Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak.

látnivalók és kultúra

szerkesztés

Szerzetes nővérek, Irinyi János gyufagyára és a mediterrán miliő – A Mikszáth tér története

Szerzők

  • Wágner Gábor

2021. 07. 13. 16:26

Bár a Mikszáth Kálmán teret a XIX. század második felében, a kiegyezést követő nagy városrendezési hullám idején alakították ki, sokáig elég jelentéktelen része volt a városnak. De annyira, hogy jó darabig még csak nevet sem adtak neki. Ám a környéken élők felfedezték maguknak a kimondottan jó fekvésű teret, majd egyre intenzívebben el is kezdték azt használni. Ennek eredményeképpen a tér fejlődésnek indult, majd nevet is kapott – bár első körben még nem az akkor még élő íróról nevezték el. Mikszáth Kálmán 1910-es halála után változtatták meg a nevét Mikszáth Kálmán térre, ami a mai napig sem változott.

A Mikszáth Kálmán tér Budapest egyik legnépszerűbb tere. A VIII. kerületben találjuk, a Palotanegyedben, melynek ez a leghangulatosabb, mediterrán levegőjű kis szigete, amit magas házak fognak körbe. Három utcával érintkezik – Reviczky, Krúdy és Szentkirályi – mégsem azt érzi az ember, hogy nyitott a tér, hanem inkább  egy szigorúan körbezárt területnek érzékeli. Ez a tulajdonsága pedig azóta érvényesül igazán, amióta kitiltották innen az autókat az ezredforduló környékén. Ilyenkor nyáron úgy fest a tér, mintha egy hatalmas kerthelyiség lenne az egész.

André Kertész fotója a Mikszáth térről (1921).

Fotó: 8ker / Facebook

Fotó: Balkányi László - We Love Budapest

Az 1838-as nagy árvíz szinte teljesen elmosta a VIII. kerület belső részét, azt, aminek manapság Palotanegyed a neve. El is kezdték újjáépíteni a területet, de a munkálatok igazán a kiegyezést követően, a XIX. század második felében indultak be. Akkor változott meg végleg a környék arculata. Terek tekintetében kétféle megoldás létezett akkoriban. Az egyik volt a Városliget jellegű parkos részek (az ún. „mulatóhelyek”) kialakítása, melyek kijjebb kerültek kialakításra, és ahova szórakozni meg kikapcsolódni jártak ki a zöldbe a városlakók. A másik típusú tér ezzel szemben nem volt zöldterület, hanem dísztér a város belsejében. A Mikszáth ez utóbbi kategóriába tartozott. Ugyanakkor a Mikszáth Kálmán tér nem tudatos téralakítás eredményeképpen született, hanem a paloták között-mögött meghúzódó területet a lakosság felfedezte magának, majd egyre tudatosabban elkezdte azt használni.

Fotó: Balkányi László - We Love Budapest

Fotó: Mudra László - We Love Budapest

A térnek az első időkben nem volt neve. Csakhogy a környékbeli lakosság egyre inkább belakta a teret, így a jelentősége is megnőtt, ez pedig a városvezetők fejébe is elültette a bogarat: nevet kell adni a térnek. A terület első körben 1900-ban kapott nevet, méghozzá az azt megelőző évben, fiatalon elhunyt, nagy tehetségű költő, Reviczky Gyula után. Csakhogy időközben beköltözött a térre Mikszáth Kálmán is, aki itt töltötte az utolsó éveit. Amikor 1910-ben meghalt, átnevezték a teret Reviczkyről Mikszáthra, a költő pedig cserébe megkapta az egyik szomszédos utca nevét – ami napjainkban a környék leghangulatosabb, macskaköves utcácskája.

Fotó: Mudra László - We Love Budapest

Fotó: Mudra László - We Love Budapest

Ha nem is a Mikszáth Kálmán tér kellős közepén állították fel, de mindenhonnan jól látható, központi helyen helyen áll az író szobra, amit Mikszáth halálának 50. évfordulójára készített el Kocsis András szobrász. Előtte is állt itt egy szobor, majdnem ott ahol az utcanévadó szobra is: Kovács Ferenc Olvasó lány című szobrát 1954-ben állították fel, majd 1960-ban átszállították a XIII. kerületi Tomori közbe, ahol jelenleg is megtalálható.

