Azt mondják, ha igazán meg akarsz ismerni egy várost, akkor úgy kell tenned, mintha te is ott élnél. Budapest turisztikai látványosságai varázslatosak, de van élet a Halászbástyán túl is. Hét kevésbé felkapott és „agyonkoptatott” helyet mutatunk, amelyek akár még a tősgyökeres budapestieknek is újdonságot jelenthetnek.
1/7
„Piazza”-hangulat a Mikszáth Kálmán téren
Az olaszok számára a „piazza” nemcsak egy a tér, hanem egy nyüzsgő és
hangulatos „fórum” is, amely kiváló kifejezője az ország identitásának. Az olasz
piazza a társasági élet központja, ahol a bárok és a kávézók teraszain ücsörögve
bárki megélheti az édes semmittevés időtlen érzését. Jó hír, hogy ehhez nem
kell Olaszországba utazni, a VIII. kerületi Palotanegyedben található
Mikszáth Kálmán tér is elhozza nekünk a hangulatot. A teret a mediterrán
piazzákhoz hasonlóan díszkút teszi meseszerűvé, és itt található Mikszáth
Kálmán szobra is, hiszen az író életének utolsó nyolc évében a tér 1. számú
házában lakott. A tér általában délutánonként, esténként telik meg tömegekkel, pezsgő mediterrán életérzést nyújtva az erre járóknak. Ha a helyek tele
vannak – márpedig ez gyakran előfordul
–, érdemes egy sétát tenni a Lőrinc pap
tér felé, vagy épp a másik irányba indulni a kivilágított, macskaköves utcán, a
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épülete felé.
2/7
A zsidó negyed girbegurba utcái
Ha egy külföldi vagy egy vidéki fiatal a fővárosba látogat, biztos,
hogy szerepel a tervei között a romkocsmák felkeresése, pedig ennek a
városrésznek nem csak a szórakozóhelyek az üde színfoltjai. Erzsébetváros és a
szomszédos Terézváros együtt alkotják a régi pesti zsidó negyedet, a Király és a Csányi utca, a Klauzál tér, a Kis Diófa és a Dohány utca, valamint
a Károly körút által határolt városrészt. De nemcsak a zsidó nevezetességek, a Magyar
Zsidó Múzeum, a Mártírok temetője, a Raoul Wallenberg emlékkert, a zsinagógák
miatt érdemes elveszni kicsit az egykori „gettónegyedben”, hanem az autentikus
ízekért is, hiszen kóser éttermek sokasága várja a vendégeit. Akár kóser piacra
is ellátogathatunk a szombati nap kivételével a Dohány utca 36. szám alatt, ínycsiklandozó
pékárukat kóstolhatunk a Semes Kóser Pékségben, húsimádóknak pedig
kötelező betérni a Dob utcai kóser henteshez.
3/7
Túl a Szabadság-szobron
A Gellérthegy városrészről mindenkinek azonnal a Gellért-hegy tetején álló
Szabadság-szobor, a Citadella, esetleg a Sziklatemplom jut eszébe, pedig maga a
környék is nagyon különleges kincseket rejt, gyönyörű villáiról ismert.
Ezeket a 19. század végén kezdték felhúzni, miután a pusztító filoxérajárvány
következtében elpusztultak a hegyen ültetett szőlők. Már a pesti oldalról
feltűnik a vörös téglás Schoch- vagy Hegedüs-villa bástyaszerű tornyaival, amit egy
genovai várkastély mintájára építettek. Az idők során lakott itt Hegedüs Lóránt pénzügyminiszter, Stühmer Géza csokoládégyáros és Andy Vajna is, napjainkra magánlakásokra osztották a villát. Híres
épület a Bayer-villa is, amely leginkább arról ismert, hogy 1944-től 1945-ös
eltűnéséig itt dolgozott Raoul Wallenberg svéd diplomata, aki zsidók ezreit
mentette meg. Lenyűgözően szép a Mányoki és a Kelenhegyi út
kereszteződésénél található művészház is, Budapest első műteremháza, ahol Rippl-Rónai
József, Czóbel Béla, Madarász Viktor is alkotott.
