Dob utca 46/B – Ahol legmagasabb az egy négyzetméterre jutó hírességek száma
A VII. kerület belső részén az utóbbi években szomorúan figyelhetünk meg egyfajta kiürülést, a régi épületek közül egyre több kap nem hagyományos lakófunkciót, szétzilálódik a régóta itt élő közösség. Éppen ezért is öröm egy olyan házba bepillantást nyerni, mint a Dob utca 46/B, ami nem külsejében, inkább abban emelkedik ki a környezetéből, hogy az itt élők gondot fordítottak arra, hogy megismerjék egymást és régi szomszédjaik emlékét is életben tartsák. A VII. kerületi ház – a környék többi lakóépületéhez hasonlóan – nagyon kedvelt volt művészek, értelmiségiek körében, elsősorban a színházakhoz, kulturális intézményekhez, szórakozóhelyekhez való közelsége miatt. Így lehetséges, hogy olyan lakói voltak, mint Beamter Bubi jazzdobos, Ingo Glass szobrászművész, Orosz János zongorista és táncdalénekesnő felesége, Vadas Zsuzsa, Tóth János operatőr, Árvai Ágnes színésznő, Szotyori László festőművész.
Ebben az épületben régen Presser Gábor hallgatta, ahogy Seress Rezső a Szomorú vasárnapot hallgatja. Seress legnagyobb sikerdala igazi világsláger lett, amit 100 nyelven és rengeteg feldolgozásban adtak ki. Több öngyilkosságot is kapcsoltak a bánatos szöveghez, ám sosem sikerült bizonyítani, hogy ennek hatására vetettek volna véget életüknek a búsuló emberek. Seresst a II. világháború után Amerikában a jogdíjakból befolyt hatalmas vagyon várta, amihez Magyarországon nem férhetett hozzá, mégis maradt, még 1956-ban is. Mellőzték, dalai feketelistára kerültek, hangulata is elborult. 1968-ban II. emeleti lakásának erkélyéről kísérelt meg öngyilkosságot, a mélybe vetette magát.
Utolsó éveiben azzal szórakoztatta magát, hogy folyamatosan legnagyobb slágerét hallgatta. Nem tudhatta, hogy az alatta lakó kisfiú, Presser Gábor egykor szintén híres zenész lesz, és dalt is fog szentelni ennek az élménynek. „Fölöttünk a Seress mindennap kettőkor menetrendszerűen elkezdte hallgatni a Szomorú vasárnap felvételeit, és hát ugye választhattam, hogy vagy őt hallgatom, vagy gyakorlok” – mesélte Presser egy vele készült interjúban. Az élményről szóló dalának szövegét Parti Nagy Lajos írta.
Mányoki út 5. – Szereleméhes díva, kannibál előemberek
A villa története szokványosan kezdődött: egy jómódú könyvkereskedő építtette, akinek aztán az I. világháborút követő gazdasági visszaesés miatt kellett bérlők fogadására berendezkednie. Ekkor költözött ide a Miklós Andor – Gombaszögi Frida páros. A dúsgazdag médiamogul és a színpad királynője sajátosan találtak egymásra: Miklós korábbi felesége mutatta be őket egymásnak. Az Est-lapok és az Athenaeum Nyomda tulajdonosa bálványozta új, színésznő feleségét, aki karrierje csúcsán állt, mikor találkozott a médiacézárral. Frida élete korábban botrányokban sem volt szegény, nehezen bírta fékezni szexuális étvágyát, még Giacomo Puccinivel és IV. Károllyal is hírbe hozták, egy őrült rajongója pedig merényletet kísérelt meg ellene. A díva végül Miklós Andor mellett találta meg a nyugalmat, majd a férfi halála után a színpadtól is visszavonult, hogy ápolhassa életművét. Sajnos nem sok sikerrel, a II. világháború alatt a színésznő bujkálni kényszerült, később pedig államosították a férjétől örökölt médiabirodalmat.
A társaság egyébként ebben a villában is első osztályú volt. A tulajdonos a celebpár utáni években dr. Körmöczi Emil, a Mentőszolgálat elődjének igazgatója volt, olyan bérlőkkel, mint Günther Sternberg, a Corvin Áruház vezérigazgatója, és dr. Tuss Miklós aki a vitorlázócsapat tagjaként vett részt az 1928-as amszterdami olimpián.
