Kevesen tudják, de Budapest legforgalmasabb pályaudvara eredetileg a Blahán épült volna fel, egyidőben volt előtte még egy medence is (bár nem a strandolást szolgálta), ide érkeztek meg II. Rákóczi Ferenc hamvai, és még megannyi érdekességet megtudtunk az Imagine Keleti pályaudvart bemutató sétáján, miközben az épület tetejére is feljutottunk.

1884. augusztus 16-án gördült ki az első személyvonat a frissen átadott Keleti pályaudvar, vagyis akkor még Központi Pályaudvar épületéből, végállomása pedig Miskolc volt. A fővárost az ország keleti felével összekötő pályaudvarhoz nagy reményeket fűztek az emberek, a sajtóban már az átadása előtt arról szóltak a hírek, hogy a pesti Központi Pályaudvar pénztára dupla akkora lesz, mint a bécsi pályaudvaré, az étterme pedig háromszor nagyobb, mint a berlinié. 

A nagy ívű vélemények a nyitás után sem fogyatkoztak, persze ez nem véletlen, hiszen a magyar államvasút épületét jobb volt dicsérni, mint az Osztrák Államvasút Társaság által építtetett nagykörúti pályaudvart. Bár az átadásnál nem volt akkora ünnepség, mint az 1877-ben átadott Nyugatinál, azért a Vasárnapi Ujság 1884-es számában arról olvashatunk, hogy 

a magyar államvasutak indóháza vonzóbb, derültebb, szebb. Az állam fényüzőleg épitette. Indóháza bizonyára nemcsak a Duna mentében legszebb.

Az Imagine A Keleti pályaudvar – Látogatás a tetőtől a peronokig sétáján nemcsak a pályaudvar történetét ismerhettük meg, de felmehettünk a főhomlokzat szobraihoz is (ide a pályaudvarral egyidős falépcső vezetett), benéztünk a mozdonyvezetők pihenőszobájába és megcsodáltuk Lotz Károly és Than Mór freskóit is. Sőt, sétavezetőnk olyan apróságokra is felhívta a figyelmünket, mint

a kapuzaton lévő MÁV-szimbólum, a szárnyas kerék, amit egyszerű hétköznapokon eddig sosem vettünk észre.

Cölöpökre épült

Ma már egészen meglepőnek tűnhet, hogy a Keleti cölöpökön áll, hiszen közel s távol nem találunk sem folyót, sem mocsarat, ám a 19. században egészen máshogy festett ez a környék, mint ma. Az építés megkezdésekor derült ki, hogy a terület nagyon vizenyős, ezért az egyszerű alapozás itt nem fog működni. Velencei mintára vörösfenyő (egyes források szerint cédrusfa) cölöpökön áll az építmény, ugyanis ez a típus a talajban lévő víz hatására kőkeménnyé válik, így a mai napig biztos alapot nyújtanak. Ez persze hosszan tartó, körülményes munka volt, ugyanis a lápos környezeten túl nehezítette a munkát az is, hogy a pályaudvarnak kijelölt hely hulladékkal volt feltöltve. Így hát nemcsak a cölöpözést kellett megoldani (ezt Gregersen Guilbrand cége végezte), de előtte új talajra is szükség volt, mindezek miatt a tényleges építési munkálatok csak 1883 tavaszán indultak meg.

Allegorikus alakok

Ha van egy kis időnk a vonatunk indulása előtt, érdemes jobban szemügyre venni a pályaudvart, ugyanis jó pár allegorikus alakot és szimbólumot fedezhetünk fel. A Baross téren állva rögtön megpillanthatjuk a 43 méter magasan lévő csúcsszobrot (ezt mi egészen közelről, a pályaudvar tetejéről is megcsodálhattuk), ami a tűz és a víz isteneit jelképező férfialakokkal és a közöttük álló nővel idézi meg a gőz születését. A szobor eredetileg bádogból készült, ám az évek során a korrózió miatt annyira tönkrement, hogy a 90-es években újból el kellett készíteni. 

