Budapesten összesen 16 közüzemi víztorony működött, néhányat már lebontottak, és csak hármat használunk eredeti funkciójának megfelelően. A technológiai fejlődés, a távvezérelt vízszivattyúk korában egyre kevesebb ilyen funkciójú épületre van szükség. A nagy, közüzemi víztornyok karcsú, ég felé törő formája jellegzetes eleme a tájnak, míg a kisebb, egykor ipari létesítményekhez, lakótömbökhöz kapcsolódó darabokat sokszor észre sem vesszük. Mindkét típusra találtok példákat gyűjtésünkben.

1. Budafoki víztorony

3000 köbméternyi víz tárolására alkalmas Budapest legfiatalabb közüzemi víztornya, amely a kamaraerdei fennsíkon épült, a magasabban fekvő területek számára biztosít állandó nyomást, és a térség állandó vízellátása miatt volt rá szükség. Az építmény 2006 végére lett készen, statikai szempontból bravúros, hiszen kelyhe a megszokottól eltérően nem szimmetrikusan, hanem kissé eltolva ül a törzsön, építésénél pedig egyedülálló technológiai megoldásokat is alkalmaztak. Korábban részletesebben is bemutattuk már. 

2. Népligeti vízmű és víztorony

1892-ben épült, Kajlinger Mihály tervei alapján, magassága 35 méter. Talán ez a víztorony segít legjobban emlékezni arra, hogy milyen fontos az életünkben a tiszta, jó minőségű, vezetékes víz, ami tulajdonképpen csak az elmúlt bő száz évben lett evidens a városainkban. A Népliget víztornya az 1892-es kolerajárványt követően épült, hogy a közeli tisztviselőtelepet friss vízzel lássa el. Egy aknakút és egy termelési berendezés is tartozik a kívülről leginkább egy ódon várkastély hangulatát idéző épülethez, ami jelenleg már nem eredeti funkciójában működik, de műemléki védettséget élvez. 

3. Újpesti víztorony

Egy belga cégnek köszönhetően épült meg Újpest egyik legfontosabb jelképe, a jelenleg használaton kívül lévő víztorony. A torony 1912-ben épült, Dümmerling Ödön és Mihailich Győző tervezte, magassága 56,8 méter. Eklektikus-historizáló stílusban épült, csinos vaskupoláját esztétikai okokból kapta. 1944-ben a visszavonuló németek majdnem felrobbantották, de az újpesti partizánok rajtaütöttek a nyilasőrségen, és megakadályozták a rombolást. Tettüket ma emléktábla hirdeti az épület oldalán. 

4. Az Óbudai Gázgyár víztornya

A jellegzetes épület egy elvarázsolt kastély benyomását kelti, pedig régen Budapest egy része neki köszönhette a fényt, ugyanis itt fejlesztették azt a gázt, amit egykor világításhoz használtak. A gázgyár egykori épületei közül a legmagasabb a víztorony, körülötte kátránytornyok helyezkedtek el. A víztoronyban derített, szűrt Duna-vizet tároltak, a felső medence mellett a törzsében másik három, henger alakú medence volt, egymás alatti szinteken. Az alsó, fűtött medencébe a gázgyártás során melléktermékként keletkezett kátrány került. A gázgyár 1910 és 1913 között épült, víztornya 56 méter magas. A körülötte található munkáslakótelep szintén mesebeli hangulatot áraszt. 

5. A Hilton Szálló víztornya

Kevesen mondanák meg, hogy az 1254-ben alapított domonkos kolostor és egy klasszicista épület romjain épült Hiltonnak bizony saját víztornya is van, ami az épület mellől is jól látható. A budai Várban található szállodának a magassága miatt volt szüksége saját víztoronyra, ehhez pedig az eredetileg a domonkosok számára épült, majd 1945-ben súlyos bombatalálatot szenvedett Miklós-torony kínálta az alapot. Erre épült betonból és üvegből az 1970-es években a viszonylag kicsi, 50 köbméteres víztorony, amit ma már tűzivíztárolónak használnak. 

6. A MÁVAG-kolónia víztornya

A vasútnál dolgozók számára a józsefvárosi Golgota utcában épült a MÁVAG-kolónia 645 egyszobás munkáslakása, amely négyemeletes tömbökben rendeződött a belső udvar köré. A telephez saját víztorony is tartozott, amely 1908–1909-ben épült, és egyrészt a víznyomást biztosította a telepen lévő vízvezetékhez, másrészt üzemi tűz esetén a gyárban lévő vízvezeték nyomását lehetett vele növelni. A lakásokhoz egyébként közös gőzfürdő és mosókonyha is tartozott, ehhez a pincében lévő kazánban állítottak elő gőzt. A gépészet nagy részét a víztornyot is magában foglaló épületben helyezték el. Bár a víztorony már nem működik, az élet most is zajlik a kolónián, ebben a cikkünkben mutattuk be részletesebben, hogyan. 