Mikszáth Kálmán tér, a közepén az Olvasó lány című szoborral.

Fotó: Fortepan / Zsivkov Anita - Koós Árpád / Kocsis András Fényképei

Fotó: Balkányi László - We Love Budapest

A tér leghíresebb épülete a Mikszáth Kálmán tér 1. szám alatt található ház, ami jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez tartozik, a Bölcsészet és Társadalomtudományi Kar működik a falai mögött. Eredetileg egy földszintes gyárépület állt a helyén, Irinyi János magyar vegyész itt alapította meg 1839-ben az első gyufagyárát. 1869-ben a gyár elköltözött, az épületet lebontották, majd a jelenlegi épület került a helyére, ami eleinte lakóházként működött – ebben a házban élt Mikszáth Kálmán 1902 és 1911 között egy első emeleti lakásban, melynek erkélyén gyakran üldögélt pipázgatva. A ház ekkor még háromszintes volt és kevésbé szemrevaló.

A tér még autókkal 1978-ban.

Fotó: Fortepan / Előd Erika

Fotó: Mudra László - We Love Budapest

Az író halálát követően 1917-ben a Sacré Coeur Sophianum Leánygimnázium költözött be, ők 1948-ig birtokolták az épületet, mely 1926-ban komolyabb felújításon és átalakításon esett át Bernárd Győző tervei alapján – többek között hatszintesre emelték a házat. Bár a nővérek Budapest ostroma idején aktív szerepet játszottak a zsidók, az ellenállók és egyéb üldözöttek bújtatásában, 1948-ban mégis menniük kellett, egyszerűen azért, mert az új hatalom feloszlatta a szerzetesrendeket. 1950-ben azonban az állam és az egyház mégis megegyeztek egymással, és előbbi hozzájárulását adta ahhoz, hogy négy szerzetesrend tovább folytassa a munkáját. Az egyik rend a piaristáké volt, ők kapták meg a Sophianumot (a név a mai napig rajta maradt az épületen), ahol 1953 és 2011 között a piarista gimnázium működött. Ezt követően visszaköltöztek az eredeti, Váci utcai épületükbe, ide pedig beköltözött a már említett katolikus egyetem.

Fotó: Balkányi László - We Love Budapest

Fotó: Balkányi László - We Love Budapest

A 80-as évek végén, de leginkább a 90-es években nagyon úgy tűnt, hogy a Mikszáth Kálmán tér és környéke lesz a bulinegyed, legalábbis annak valamiféle alteros kiadása, hiszen akkoriban számos legendás hely létezett ott. A Tilos az Á volt az egyik, ami a tér egyik sarkán állt – idén nyitott meg a helyén a régi fáklyát továbbvinni szándékozó Tilos a tilos. Kicsit lejjebb, már a Krúdy utcában volt a Darshan Udvar, ami még ma is ott áll, csak már teljesen más, mint annak idején. A szomszédos Lőrinc pap téren pedig az éjjel-nappal nyitva tartó Egocentrum működött. Az ígéretes folyamat aztán az ezredfordulóra megakadt, sőt le is állt – pedig még az autókat is kitiltották a térről –, majd a Kazinczy utca és környéke happolta el előle a bulinegyed címet, és ez határozottan úgy tűnt, hogy így is marad. Aztán jött a koronavírus, a lezárások, elmaradtak a turisták, a bulinegyed cseppet letérdelt, közben viszont magára talált a Palotanegyed és környéke. Ha manapság sétál valaki a mediterrán hangulatú Mikszáth Kálmán tér felé, jó eséllyel nagyobb tömeget és pezsgést fog ott találni, mint a bulinegyedben. A nép ismét csak felfedezte magának.

Hasonló tartalmak

Admin mode