A szoborcsoporton túl van négy másik allegorikus alak is a főhomlokzaton, melyek a csarnok üvegfala előtt állnak és a vasúti közlekedés fejlődésére, jelentőségére utalnak. Ma már nem az eredeti verziókat látjuk, azok ugyanis az 1930-as években eltűntek, 2003-ban pótolták őket. Az első alak egy bányatisztet ábrázol, utalva ezzel az ország legrégebbi bányatisztképző iskolájára Selmecbányán, a második egy kezében orsót és guzsalyt tartó női alak, aki az ipart jelképezi, mellette áll a gabonakévét és sarlót tartó nő, vagyis a mezőgazdaság megformálója, míg a negyedik alak egy pénzeszacskót fogó kereskedő. Rajtuk kívül James Watt és George Stephenson szobra látható még a pályaudvar homlokzatán, ahogy a Jungfer Gyula készítette kapuzaton a MÁV szimbóluma, a szárnyas kerék is feltűnik.

Lotz Károly- és Than Mór-freskók

Lotz Károly freskói nem ismeretlenek a fővárosiaknak, ugyanis olyan épületeket díszítenek, mint az Operaház, a Szent István-bazilika vagy az Egyetemi Könyvtár, de a Blaha Lujza téri villamosmegállóval szemben, a József körúti árkádok alatt és a Bródy Sándor utca legelején, az Ádám-palota homlokzatán is találunk Lotz-freskókat. Ezek után nem is annyira meglepő, hogy ő volt az egyik alkotó, akit az államvasutak felkért a pályaudvar indulási csarnokának díszítésére, míg a másik Than Mór volt, aki több munkán is együtt dolgozott Lotzcal. Az eredetileg pénztárként funkcionáló csarnok középső nagy falfestményét (A vasút és a forgalom) Than Mór készítette, a többi allegorikus freskó Lotz műve, ezek a Bányászat, a Haladás, a Hídépítés, a Posta, a Jólét, a Mezőgazdaság, a Kereskedelem és a Kohászat. A II. világháború során a csarnok mennyezete beomlott, a festmények súlyosan megrongálódtak, a Kohászat elpusztult, s bár az 1950-es években restaurálták őket, az átfogó felújítás és tisztítás csak 2004-ben történt meg.

A Keletivel egyidős falépcső

A Keleti megnyitása óta eltelt 142 év sok idő, és ma már jó pár olyan tárgy van itt, ami a háborúk és az időjárás viszontagságai vagy eltűnésük okán már nem eredeti állapotukban színesítik az épületet. Ugyanakkor az épület tetejére egy vas csigalépcsőn és egy olyan falépcsőn jutottunk fel, ami egyidős a pályaudvarral. Utóbbin – hogy megóvják – egyszerre csak egy ember tartózkodhatott, és bár 140 éves is elmúlt, nem látszott rajta az idő múlása.

Történelmi események színtere

Az évtizedek során a Keleti több fontos eseménynek is szemtanúja volt, többek között ide futott be a II. Rákóczi Ferenc és anyja, Zrínyi Ilona, valamint bujdosó társai hamvait szállító vonat 1906 októberében. Pár évvel később, 1912-ben már a Fradi bajnokcsapatát ünnepelte a pályaudvaron összegyűlt tömeg, amelyet még a rossz időjárás sem tántorított el kedvenc csapata fogadásától. Ahogy sétavezetőnk, Nagy Mariann megjegyezte, a szurkolók kifogták a lovakat a focistákra váró kocsikból és ők maguk húzták őket haza. A pályaudvar háborús időszakokat is átélt: 1920-ban ide futott be a hadifoglyokat hazaszállító vonat, míg 1946-ban az aranyvonat

Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!

Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.

Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!

hirdetés

Címkék