Budapest az ország első számú városa, a legnagyobb és legnépesebb is egyben. Számtalan legnagyobbal, legkisebbel, leghosszabbal és legrégebbivel találkozhatunk, ha kíváncsiak vagytok, hogy melyik kocsma a legrégibb, melyik a legmagasabb pont, vagy hol laknak a legtöbben a városban, olvass!
1/5
A legmagasabbak és a legmélyebb
Budapest legmagasabb pontja a János-hegy, ami 529 méterre van a tengerszint felett. Régen Pozsonyi-hegynek is nevezték, mert állítólag egészen odáig el lehet róla látni.
A város legmélyebb pontja a Duna szintje, ami közepes vízállás mellett körülbelül 96 méteren van. Az épületek közül a fővárosban a legmagasabbra a Száva utcában található adótorony nyújtózkodik, a maga 154 méteres magasságával. A torony a Magyar Telekom átjátszótornya.
2/5
A leghosszabbak és a legrövidebbek
Budapest leghosszabb útja az Üllői út, aminek hossza nagyjából 15 km. Az öt kerületet átszelő utat eredetileg a “Szolnokra vivő útként” emlegették. A Dunai hidak közül az Árpád híd a leghosszabb Budapesten található híd, ami egy másik “leg” kategóriában is győz. A 981 méter hosszú építmény egyben a legforgalmasabb budapesti híd is. Naponta nagyjából 150 000 jármű halad át rajta.
A leghosszabb metró állomásköz a piros metró vonalán található. A Stadionok és a Keleti pályaudvart összekötő szakasz. Hossza 1760 méter. Ha tovább megyünk és a Széll Kálmán téren szállunk le, akkor a város leghosszabb mozgólépcsőjén juthatunk fel a felszínre.
A legrövidebb metró állomásköz a Kodály Körönd és a Bajza utca között található. A két megálló közti távolság mindössze 190 méter. Ez a vonal ezen kívül még egy “leget” magáénak tudhat, hiszen ez volt a kontinentális Európa első földalattija.
3/5
A legrégebbiek
A város legrégebbi állandó hídja az 1849-ben felavatott Széchényi lánchíd, ami Budapest legkisebb forgalmú hídja is, mivel egy főútvonal sem kapcsolódik hozzá. A város és egyben az egész ország legrégebbi egyeteme az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, ami 1635 óta működik. Ekkor még Nagyszombati Egyetemnek hívták és csak 1777-ben “költözött” Budára.
A legelsőként megnyitott nyilvános múzeum Budapesten a Nemzeti Múzeum volt, amit 1837-1847 között épült, majd az 1848-as szabadságharc szimbolóma lett. A budapesti romkocsma-kultúrát a Szimplának köszönhetjük, ami 2001 októberében nyitott. A kezdetben inkább csak kávézóként működő hely 2002-ben vált városszerte ismerté a Szimpla Kert által.
Budapesten a még mai álló és használatban lévő legrégebbi épület a Vörös Sün Ház a Budai Várban található és 1260 körül épült. Ez volt egykor a Vár egyetlen fogadója és itt rendezték meg Budán az első színházi előadást is. A Váci utca volt a város legelső sétálóutcája. 1690-ben még Lipót utcának nevezték és végében állt a Váci kapu, Pest városának az északi kapuja.
4/5
A legnagyobbak és a legkisebbek
A Bazilika a legnagyobb templom Budapesten. Azért épült fel, mert régen itt több száz embernek sikerült megmenekülnie az 1838-as árvíz elől. Az egykori zsidónegyedben álló Dohány utcai Zsinagóga nem csak Budapesten a legnagyobb, hanem Európában is az első. Budapest 23 kerülete közül a legnagyobb a XVII. kerület, ami a város legtávolabb eső keleti része. Területe 54,83 km², ami körülbelül 25 szöröse budapest legkisebb VII. kerületének, ami mindössze 2,09 km²-en terül el.
Azok, akik úgy gondolják, hogy a város legnagyobb bulijaiba vágynak, azoknak két lehetőségük is van: Elmehetnek a Parkba, ami Budapest legnagyobb területű (11 000m²) szórakozóhelye, vagy meglátogathatják Európa egyik legnagyob fesztiválját: a Szigetet. A “faluház” Budapest legnagyobb lakóháza. A 315m hosszó lakóépület a 14 lépcsőháza és nagyjából 3000 lakója van.
