Mesterséges intelligenciával keltettük életre a főváros azon nagy terveit, amelyek sosem épültek fel. Cikkünk második részében a 20. század nagyszabású budapesti tervei közül szemezgettünk, amelyek a pénzhiány, a háború vagy a politika miatt sosem épültek fel.

A mesterséges intelligencia mára a hétköznapjaink része lett, ám a mindennapi segítségnyújtás helyett most arra kértük, nézzen vissza a múltba. A 19. századtól egészen a 90-es évekig sorra vettük azokat a nagyszabású budapesti terveket, amelyek a pénzhiány, a háború vagy a politika miatt sosem épültek fel, és képgenerátorral rajzoltattuk meg, hogyan festenének ma.

A cikk az AI IS NOW – Iránytű a mesterséges intelligencia forradalmához Bookazine-ban jelent meg, amelyet az Inda Press Kiadó oldalán lehet megvásárolni.

Vágó József, aki újratervezte az egész várost

Az 1930-as évek érdekes figurája volt Vágó József építész, aki egész Budapestet átrajzolta, külön szívügye volt az addigra már lebontott Tabán. A parkosított részekre elegáns fürdővárost képzelt el, széles sugárúttal és egy olyan szállóval, ami mellett még az Andrássy úti paloták is eltörpültek volna. A terveket a Főváros nagyszabású fürdővárosprojektjéhez készítette, az elképzelés szerint évente több ezer turistát vártak volna ide. 1937-ben írták ki a Tabáni Gyógyfürdőszálló tervpályázatát, amelyre a legmerészebb anyagot Vágó József rakta össze, bár ő kamarai tagság hiányában hivatalosan nem indulhatott a pályázaton. Nagy ívű álmaiból semmi nem lett, keserűen jegyezte meg, hogy a nagy ötleteket mindig elföldeli a pénztelenség.

Utópisztikus lakóház az erdő szélén

Három kilométeres „szalagház” a Dunától fél kilométerre, 20 ezer lakással, panorámás kilátással, az erdő szélén – utópisztikus kép, ami az ország 20. századi lakásszükségleteire szeretett volna minőségi és újító választ adni, ám a terv fiókban maradt. Zalotay Elemér 70 ezer embernek tervezett új épületet, amelyben iskola, mozi, uszoda, sőt még saját gyorsvasút is helyet kapott. Az erdő ölelte óriásépület Le Corbusier lakógépelvén alapult, a nyugati szaksajtó imádta az ötletet, a magyar építészt pedig a francia zseni utódjaként ünnepelték, csak épp itthon nem ismerték el, így a csillaghegyi álom a hatalom miatt a tervasztalon maradt.

Az utolsó nagy esély: az elmaradt Expo

1996-ban Budapest világkiállítást rendezett volna a lágymányosi és a szemközti pesti Duna-parton, melynek főépülete a Turányi Gábor tervezte magyar pavilon lett volna. Az építész az ellipszis alaprajzú óriási kupolacsarnok körül tornyokat képzelt el, az épületet pedig jellegzetes Zsolnay kerámia burkolta volna. 1994-ben a Horn-kormány pénzhiányra hivatkozva lemondta a rendezvényt, holott addigra már jó pár terv készen állt a megvalósításra. A város így szegényebb lett egy izgalmas, pavilonokkal teli negyeddel, amelyre ma akár építészeti skanzenként is tekinthetnénk.

És a fiók sosem ürül ki egészen, Budapest meg nem valósult terveivel a mai napig találkozhatunk – hol a pénzhiány, hol a politika miatt. Ezeket az álmokat eddig legfeljebb tervlapokon, maketteken vagy kiállításon láthattuk, de a mesterséges intelligencia segítségével élethű formát öltöttek. Ahogy az első részben láthattuk, megelevenedik így a nagykörúti csatorna, felnézhetünk a Gellért-hegyi panteonra és sétálhatunk egy olyan városban, ami papíron már másfél évszázada létezik, csak épp sosem épült fel.

(Borítókép: Képünk a mesterséges intelligencia által generált illusztráció)

Jön az első We Love Budapest Awards – 3 kategóriában keressük a főváros és környéke legjobb helyeit!

Tavasszal első alkalommal rendezzük meg a We Love Budapest Awardsot – nemcsak azt nézzük, hogy mi van a tányéron, milyen egy szállás vagy mit kínál egy kulturális vagy esti program, hanem azt is, milyen érzés megérkezni, ott lenni, majd később visszagondolni az élményre. 3 kategóriában keressük azokat a helyeket, amelyek emlékezetes élményt nyújtanak, a kategóriákat pedig külön alkategóriákban is díjazzuk majd.

Részleteket itt találtok!

hirdetés

Címkék