A történelem viszontagságai nem kímélték a magyar ipart. Szinte csodaszámba megy, hogy a rendszerváltások, a háborúk, a válságok, az összevonások és a különválások között maradtak még olyan márkák, amelyek túlélték mindezt, és még most is vásárolhatunk belőlük. Ismert kedvenceket gyűjtöttünk össze, amelyek legalább 100 éve velünk vannak.
1. Globus
Bár elég sok víz lefolyt a Dunán azóta, hogy Weiss Manfréd elküldte első gulyáskonzerveit Bécsbe, a Monarchia hadügyének, a Globus, illetve kezdetben még Weiss Berthold és Manfréd Első Magyar Conserv Gyára 1882 óta működik. Bár eleinte elsősorban katonai ellátmány volt a konzerv, a 20. század elején a természetjárás egyre népszerűbbé tette az egyszerűen tárolható, praktikus ételt. A Globus márkanevet 1924-ben jegyezték be, népszerűségét pedig az is növelte, hogy olyan hírességekkel reklámozták, mint Honthy Hanna. Bár a II. világháború után állami fennhatóság alá került a cég, sikere ezután sem tört meg. A rendszerváltás sem hozott könnyű éveket, de túléltek, és bár a védjegyen ma termékkategóriák szerint három nagyvállalat, az Unilever, a Hamé és a Globus Konzervipari Zrt. osztozik, a Globus márka ma is él, a konzerveket 100. szülinapjuk alkalmából megújult csomagolásban vásárolhatjuk meg. A Globus történetét ebben a cikkünkben mutattuk be részletesen, Weiss Manfrédról, az alapítóról pedig itt írtunk.
2. Dreher
Ki gondolná, hogy már 170 éve gurulhat le Dreher sör a torkunkon? Pedig így van. Kőbányán a sziklába vájt bányajártok kiváló lehetőséget biztosítottak a sörgyártásra, így a 19. század közepére több kisebb sörfőzde kezdte meg a működését. 1854-ben indult a Perlmutter Jakab-féle üzem, amit 1862-ben vásárolt meg Dreher Antal, akinek már ekkor jelentős gyára volt külföldön. A régi sváb serfőző famíliából származó Dreher inasévei alatt bejárta Európát, Prágában, Németországban, de Angliában és Skóciában is tanulta a serfőzés csínját-bínját, és leszármazottai is hasonlóan izgalmas figurák voltak. Ebben a cikkünkben mutattuk be őket, de regény is készült már az életükből. Ifjabb Dreher Antal, aki apja halála után átvette a gyárakat, jól sáfárkodott a javakkal, így a Dreher lett hazánk legnagyobb sörüzeme. Fia, Dreher Jenő pedig tovább terjeszkedett, felvásárlások segítségével a piac mintegy 70 százalékát uralta. Sörgyáruk pedig még ma is működik, bár 2017 óta az Asahi leányvállalataként.
3. Törley
Ha a Dreherekről azt mondjuk, hogy nemcsak üzletemberek, de igazán sajátos egyéniségek is voltak, ez még inkább igaz Törley Józsefre. A magyar pezsgőkirály nemcsak több nyelven beszélő, minden iránt érdeklődő reneszánsz ember és marketingzseni, de Budapest első (nem súlyos) közlekedési balesetének okozója is volt, sőt övé volt az ország első kamionja is. A Franciaországban töltött csikóévek után már azzal a szándékkal érkezett vissza Magyarországra, hogy forradalmasítja a pezsgőgyártást, erre pedig Budafok, vagyis Promontor tűnt a legalkalmasabbnak, az itt található pincék miatt. Bár Törley a cégét hivatalosan még Reimsben alapította, hamarosan hazaköltözött, vállalata pedig 1882 óta, tehát több mint 130 éve jelenlegi helyén működik. Törleynek nem volt közvetlen utóda, aki átvehette volna az üzletet (lánya fiatalon meghalt), így a cég oldalági rokonok irányítása alatt működött tovább, sikerrel. Bár a szocializmus alatt másféle üzletpolitika uralkodott, amit a Törley pezsgő minősége is megsínylett, napjainkban újra reneszánszát éli a vállalat, amit itt mutattunk be részletesen.
4. Stühmer
Stühmer Frigyes egy pesti cukorkakészítő, Nagy Ferenc hívására érkezett Budapestre, akinek az Ősz (ma Szentkirályi) utcai üzemét vásárolta meg 1868-ban. A kis üzemet korszerűsítette, 20 évvel később pedig bejegyezték a Stühmer védjegyet Budapesten. A cégvezető fiatalon, mindössze 46 évesen halt meg, ezután sokáig felesége és sógora irányította a vállalatot, amit később fia vett át, aki kiteljesítette apja örökségét. Az egykori kisüzem helyén ötemeletes gyárépületet és székházat építtetett, komoly érdekeltségei voltak Párizsban és Abbáziában (ma: Opatija) is, 1941-ben pedig megépült modern, Vágóhíd utcai csokigyára. A termékek sikerében egyébként nem kis szerepe volt a csodás csomagolásoknak, amiket a korszak legmenőbb iparművészei, például Lukáts Kató és Mallász Gitta terveztek. A kedvenc Százszorszép bonbon pedig ma is hasonló, míves csomagolásban kerül forgalomba, mint hajdanán. A céget 1948-ban államosították, később Budapesti Csokoládégyár néven működött. A márkát végül Csóll Péter élesztette újjá 2006-ban, bár a gyártást vidékre helyezték, a jól ismert csokikhoz Budapesten a márka saját cukrászdáiban, üzleteiben is hozzájuthatunk.
5. Kalmopyrin (Richter Gedeon)
Egy picike Üllői úti patikában kezdődött 1901-ben a ma is igen szépen prosperáló nagyvállalat története. Az üzlethelyiség ráadásul ma hasonló néven, azonos funkcióval működik. A gyógyszergyár alapítója, Richter Gedeon diplomája megszerzése után, külföldi tanulmányait követően, örökségéből vásárolta meg a Sas Patikát, ami hamarosan kicsinek bizonyult a tehetséges gyógyszerész számára, így Kőbányán gyárat alapított. Nem sokkal később, 1911-ben megszületett a Kalmopyrin is, ami generációk óta csillapítja a lázat és a fájdalmat, de nem ez az egyetlen fontos termék, amit a gyógyszergyárnak köszönhetünk, és még mindig forgalomban van. Richter Gedeonnak egyébként tragikus sors jutott. A magyar gyógyszeripar atyját a nyilasok a Dunába lőtték, így gyárának államosítását sem érte meg. A siker a szocializmus évei alatt sem csökkent, szabadalmaztatták a B12-vitamin költséghatékony előállítását, megszületett a Cavinton is. Ha régi, mindent túlélt gyógyszercégekről beszélünk, akkor a Kalmopyrint elindító Richter Gedeon Nyrt. mellett érdemes a Chinoinról is megemlékezni, az Újpestről indult óriás hasonló eredményeket tud felmutatni.
(Borítókép: Villányi György - Fortepan)