A későbbi lakók között egy igazi keményvonalas kalandor is akadt. Oscar Kiss-Maerth innen indult el fordulatos vándoréveire, melyek során bejárta Olaszországot, Venezuelát, majd Hongkongban telepedett le, ahol – már milliomosként – bevonult egy buddhista kolostorba. Itt „megvilágosodott″, és életét annak szentelte, hogy még jobban kidolgozza zavaros teóriáját, amely szerint kannibál előembereknek köszönhetjük, hogy kiemelkedtünk az állatvilágból. A furcsa ideológia a Devo nevű szintipopbanda munkásságának köszönhetően tett szert szélesebb körben is ismertségre.
Stromfeld Aurél út 16. – Bajor Gizi egykori lakhelye
Nemcsak a gyűjteménye érdekes a Bajor Gizi Színészmúzeumnak, hanem az épületnek és lakóinak története is. A házat a színésznő bátyja, Beyer Rudolf vásárolta, ám Bajor építtette át azzá az impozáns, közel 1000 négyzetméteres villává, aminek most is látjuk. Bajor 1928-tól 1951-ig, 23 éven át volt az épület lakója, ami így tanúja volt a díva fordulatos életének. Az épületben nem egyedül élt, hanem harmadik férjével, Germán Tibor fül-orr-gégésszel költözött be, de édesanyja, testvére és annak családja is vele élt. Bajor híresen társaságkedvelő személyiség volt, így gyakran keresték fel partik, vacsorák alkalmával pályatársai és más ismert emberek is. A színésznő a II. világháború alatt itt bújtatta számos ismerősét, köztük saját férjét is, de itt vészelte át a harcokat Tamási Áron író, valamint Nagyajtay Teréz jelmeztervező és festő férje, Diósy Antal is. A vészterhes időket mindannyian szerencsésen átvészelték, pedig még a hírhedt nyilas vezér, Kun páter is tartott razziát az épületben.
A színésznő a háború után is megőrizte sztárstátuszát, a villa pedig elkerülte az államosítást. Bajor sorsa végül mégis tragikusan ért véget. Fülbetegséget kapott, amit férje B-vitamin-injekciókkal kezelt, miközben meg volt róla győződve, hogy feleségének súlyos agydaganata van és hamarosan meg fog halni. Végül – nem tudni, hogy szándékosan vagy véletlenül – a B-vitamin helyett morfiuminjekciót adott be a színésznőnek, aki túladagolás következtében elhunyt. Ekkor Germán is öngyilkos lett. A boncolás alkalmával derült ki, hogy a színésznőnek valóban csak a füle volt beteg, férje viszont előrehaladott agykéregsorvadásban szenvedett, emiatt súlyos kényszerképzetei voltak. Így lett végül megmentőjének gyilkosa Germán Tibor. Bajor Gizi egykori lakóhelyéből egy másik színészóriás, Gobbi Hilda kezdeményezésére lett múzeum, nem sokkal a tragikus haláleset után.
Szent Gellért tér 3. – Az eraviszkuszok ezüstje
Egészen biztosan nem hinnének a szemüknek az eraviszkuszok, ha meglátnák, hogy mi nőtt ki egykori otthonuk helyén. A békés, illír-kelta eredetű törzs a mára beboltozott Ördög-árok két partján alakított ki virágzó települést, a Gellért-hegy lejtőin pedig fazekasműhelyeik álltak, a bronzöntőikben készült fegyverektől még Róma is rettegett. Vallási, gazdasági központjuk a Kr. e. 1. századtól a Gellért-hegyen épült palánkvár volt. Róma az 1. században hódította meg a területeiket, a megmaradt lakosság innentől egyre inkább átvette a római szokásokat, beilleszkedett a birodalom életébe. A magas szintű fazekassággal, sajátos tárgyakkal rendelkező törzs nyomait az évszázadok és a későbbi városrendezés jórészt elsöpörték.
