Az ENSZ 2013-ban nyilvánította hivatalos vécévilágnappá november 19-ét. A kezdeményezés arra hívja fel a figyelmet, hogy a biztonságos illemhely nem luxus, hanem alapvető szükséglet, amelyhez ma sem jut hozzá mindenki. Világszerte 3,4 milliárd embert érint a probléma, Budapesten sem jut mindenkinek vízöblítéses vécé.
Szapora Aquincumban
A mai Budapest területének első nyilvános vécéjét Aquincumban találjuk, a kétezer éves város ugyan elképesztően szervezett, a latrinájukat modern szemmel mégsem fogjuk megirigyelni. Az ülőkék elválasztó falak nélkül egymás mellett sorakoztak, az emberek kisebb-nagyobb dolguk elvégzése közben kellemesen elcsevegtek egymással. A popsitörlő is újabb kori találmány: korábban botra erősített szivacsot használtak helyette, némi ecetes vízben öblítve, ráadásul közösen. A középkorban sem sokat javult a helyzet, a várakban külön árnyékszékeket alakítottak ki, a városokban azonban a pöcegödrök, a kiöntött éjjeliedények és a hiányos szennyvízelvezetés miatt gyakran elviselhetetlen bűz terjengett.
A modern csatornázás és a vízöblítéses vécé csak jóval később terjedt el. Utóbbit Sir John Harington készítette el a 16. század végén, de elterjedésére még évszázadokat kellett várni, neve viszont szülőhelyének köszönhetően ma is angolvécé. A valódi áttörést nem pusztán a vízöblítés feltalálása, hanem a csatornahálózatok kiépítése jelentette. Ma Budapest alatt több mint 6400 kilométernyi csatorna húzódik, amelyen keresztül évente több tízmillió köbméter szennyvíz jut el a tisztítótelepekre. Mi a dél-pesti telepen járva mutattuk meg, mi történik azzal, amit lehúzunk a vécén.
Mindig nő a vécésnéni?
Budapest első modern nyilvános illemhelyét 1870-ben állították fel a mai Deák Ferenc téren. A fedetlen, kör alakú vasépítményben egyszerre hat férfi könnyíthetett magán, a kósza tekintetek útjába pedig ajtó helyett csak egy védőfal állt. Sokáig ez volt az egyetlen ilyen létesítmény a városban, így jobb híján a házmestereknek kellett beengedniük az utcáról érkezőket a házak közös illemhelyére, természetesen megfelelő díjazás ellenében.
A változást 1895-ben a Beetz-féle, olajjal szagtalanított vizeldék megjelenése hozta. A díszes, zöldre festett vasépítményeket a pestiek csak zöld villamosként emlegették, és a bennük zajló meglehetősen prózai tevékenység ellenére egészen esztétikusan festettek. A századfordulótól föld alatti illemhelyek is épültek, és megjelentek az illemhely-felügyelőnők, vagyis a vécésnénik. Egy 1912-es szerződés szerint elsősorban a főváros szegényei közül kellett kiválasztani a „tisztességes, éltesebb, de amellett elég munkabíró” nőket. A szerződés azt is kikötötte, hogy „a vizeldék használatáért díj semmi körülmények között nem szedhető”.
A második világháború előtt 82 nyilvános illemhely működött Budapesten, közülük 12 megsemmisült, sok pedig megrongálódott a harcokban. Az 1950-től a Csatornázási Művek kezelésében álló hálózatot később bővítették és korszerűsítették: 1983-ban a Március 15. téren megjelent az első egyszemélyes, félautomata köztéri vécé is. A vállalat 1996-ban még 112 illemhelyet üzemeltetett. A feladatot később egy másik önkormányzati társaságra bízták, ám amikor 2010-ben a Csatornázási Művek visszakapta a feladatot, már csak 74, jórészt leromlott állapotú vécéje maradt.
Dolgunk végezetlenül Budapesten
Bár a csatornázás és a higiénia terén óriásit fejlődtünk, Budapesten ma is komoly kihívás nyilvános vécét találni. A Fővárosi Csatornázási Művek nagyjából hetven illemhelyet üzemeltet, de a pontos fővárosi összlétszám nem ismert, mivel más szolgáltatók is működtetnek mosdókat. Az elmúlt években a közösségi költségvetésből új automata vécék létesültek, például a Zugló vasútállomásnál és a II. János Pál pápa téren, a TheVR csapata pedig nemrég Budicheck néven indított vécékereső és -értékelő alkalmazást.
Magyarországon még az otthoni, vízöblítéses vécé sem teljesen magától értetődő. A Habitat for Humanity 2024-es jelentése szerint a mintegy négymillió hazai háztartásból 88 500 élt komfort nélküli vagy szükséglakásban 2022-ben, vagyis mintegy 230 ezer ember számára nem áll rendelkezésre megfelelő lakás-infrastruktúra.
(Borítókép: Urbán Tamás – Fortepan)
Jön az első We Love Budapest Awards – 3 kategóriában keressük a főváros és környéke legjobb helyeit!
Tavasszal első alkalommal rendezzük meg a We Love Budapest Awardsot – nemcsak azt nézzük, hogy mi van a tányéron, milyen egy szállás vagy mit kínál egy kulturális vagy esti program, hanem azt is, milyen érzés megérkezni, ott lenni, majd később visszagondolni az élményre. 3 kategóriában keressük azokat a helyeket, amelyek emlékezetes élményt nyújtanak, a kategóriákat pedig külön alkategóriákban is díjazzuk majd.
Részleteket itt találtok!
hirdetés
