Elsőre talán pimaszságnak is tűnhet a Gellérthegyet ajánlani egy felfedezős sétához – hiszen ki ne ismerné a város közepén magasodó dolomittömböt, ám Buda felé néző lankái még az avatottabb városjárók számára is tartogathat meglepetéseket. Vajon milyen kastély koppintása az ikonikus vörös téglás, tornyos Hegedűs-villa, hol áll a 20. század egyik legizgalmasabb magyar építészének, Medgyaszaynak az eldugott emlékháza vagy éppen a Wenckheim-villa, amelynek a kertjében egy magánbenzikút állt? És hogy miért télen kerekedjünk fel? Mert ez az egyetlen évszak, amikor a magas kerítések mögött, a buja növényzet hiányában van esélyünk teljes pompájukban megcsodálni az elmúlt évszázad villáit, a klasszikustól a szecesszióson át a gyönyörű, formabontóan modernista épületekig.

Sorozatunk korábbi részeiben már bejártuk a méltán híres rózsadombi luxuskörnyéket, és a csodaszép villákkal és terhelt történelmi múlttal rendelkező Svábhegyet, idén télen pedig a Gellérthegy van soron. A hegy (hívjuk így, bár 235 méterével inkább csak dombocska) teljesen más arcát mutatja Pest felé a meredek sziklafalakkal, és a budai oldal felé. Itt a 19. század végéig főként szőlőbirtokok húzódtak, amelyeket a filoxérajárvány pusztított ki és tett tönkre (a szőlőtermesztő múltra emlékeztetnek az olyan utcanevek, mint a Szüret, Serleg vagy épp Somlói).

Az így használhatatlanná vált és megüresedett területeken ekkor kezdődtek meg az építkezések, a hegyoldal hihetetlenül népszerű volt a korabeli felső tízezer köreiben (jó levegő, csodás panoráma, mégis közel a nyüzsgő városközponthoz) – nem csak régi arisztokrata családok építettek itt kisebb-nagyobb villákat, de művészek, gazdag gyárosok, értelmiségiek is előszeretettel költöztek fel ide.

Ha az egykori Tabán felőli oldalon indulunk felfelé, vagy leszállunk a 8-as, 112-es buszokról a Sánc utcánál, induljunk el felfelé, de most ne kanyarodjunk le népszerű Filozófusok kertje és a park irányába! Útközben elhaladunk a Bérc utca 3. alatt álló nagy múltú egykori TIT Uránia Csillagvizsgáló mellett, akiknek sajnos pár éve ki kellett költözniük innen. Tovább sétálva érjük el a 9-es házszámot, ahol meg is állunk picit nézelődni.

Sánc utca 9. / Janda-villa

Az építtető Janda József operai zenész, a Nemzeti Színház művésze és neje voltak. Az 1901-ben emelt, földszintes eklektikus villa sokáig a családban öröklődik tovább, hol ők lakják, hol pedig kiadják, akár nyári szezonra is, de egész évre is.

Az épülethez kapcsolódó érdekes történet, hogy amikor 1981-ben a Budapest folyóirat egyik feladványában keresték, hogy hol is állnak a fővárosban a legszebb milói Vénusz-szobrok, csak kevesen lestek be pont ennek az épületnek a kerítésén... Pedig itt állt, az akkori tulajnak, Kovács József szobrászipari mestervizsga-bizottság elnökének hála az ókori szobor egyik legtökéletesebb mása.

Bérc utca 2. (Orom utca 4.) / Hegedűs-villa

A Bérc utca 2. alatti villa legalább annyira hozzátartozik a város látképéhez, mint a hegy tetején magasodó Szabadság-szobor. A masszív tornyával szinte erődszerűen kinéző vöröstéglás villát – ahol játszótéri pajtásom is lakott – idősebb rokonok nem egyszer emlegették nekem a „bolond építész házaként”.

Bár nem volt teljesen pontos a kijelentés, azért túl messze sem jártak az igazságtól. Schoch Frigyes, a századforduló nagymenője volt, dúsgazdag tőzsdespekuláns és jó érzékű ingatlanmágnás is.

Világkörüli útja alkalmával pillantotta meg azt a genovai dombon álló reneszánsz villát, aminek pontos mását elkezdte aztán itt a Duna partján felépíttetni. Eredetileg ikervillának tervezte, de 1914-ben az első világháború kitörése, majd 1923-ban Schoch csődje miatt örökre félbemaradt az építkezés.