Éppen ezért volt érdekes az az 500 ezüst dénárból álló lelet, az eraviszkuszok kincse, amit a Gellért tér 3. alatt álló épület alapozásakor találtak, 1901-ben. A rejtélyes lelet közelebbi történetét nem igazán ismerni, az itt épült Eraviszkusz-ház a nevét mindenesetre innen kapta. Az épületet minden jóval felruházták készülésének idején. Sterk Izidor, a Gellért Szálló egyik építésze tervezte, és állítólag még egy Róth Miksa-üvegablak is akadt benne, sőt kupolája is volt, ami a II. világháború alatt semmisülhetett meg. Az épület alsó részére kezdetben is üzlethelyiségeket terveztek. Itt nyitott meg a Műegyetem Kávéház, amely hamarosan a közeli egyetem tanulóinak kedvelt találkozóhelye lett, később Próféta söröző lett a neve, majd házasságkötő teremként funkcionált. Egyidőben a Gellért tértől Budafok irányába közlekedő HÉV várója is az épületben működött, azóta (részben) villamos közlekedik az egykori vonalon. Az épület ma is több üzletnek, szolgáltatóhelynek ad otthont, köztük a jól ismert Palack Borbárnak is.
Andrássy út 83–85. – A palota, ami kétszer is kigyulladt
A Kodály körönd csodás neoreneszánsz palotájának neve egybeforrt a 2014-ben itt történt tűzesettel és a furcsa kísértethistóriákkal. Az épület az 1880-as években Kauser József tervei alapján készült, a MÁV nyugdíjpénztárának megbízásából. Az intézménynek egyébként nem ez volt az egyelten ingatlana a környéken, előszeretettel invesztáltak ugyanis épületekbe. A gyönyörű ház első lakói főleg tisztviselők voltak, ám már kezdetben is furcsa dolgok történtek itt. Egy fiatal cselédlány, Balla Mária például a palota harmadik emeletéről a mélybe vetette magát, Horváth Lajos, a MÁV egyik vezető tisztségviselője pedig 1893-ban szíven szúrta magát ebben az épületben.
1929-ben aztán a tető javítására került sor a Szív utca felőli oldalon. Bizonyítani nem tudták, de állítólag az itt dolgozó bádogosmesterek gondatlansága következtében üthetett ki tűz a tetőtérben. De azt is rebesgették, hogy egy piromániás elmebeteg, Vas Weisz Sándor gyújtogatott, aki eredetileg padlások fosztogatására szakosodott. Az oltást nehezítette, hogy a tűzoltók először az Oktogonra mentek. Szerencsére az igazi helyszínen tartózkodott egy szabadnapos tűzoltó, Immerglück Károly, aki a házmesterrel együtt lezárta a padlás vasajtaját és elszigetelte a tűz közelében lévő tűzfalakat, és az időközben kiérkező tűzoltókat is pontos információval látták el, így sikerült a lángokat viszonylag hamar megfékezni, de még így is jelentős kár keletkezett a házban.
A legendák sorát tovább gazdagítják az elmúlt évek eseményei: az épület tetőszerkezete 2014-ben, egy felújítási munkálat során kigyulladt és leégett. A helyreállítás csak 2019-ben folytatódhatott és 2023-ra készült el. A palota hosszú ideig rendkívül leromlott állapotban volt, és bár korábban is történtek kísérletek a renoválására, ezek rendre félbemaradtak. Eközben egyre különösebb híresztelések kezdtek terjedni róla. Több mint egy évtizede például egy év különbséggel két itt dolgozó munkás is rejtélyes körülmények között tűnt el. Az egyiküket később a királyi lakosztályban, a másikat egy sötét pincehelyiségben találták meg. Mindketten eszméletlenek voltak, és egyikük sem emlékezett arra, hogyan került oda. Ami még különösebbé teszi az eseteket, hogy az egyik munkás nem is beszélt magyarul. A Kodály köröndön álló palota azonban nem csak ezekkel a furcsa esetekkel hívta fel magára a figyelmet. A felújítás során állítólag találtak egy rejtélyes, elátkozottnak tartott könyvet is, elzárva egy lakosztályban, egy ládába rejtve. Egy másik alkalommal pedig a kapun csengetőknek egy zavartan viselkedő portás nyitott ajtót, akiről később kiderült, hogy a ház lakói egyáltalán nem ismerték. A férfi nem akarta beengedni a látogatókat és megemlítette az épület eredeti tervezőjének balesetben elhunyt ikerfiait is, mintha még mindig ott élnének.
(Borítókép: Major Kata – We Love Budapest)
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
