmények helyett kisebb-nagyobb pofonokat osztogató nagyvárosba, ahol végül megtalálja az útját és a helyét. Elmegyünk vele az előkészítőbe, a felvételire, vele tartunk a gólytáborba, majd beköltözünk vele a kollégiumba is és bejárjuk vele a várost. Kuizs Lilla szűrőjén keresztül Budapest ismerős részei elevenednek meg, mint a MOME csodás épülete, a körúton fel-alá közlekedő 4-es, 6-os villamos, a Keleti pályaudvar, a Madách tér meg az olyan legendás helyek, mint például a régi Gödör, a Szimpla, a Szóda, a Tűzraktér, a Kultiplex vagy a Corvintető. Buliról bulira járunk, fiúk jönnek-mennek, szól a technó meg a drum ′n′ bass és persze a 30Y, mely zenekartól kölcsönözte imádni való képregényének címét a szerző, akiről az is kiderült, hogy valamivel több mint 10 évig dolgozott a Semmi szédítő magasságon. Őszintén reméljük, a következő képregényére nem kell majd ennyit várni.

A. Naszibov – Sebők Imre: Rejtekhely az Elbán

A kiadó munkáját nyugodtan nevezhetjük kultúrtörténeti jelentőségűnek, merthogy a klasszikus hazai képregényrajzolók emlékét ápolja azzal, hogy ismét kiadja az eredetileg heti vagy napi bontásban megjelent, ám most egyben olvasható munkáikat. Egyik-másik képregény kapcsán pedig akár még kutatómunkát is kell végezni, mert nem minden lelhető fel egyszerűen. A kiadó gondozza például Zórád Ernő vagy Sarlós Endre munkásságát, illetve Sebők Imre is hozzájuk tartozik, akinek ráadásul jövő augusztusban lesz a születése 120. évfordulója. 

Sebők karrierje érdekesen alakult. A II. világháború előtt a széles körben népszerű filléres regények, ponyvák borítóját festette, majd amikor a háború után ezek a könyvsorozatok megszűntek, a Belügyminisztérium megbízta a propagandaanyagai illusztrálásával. Az 50-es évek második felében kezdett el képregényeket rajzolni a Magyar Ifjúság magazinban heti, a Népszavába pedig napi sorozatokban, de más kiadványokban (például a Fülesben) is fel-felbukkantak a képregényei. A Rejtekhely az Elbán a kiadó Sebők-sorozatának 32. kötete, egy II. világháborús kalandtörténet. A képregény eredetileg 1963-ban jelent meg a Népszavában 50 részben. A regényt egy évvel korábban a Belügyminisztérium Kiskönyvtára sorozatban is kiadták, és azt is Sebők illusztrálta. A most megjelent kötet igazi különlegessége, hogy ezt a 21 rajzot is tartalmazza.

Agatha Christie – Nikaidou Aya: Mert többen nincsenek 1.

A kiadó elsősorban mangákkal foglalkozik, és ennek szellemében az egyik legizgalmasabb idei vállalkozása az, hogy a 2024-ben Japánban indult Agatha Christie-sorozat indító kötetét átvette és átültette magyarra. Ha pedig ez a könyv sikeres lesz, akkor jön majd a többi, és az írónő klasszikus krimijeit ettől kezdve manga alakban is olvashatjuk: abban a rajzstílusban és fordítva olvasva-nézegetve, vagyis a történet hátulról indul, és úgy lapozunk szépen a végére, vagyis az elejére. (Ha valaki nem lenne vele esetleg tisztában: a mangákat fordítva olvassák, mint egy számunkra szokványos könyvet.)

Mivel mással is kezdődne egy valamirevaló Agatha Christie-sorozat, mint

az írónő leghíresebb könyvével, ami ráadásul a világ legismertebb krimije.