Schoch amúgy lelkes amatőr fotós is volt, a Fortepan gyűjteményében számos képét meg lehet nézni (többek között a villa építését is részletesen dokumentálta), és nem egy fotója a korabeli gellérthegyi úri életbe enged bepillantást. A villába később Kandó László festőművész, majd a névadó, Dr. Hegedűs Lóránt (politikus, a Teleki és a Bethlen kormányok pénzügyminisztere ) költözött, de a 20. században itt lakott Andy Vajna is.

Bérc utca 13–15. / Vida-villa

Nem csak a svábhegyi villák tudnának mesélni a történelem vészterhes és dicstelen fejezeteiről – a gellérthegyi villák között is akad olyan, amelynek a falai túl sokat láttak.

A Bérc utcában álló nagypolgári neobarokk villát a 20. század elejének egyik legzseniálisabb magyar építésze, Málnai Béla tervezte. Málnai Lechner Ödön és Lajta Béla mellett tanult bele a szakmába, és a hazai modernizmus egyik úttörője lett, még úgy is, hogy a 20-as években tett egy kis kitérőt a neobarokk felé az uralkodó osztályok ízlését kiszolgálandó.

A villa építtetője egy szegény cipészmester fia, Vida (született Weil) Jenő. Rendkívüli üzleti érzékének és tudásszomjának hála, villámgyorsan emelkedett a társadalmi ranglétrán, és a 30-as évekre az ország 50 leggazdagabb embere közé emelkedett, Horthy Miklós bizalmasa és gazdasági tanácsadója is volt, ezen kapcsolatának hála jó ideig a zsidótörvények ellenére is hatalmi pozícióban maradhatott.

Ám hiába bízott jó kapcsolataiban, 1944-ben két nappal a németek bevonulása után mindenét elvitték, és feleségével és vejével Auschwitzba hurcolták. Az elegáns, műkincsekkel teli impozáns villába pedig Otto Winkelmann a budapesti Waffen SS főparancsnoka költözött be, és innen irányították a hazai zsidók deportálását. Legendák a mai napig keringenek titkos, a hegy belsejébe ásatott alagútról és elrejtett műkincsekről, ám ezeknek semmi bizonyítékát nem találták. A villát az ostrom alatt rommá lőtték, majd a szocializmus alatt diákotthont alakítottak ki a felújított épületben, 2011 óta pedig a Magyar Külügyi és Külgazdasági Intézet működik a falai között.

Bérc utca 16. / Haggenmacher-villa

Amennyire terhelt az előző villa sorsa, annyira felemelő ennek a helynek a története. A visszafogottan elegáns villát az a Haggenmacher Ottó építette, akinek a nagyapja, Henrik a hazai sörgyártás alapjait letette. A Svájcból Magyarországra települt család alapította a kőbányai sörgyárat, amely aztán a Dreherrel egyesült.

A villa 1939-re készült el, a második világháború alatt az egyik első helyszíne volt Sztehlo Gábor evangélikus lelkész által a zsidó származású gyerekek és családjaik megmentésére létrehozott Vöröskereszt hadiárvaházaknak – a háború alatt 30 gyerek és családtagjaik leltek befogadásra és menedékre a Haggenmacher család otthonában.

A hegy túlsó oldalára átsétálva, vagy ha a sétánkat a Gellért tértől kezdjük, akkor is érdemes elkalandoznunk a meredek utcákon.

Kelenhegyi út 6. / Rosenfeld-villa

Ha a Gellért tér felől sétálunk felfelé, akkor már rögtön a gyógyfürdő sarkán megállhatunk az egyik keveset méltatott, ám annál izgalmasabb társasházánál.

A Kemenes utca és a Kelenhegyi út sarkán álló hatalmas halványsárga tömböt Vidor Emil tervezte. Az a Vidor Emil, aki a Honvéd utcai Bedő-házat, vagyis a Magyar Szecesszió Házát, vagy a Városligeti fasorban álló várkastélyszerű házat is tervezte.

