1. Vietnámi kávé
1857-ben egy francia lelkésznek köszönhetően érkezett meg az első kávécserje Vietnámba, ami arabica típusú volt. Az éghajlat ennek nem kedvezett, viszont a robusta olyan sikeres lett, hogy Vietnám mára a világ második legnagyobb kávéexportőre lett. A vietnámi kávé, a phin lecsepegtetése a lassulásról, a pillanat megéléséről szól, ehhez egy kevés édes íz is dukál, hiszen általában sűrített tejre csöpög a kávé. Kipróbálhatjuk ezt az érzést a Caphe by Hai Namban és a Khanban is.
2. Olasz kávé
Az első európai kávéház a 16. századi Velencében nyitott meg, hála a Közel-Kelettel folytatott virágzó kereskedelemnek. Bár az italt eleinte orvosságként alkalmazták, hamarosan elterjedt, majd a 19. században megszületett a legolaszabb kávé: az eszpresszó, Olaszország ugyanis az első kávégépek otthona is, a később kialakult tejes kedvenceket, a cappuccinót, a macchiatót pedig mindannyian ismerjük. Az olaszoknál az sem mindegy, hogy melyiket mikor fogyasztjuk, azonban hagyományosan mindegyik sötét pörkölésű arabicából készül. Budapesten sok helyen lehet tisztességes olasz kávét kapni, mi szeretjük a Manetti Coffee (nevet váltottak, de a kávéjuk a régi) mindkét helyét, de természetesen a Gelateria Pomo D′oróban is ez az irány.
3. Török/görög kávé
A Földközi-tenger környékén, Törökországban, Görögországban, sőt a Balkán-félsziget egyes országaiban is hasonló módon készül a kávé. A finomra darált szemeket egy speciális rézedényben, legtöbbször a cukorral együtt főzik fel, majd a zaccal együtt öntik a csészékbe. A kávéfogyasztás lassabb, szertartásosabb formája ez, melynek – az egyes országokra jellemző – különböző változatai alakultak ki, és alapvetően az arab országok közvetítésével érkezett a régióba. Az Oszmán Birodalommal való kapcsolat miatt pedig tulajdonképpen az európai kávéfogyasztás ősének is tekinthető. A Mythosban és a The Garden Caféban is ezen a hagyományos módon készül a kávé.
4. Skandináv kávé
A fika svéd szó, és a jó kávéval és finom sütivel emlékezetessé tett lazulást jelöli, aminek egész Skandináviában nagy kultusza van. Világszinten a svédek, a finnek és az izlandiak isszák a legtöbb kávét. A klasszikus skandináv verzió a lassan lecsorgó filterkávé, hiszen ebből lehet nagyobb mennyiséget fogyasztani könnyedén. A hygge, a meleg otthonos életérzés is hozzátartozik ehhez a kultúrához, ami sokak számára inkább a csinos, sokszor fül nélkül készült kávéscsészékről és a langyos, tejes változatokról szól. A skandináv országok kávéhoz kapcsolódó szokásai egyébként is nagy változatosságot mutatnak, Izlandon például minden valamirevaló könyvesboltban kapható jó fekete, de az északi országoknak köszönhetjük például a nyár kedvencét, az eszpresszó-tonikot is. Akármelyik verziót szeretjük jobban, a feketében vagy a nor/ma grandban biztosan nem fogunk mellélőni.
5. Ausztrál kávé
Amilyen fiatal, olyan friss és újszerű az ausztrál kávékultúra, melynek felvirágzása a II. világháború utáni olasz és görög bevándorlóknak köszönhető. Sokféle hagyományt integrált egy kicsit könnyedebb, frissebb formában, a specialtykávé-kultúra új vezérei között tartják őket számon. Náluk megél az arabica fajta, a saját fejlesztésű különlegességek közül a legismertebb a flat white. A kávékülönlegességek országa, az alapot pedig szinte minden esetben a világos pörkölésű specialty kávék jelentik. Érdemes beugrani a DÓZIS-ba (korábban Grumpy Monkey), az ausztrál franchise-nál biztosan autentikus feketét kapunk, illetve a My Little Melbourne-t is érdemes felkeresni.
(Borítókép: Csudai Sándor - We Love Budapest)