Ez pedig az eredetileg Tíz kicsi néger címmel megjelent regény, aminek címét később módosítani kellett a „politikai korrektség″ nevében, így lett belőle az, hogy Mert többen nincsenek. A sztori ismert: egy ismeretlen 10 különböző életkorú és társadalmi helyzetű embert, nőt és férfit vegyesen, hív meg egy szigetre, ám a kalandos vakáció rövidesen rémálomba fordul át, amikor sorra hullani kezdenek a vendégek. Ki lehet a tettes, hol a házigazda, miért ölik sorra meg a vendégeket? Ezek a mű legfőbb kérdései, a mangaverzió pedig nagy igényességgel és az eredeti művet tiszteletben tartva nyúlt Agatha Christie klasszikusához. Egy olyan, kellőképpen rejtélyes és feszültséggel teli adaptáció került az asztalra, ami bátran odatehető a polcra az eredeti regény mellé.  

Gyenes Gábor: 113 lövés

Az ebben a cikkben ajánlott képregények közül ez a legnagyobb vállalkozás. A kiadó, a szerző és a sztori is szlovák, de sok magyar szállal: egy másik könyv, Barak Dávid Elásott igazság című dokumentumregénye alapján készült,

a hírhedt és különösen kíméletlen, kegyetlen dunaszerdahelyi maffia 90-es évekbeli történetét dolgozza fel,

a címe pedig arra utal, hogy működésük során bizonyíthatóan 113 embert gyilkoltak meg. A képregény szerzője, Gyenes Gábor kassai születésű grafikus, aki jelenleg a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola képgrafika tanszékének tanára, valamint egy művészeti csoportot is vezet. A könyv bemutatója pedig Budapesten, az Ingában volt ősszel.

A 113 lövés hatalmas vállalkozás, amit az is bizonyít, hogy egy nagy alakú könyvről van szó, méretre olyan, mint egy képzőművészeti album, csak puha fedéllel. Nem egyestés olvasmány, pláne hogy akit igazán érdekel a téma, az biztos, hogy úgy olvassa ezt a közelmúltbeli maffiás true crime sztorit, hogy közben megnyitja mellé a netes böngészőt és utánanéz ennek-annak. A körömlerágósan izgalmas képregénynek nemcsak a története hallatlanul érdekes és izgalmas, hanem ha csak a képeket nézi az ember, akkor is egy komoly és egészen magas művészi színvonalú munka.

  • Books & Goods Kft.
  • 184 oldal
  • 9990 Ft

Déri G. Ben, Hável Krisztián, Molnár Tamás – Hartman Anikó, Hartman Judit: GoodBoy 1: Az átváltozás

A 5panelsszel kezdtük, fejezzük is be velük! Legújabb vállalkozásuk nem irodalmi adaptáció, nem önéletrajzi vagy valós történet, hanem kitalált sztori, méghozzá 5 lelkes fiatal közös munkája. A történet felett, ami a távoli jövőben játszódik és egy posztapokaliptikus világba kalauzol el bennünket, összesen öten bábáskodnak: hárman a történet alakulásáért, a fekete-fehér rajzokért pedig ketten felelnek, utóbbi a nevük alaján feltételezhetően egy testvérpár. Jó kis kalamajkát hoztak össze ők öten. 

A GoodBoy láthatóan nagy vállalkozás, egy új és eredeti világ építésének szándéka hajtja az alkotókat. Az első kötet nyitófejezete az eredettörténet, a képregény világának, valamint azon belül is a fő helyszín, egy szigeten felépült város, Evergarden megszületéséről mesél, ahol emberek és ún. sigmalok, öntudatra ébredt szuperállatok élnek együtt törékeny békében. A városban kibontakozó, váratlan történéseket meséli el a kötet második, nagyobbik fele, amelyek megtörik a városban uralkodó kényes egyensúlyt és olyan irányba terelik az eseményeket, ami háborúval és teljes pusztulással járhat. Akik kedvelik az akciódús, csavaros sci-fi-kalandot, amit a merész fantázia vezérel és ural, azok számára kellemes meglepetés lesz a GoodBoy.

(Borítókép: Julia Solodukhina – Getty Images)

Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!

Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.

Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!

hirdetés

Címkék