Magyarország legnagyobb nemzetközi légikikötője a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, amit legtöbben a kivilágított kifutópályákkal, a pilóták által használt bonyolult berendezésekkel vagy az irányítótoronyban zajló munkával azonosítunk. Bő száz évvel ezelőtt, a modern repülés hőskorában azonban még teljesen más körülmények között emelkedtek a felhők fölé a vállalkozószelleműek. Hét fővárosi repülőteret gyűjtöttünk össze a légyszemüveges, bőrkabátos pilóták korából.
1/7
Szent Gellért tér – hidroplánkikötő
Korábbi cikkünkben részletesen körbejártuk, hogyan nem lett hidroplán-nagyhatalom Budapest, a félbemaradt útnak pedig fontos állomása volt a Gellért téri hidroplánkikötő. Rövid fénykor jutott a különleges repülőgéptípusnak, ám ez az időszak éppen elég volt arra, hogy az Aeroexpress Rt., egy magyar–német vegyesvállalat nagyratörő tervekkel vágjon bele a légiutas-szállításba, és 1923-ban légikikötőt létesítsen hidroplánjai számára a Szabadság híd tövében. Bár hamarosan bebizonyosodott, hogy sem a gazdasági, sem a politikai környezet nem kedvez a vállalkozásnak, ami így hamarosan tönkre is ment, azért a híd budai oldalánál kihelyezett emléktáblát szemlélve még most is jólesik elgondolkozni azon, milyen menő lehetett egykor Budapest közepéről buszozás, vonatozás nélkül közvetlenül Bécsig repülni a Duna felett.
2/7
Rákosmezei repülőtér – a magyar repülés kezdetei
Az Örs vezért terénél, a Nagy Lajos király útja felőli pihenőparkban érdekes szobrot találunk, A magyar repülés úttörőinek emlékművét. Ma már nehéz elképzelni a panelekkel és plázákkal zsúfolt területről, hogy egykor itt volt a magyar repülés bölcsője, az első budapesti repülőtér. Persze nem kell kivilágított kifutópályákra gondolni, az egykori lovassági gyakorlótér poros mezeje furcsa eszközök és furcsa arcok gyűjtőhelye volt, 1909-ben – a La Manche csatornát elsőként átrepülő Louis Blériot Kisrákoson tartott bemutatója után – azonban ez egy csapásra megváltozik. Nemsokára megépül az első hangár, amit rövid időn belül több is követ. Ám a repülőélet Rákosmezőn csak néhány évig tart, hamarosan kiépül a közeli Mátyásföldi repülőtér, nemzetközi gépek fogadására is alkalmas infrastruktúrával.
3/7
Farkashegy – a vitorlázórepülés kezdetei
Ha a Budaörsi-kopárok vagy a Sorrento-sziklák felé kirándulunk, a túra során ki fogunk lyukadni egy érdekes, repülőszárnyakból álló emlékműhöz, ami a magyar vitorlázórepülés kezdeteire emlékeztet. Az I. világháborút követően egész Magyarországon repülési tilalom lépett érvénybe, így – ügyes kibúvóként – fordultak a még gyerekcipőben járó vitorlázórepülés felé. Farkashegyen hazánkban elsőként, 1929-ben indult az első ilyen repülőgép, a környék pedig a két világháború között valóságos vitorlázórepülő-paradicsommá vált, egymás után alakultak a sportegyletek. Sajnos a reptér és környéke a II. világháború alatt jelentős károkat szenvedett, a kiégett hangár romjai és egy régi kifutópálya maradéka azonban még mindig látható. A repülőtér történetéről részletesen ebben a cikkünkben írtunk.
4/7
Budaörsi repülőtér – a legrégebbi kisgépes nemzetközi reptér
Ma már elsősorban sportrepülőket fogad Magyarország legrégebbi kisgépes nemzetközi repülőtere, ahova korábban mi is ellátogattunk. 1937-ben épült központi épülete ipari műemlék, amely Bierbauer Virgil és Králik László tervei alapján készült. A 80 hektáros területen ma is több cég kínál sétarepüléseket, pilótaoktatásokat, csodaszép veterán gépeket is láthatunk. A 30-as években, amikor a repülőtér épült, fontos volt, hogy a légi forgalom közel legyen a városhoz, a HÉV vonalának meghosszabbításával pedig kötött pályán is meg lehetett közelíteni a helyszínt. Mivel a reptér fejleszthetőségének már akkor is több gátja volt, néhány évvel később megkezdődött a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér építése, ám a háború közbeszólt, így egészen 1950-ig a budaörsi volt az ország legfontosabb légikikötője.
5/7
Mátyásföldi repülőtér – az első nemzetközi légikikötőnk
Elegáns villák fölött elszálló repülőgépek. Nem mindennapi hatást kelthetett egykor Mátyásföld, a helyi reptér ugyanis éppen a villateleppel volt határos. Magyarország első nemzetközi légikikötőjére (fotónkon éppen egy holland népi együttes érkezik meg hozzájuk 1935-ben) ma leginkább egy HÉV-megálló elnevezése emlékeztet, pedig egykor jobb napokat is látott. 1916-ban rendezte be itt a MÁG (Magyar Általános Gépgyár) a repülőgépüzemét, amihez repteret is létesítettek az új gépek berepüléséhez. 1918-ban pedig innen indult Bécsbe Európa első postai küldeményeket szállító repülője is. A reptér előnyös helyzete miatt szinte elsőként ébred az I. világháború utáni korlátozásokat követően, fejlődése innentől folyamatos. A két világháború között állami tulajdonba kerül, és egyre inkább kiszorul a polgári légi közlekedésből, katonai célokat tölt be. 1991-ben került használaton kívülre, manapság inkább sportra, kutyasétáltatásra használják a környékbeliek.
6/7
Magyar Repülőgépgyár Rt., Albertfalva – ahol a „Mama kedvence” készült
Albertfalván, a Gyapot utcában szerény emléktábla hirdeti: ezen a területen működött a Monarchia legnagyobb repülőgyára. A sikerben a kereslet mellett persze annak is nagy szerep jutott, hogy a környéken jelentős asztalosüzemek működtek, így a korabeli, favázzal készülő gépek gyártásához szükséges munkaerőben nem volt hiány. Albertfalván (ekkor még különálló közigazgatási egység) nemcsak a gyár számára volt elég hely, hanem reptérnek is, így az elkészült gépeket helyben lehetett berepülni, nem kellett őket alkatrészenként Rákosmezőre szállítani. A gyár legismertebb berepülőpilótája Dobos István volt (képünkön), aki 1919-ben Szamuely Tibort szállította moszkvai útjára. Bár nem jószántából lett Szamuely pilótája, az utazás – politikai céljától függetlenül – izgalmas repüléstörténeti mérföldkőnek tekinthető. Az I. világháborúban a hadiipar felvirágzása miatt az albertfalvai repülőgyár is fénykorát élte, ám a háború vége megpecsételte a sorsát. 1923-ban nagy nehézségek árán még sikerült újra beindítani a gyártást, így itt készülhetett el a világ első segédmotoros vitorlázó repülőgépe, a „Mama kedvence”, ám ennek sorozatgyártására már nem itt került sor.
7/7
Csepeli repülőtér – ahova egy zeppelin is érkezett
Kimaradhatna-e ebből a listából a varázslatos Weiss Manfréd és a Csepel Művek? Természetesen nem! Magyarország valaha volt talán leginnovatívabb gyárának saját repülőtere volt, ahol gépeit, újításait tesztelhették. A reptér életében pedig hatalmas esemény volt, amikor 1931-ben itt szállt le a Graf Zeppelin léghajó.