4/7
Eldugott japánkert Zuglóban
Nem sokan tudják, hogy a Margitszigeten és az Állatkertben található japánkerteken túl van egy távol-keleti park Zuglóban is, amely ráadásul a főváros első ilyen stílusú
díszkertjeként épült 1928-ban. A Mogyoródi út 56–60. alatt található kert 2020-ban
nyitotta meg újra kapuit a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképző
Iskola udvarán. Bár a kert jelentős felújításokon esett át az elmúlt több mint 90
évben, mégis Varga eredeti tervei és koncepciója szerint tartják karban a mai
napig. A japán kertművészet számos eleme megtalálható itt: a kerten lapos
lépcsőkövek vezetnek végig, csobog a víz (az élet áramlását szimbolizálva),
mandarinrécék és indiai tőkés récék rázzák tollaikat, a kertben mitikus
állatszobrok és szigetek állnak. Természetesen számos távol-keleti növény is megtalálható itt, mint például a japán juhar vagy a kínai lilaakác. A növényzet nagy része örökzöld és fenyő, például a Teknős-sziget
mellett magasodó vörösfenyő, amely a kert legnagyobb botanikai ritkasága.
5/7
„Újlipócia”-életérzés
Csak egy ugrás a Margitszigetről, mégis csak keveseknek jut eszébe, hogy
pesti látogatásuk során a bérpalotáiról híres Pozsonyi út és a környező utcák
felé vegyék az irányt. Különösebb
turistalátványosság nincs itt, a hangulat
azonban magával ragadó. Fogalmazhatnánk úgy is: nem ismered Pestet, amíg el nem
látogatsz Újlipótvárosba. Akár a Szent István parkban ejtőzünk, akár kiülünk a
Pozsonyi út egyik kávézójának teraszára és hallgatjuk, ahogy a piros troli elrobog mellettünk, egészen biztos, hogy kellemes élményben lesz
részünk. Főként, ha belegondolunk, egykor ezeken az utcákon sétált Radnóti
Miklós és Kosztolányi Dezső is.
6/7
Virányos
Aki Budapestet rossz levegője miatt szidná, annak Budán, Virányoson a helye. A XII. kerületben található városrész leginkább egykori lóvasútjáról és annak famunkákkal gazdagon díszített oromzatú végállomásáról ismert. Az épület ma már kulturális és rendezvényközpontként működik. A Budakeszi út és a Kútvölgyi út által közrefogott terület egykor Zugliget része volt, neve a virányos szóból ered, amely eredetileg ’üde, virágos tájat’ jelentett. Nem messze innen található a libegő alsó állomása, így megfelelő kiindulópontja lehet a budai hegyek bejárásnak.
7/7
Budapest „alvilága”
A turistalátványosságok között se szeri, se száma a panorámáknak, amelyek
gyönyörű rálátást nyújtanak Budapestre. Az viszont csak keveseknek jut eszébe, hogy
„alulról” is megtekintsék a fővárost, ahol a mai napig számtalan pincerendszer
húzódik – igaz, ezekbe leginkább szervezett séták során juthatunk el. Az egyik
különleges föld alatti hely a budai Vár alatt található Sziklakórház, amely
atombunkerként is funkcionált, a II. világháború, majd az 56-os
forradalom alatt pedig sebesülteket láttak el itt. A budai Vár alatt 3 kilométer
hosszú barlangrendszer húzódik, ahol egykor barlangkutatásokat is végeztek, illetve
a Gellért-hegy alatt is található egy alagútjárat, amely a Gellért, a Rudas és
a Rác fürdőt köti össze. Rendkívül izgalmas hely a kőbányai pincerendszer,
amely egykor mészkőbánya volt, de sört is érleltek a pincékben, a II. világháború alatt pedig óvóhelyként működtették. Általában évente kétszer
látogatható ingyenesen, csoportos túravezetés keretében.
Folytatnád az olvasást? Szeretsz mindig képben lenni, érdekelnek a legújabb budapesti hírek, történetek? Iratkozz fel heti hírlevelünkre, az Insiderre, és legyél te a társaság iránytűje, ha éttermet, kirándulóhelyet vagy programot kerestek!