Az épület különlegessége a Kelenhegyi út felé néző, egészen keleties hatásokat tükröző veranda, és azok az ötletes megoldások, amelyek által az épület robusztussága ellenére is meg tudta őrizni a szecesszióra jellemző finom vonalvezetést.

Mányoki út 1. / Művészház

A Mányoki és Kelenhegyi út találkozásnál álló impozáns kék Művészház vagy más néven Műteremház talán az egyik legismertebb ilyen jellegű szecessziós épület – hatalmas ablakairól, jellegzetes színeiről azonnal felismerhető.

Az épületet Kann Gyula tervezte, aki később festőként élte ki a kreativitását.Itt élt és alkotott többek között Madarász Viktor, Czóbel Béla vagy éppen Rippl-Rónai József is.

Érdemes alaposan megnézni az izgalmas ablakformákat, a tetőnyerget csipkéző Zsolnay kerámiákat, és a Mányoki úton sétálva a hátsó homlokzatot is, amelyet nyáron elrejtenek a hatalmas lombok.

Mányoki út 3. / Wenckheim-villa

A szomszédos, manzárdtetős neobarokk villa, ha nem figyelünk, talán el is kerülné a tekintetünket, pedig a vadszőlővel befutatott épület is nagyon izgalmas.

A Mányoki út 3. alatt álló Wenckheim-villa építettője az a Wenckheim család, akiké a ma Szabó Ervin Könyvtár palotarészlegeként ismert és látogatható elegáns belvárosi palota is volt.

A villa érdekessége, hogy a tulajdonosa Wenckheim József báró már akkor is nagy autórajongó volt, amikor a poros pesti utakon ritkaságnak számítottak ezek a modern járgányok a lovaskocsik között. Ez azt is jelentette, hogy bizony a benzinkutak sem sorakoztak az utak mentén, így a báró kénytelen volt a saját kertjében felállítani egyet.

Minerva utca 3. / Bayer-villa

Igazi mesebeli tündérkastély ez az égbe nyúló tornyaival és vadszőlővel befutott homlokzatával. Az 1905-ben Hoepfner Guido és Györgyi Géza tervezte villa építtetője és névadója Dr. Bayer-Krucsay Dezső gyógyszerész – a véletlenek összjátéka csupán a névegyezés, mert nincs köze a ma világszerte ismert német Bayer gyógyszergyártó céghez.

A magyar Bayer legsikeresebb gyógyszere a Purgó nevű hashajtó tabletta volt, de Dr. Bayer nem csak a gyógyszeripar területén jeleskedett, 1910-től diplomataként, svéd konzulként is tevékenykedett egészen halálig.

Az épületbe – ahogy erre a kerítésen elhelyezett emléktábla is felhívja a figyelmet – a svéd nagykövetség költözött. Amíg a hegy túloldalán Winkelmann a hazai zsidók elveszejtésén dolgozott, addig Raoul Wallenberg innen szervezte a budapesti zsidók mentését. A szomszédos Minerva utcai villában lakó Zwack Máriánál vészelték át a vészkorszakot a Zwack család tagjai is – többek között az ekkor még kisgyerek Zwack Péter is.

Ménesi út 59/B / Medgyaszay Emlékház

Gellérthegyi sétánk legutolsó, és sok tekintetben legkülönlegesebb háza a nagyon elrejtett Medgyaszay Emlékház – a Ménesi útról nyílik egy kis utcácska, ami ide vezet. Medgyaszay István a 20. század első felének egyik legizgalmasabb építésze volt, akinek zseniális ötletei volták, ám a politika változása miatt számos terve a fiókban maradt.

Hatott rá az erdélyi népi építészet, de az ókori keleti és indiai művészetek is, közben elsőként ötvözte a népi formaelemeket a vasbeton technológiájú építészettel. Egyik legismertebb elképzelése is a Gellérthegyhez kötődik – az ide tervezett monumentális Nemzeti Panteon tervváltozataival a korában számos rangos építészeti elismerést elnyert, elkészült épületei közül pedig a Baár-Madas leánygimnázium viszonylag ismert.

Az emlékház külsejében elüt az eddig látott nagyvilági, elegáns villáktól és kis kastélyoktól, az egykori égszínkékre festett faerkélyek, a tájba simuló forma és anyaghasználat is különlegessé teszik. A házban őrzik az építész örökségét is, amelyet leszármazottai ápolnak és kezelnek.