7. A Gizella-malom víztornya

Budapest az 1890-es években komoly gabonakereskedelmi központnak számított, Ferencvárosban sok malom működött. A Gizella-malom egy nagyon vagyonos vállalkozóé volt, akinek a fia beleszeretett egy polgárlányba, róla, Dálnoki Gizelláról kapta a nevét az épület. A Gizella-malom, amit egészen az 1960-as évekig eredeti funkciójának megfelelően használtak, többször leégett, ami nem volt egyedi eset, a gőzmalmok ugyanis fokozottan tűzveszélyesek voltak, amiben szerepe volt az ott tárolt gabonának és annak is, hogy a levegőben szálló lisztpor könnyen belobbant. A megfelelő vízellátás azonban nemcsak ezért, hanem a szerkezetet működtető kazán számára is elengedhetetlen volt. A Gizella-malom épületén ezért látható egy kisebb, ma már használaton kívüli víztorony. Az épületben ma összesen 133 lakást találunk, átriumát pedig műalkotások díszítik. A mostani állapotot ebben a cikkünkben mutattuk meg.   

8. A régi Nemzeti Színház víztornya

A Blaha Lujza tér közelében, a Csokonai utcában áll egy épület, amely annak idején a közelben található régi Nemzeti Színház zavartalan működésében játszott fontos szerepet. Gépészetet alakítottak ki itt, de például a színházi díszletek is itt készültek. Az épület tetején pedig még ma is láthatjuk azt a víztornyot, ami a színpadtechnikához használt hidraulikus emelőket működtette és a színház tűzvédelmi rendszerében is szerepet kapott. A toronyból induló vízvezeték a Nagykörút alatt érte el a színházat, de alagút is összekötötte a két házat egymással. Az épület 1895 körül készült el, és az a Kauser József tervezte, aki Ybl Miklós halála után a Szent István-bazilikát is befejezte. A Nemzeti Színházat 1965-ben felrobbantották, a víztorony azonban ma is áll, bár egészen más funkciót kapott, tárgyalóterem működik benne.  

9. A Sertésközvágóhíd víztornya

Elkészülését több nehézség is késleltette, eredetileg Kőbányára tervezték, a helyszín a sertésvészt követően változott meg. De amikor 1902-ben végre elkészült a Sertésközvágóhíd, büszkék lehettek a tervezők, mert Európa egyik legmodernebb ilyen jellegű létesítménye volt. A vágóhíd vízszükségleteit biztosító víztorony a terület középpontján állt, egy nagyobb épület részeként, ahol a gépészetet helyezték el. Bár a vágóhíd legnagyobb részét a 2000-es évek elején lebontották, a 20 méter magas víztorony megmenekült, négy fiatornyával, eklektikus stílusával egészen furcsa dísze a Gubacsi út környékének. 

10. Margitszigeti víztorony

A Margitszigeten, a Szabadtéri Színpadnál található víztorony igazi jelképe Budapestnek, még a Fővárosi Vízművek logójában is szerepel. Az 57 méter magas, 13 méter átmérőjű medencével rendelkező torony 1911-ben épült, Ray Rezső Vilmos tervei alapján, kivitelezője pedig Zielinski Szilárd volt, a vasbeton-építészet egyik úttörője, aki több hazai víztornyot is tervezett. Az épületet 2013-ben felújították, azóta kiállítóhelyként funkcionál. 

11. Svábhegyi víztorony

Budapest legrégibb ma is eredeti funkciójának megfelelően használt víztornya a svábhegyi, ami szintén Zielinski Szilárd tervei alapján készült, és 1913 óta a Széchenyi-hegy, Csillebérc és a János-hegy körzetében felel a tiszta vízért. Noha több tiszta forrás is volt a területen, sőt a Várba is innen vezették a vizet, a vízellátás a 19. századig problémás volt a környéken. Ezt oldotta meg részben a víztorony, ami nyolcszögű vasbeton pilléreken nyugszik, és egészen az Erzsébet-kilátóig emeli a vizet.

Források: 

(Borítókép: Csudai Sándor - We Love Budapest)

Címkék