látnivalók és kultúra

szerkesztés

Kik ezek a kidolgozott testű férfiak és stólás nők az épületeken? – Atlaszok és kariatidák

Szerzők

  • Fürdős Zsanett

2022. 05. 20. 11:55

Tisztában vagyunk vele, hogy sokszor elmondjuk, mennyi izgalmas dolgot rejt Budapest, ahogy azt is, hogy még akkor is találunk valami új vagy érdekes témát, amikor már szinte mindenhol jártunk, és még itt is nőttünk fel. Ide-oda rohanásaink közben már jó párszor rácsodálkoztunk a városi palotákat díszítő, jobban mondva kőszigorral őrző „szobrokra”, ahogy az erkélyeket kecsesen tartó nőalakokra is, úgyhogy összegyűjtöttünk nektek néhány atlaszt és kariatidát.

Mielőtt belevágunk a felsorolásba, először inkább elmagyarázzuk, mik is azok az atlaszok, mert az építészetben egyáltalán nem az iskolából már jól ismert földrajzi és történelmi atlaszról van szó, úgyhogy mindenki nagy csalódására az Andrássy úti palotákon nem fogunk Európát vagy az ázsiai kontinenst bemutató térképeket látni, oszlopként funkcionáló férfialakokat viszont nagyon is. Az építészetben ezeket az erőtől majd kicsattanó, kidolgozott izomzattal rendelkező és gyakran szigorúan néző férfialakokat nevezzük atlasznak. Az elnevezés nem véletlen, a görög mitológiából ismert, égboltot tartó titánhoz, vagyis Atlaszhoz hasonlóan ők is mindig tartanak valami súlyos terhet, jobban mondva az épületek vízszintes elemeit, úgy működnek, mint az oszlopok. 

Fotó: Bódis Krisztián / Budapest Images

Belgrád rakpart 25.

1/5

Belgrád rakpart 25. historizáló épülete 1899 óta figyeli robusztus szobraival Budapestet és a Dunát. A főváros ostromakor lakóit kitelepítették, otthonaikba ideiglenesen oroszok költöztek, de a kifosztott lakásokat 1945-ben visszakapták. A bejáratot szigorú férfiak, virágok, gyümölcsök és egy üres címerpajzs díszíti. A figyelmet pedig már itt felhívjuk arra, hogy sose fogunk teljesen felöltöztetett atlaszt látni, de ez teljesen normális, mivel alkalmazásuk az antik görög és római korszakból merít. 

Fotó: Juhász Norbert - We Love Budapest

Királyi Bérpalota

2/5

A Ferenciek terén megsokszorozódnak a lenyűgöző építészeti remekművek: itt vannak a Klotild-paloták, a Párizsi udvar és Királyi Bérpalota is, telis-tele felfedezésre váró részletekkel. Utóbbit a korszak legkedveltebb tervezőpárosa, Korb Flóris és Giergl Kálmán tervezte, és biztosak vagyunk benne, hogy a buszra várva már jó páran megcsodáltátok a kapuzat terhétől megfáradtan görnyedő atlaszokat. A palotát a Habsburg-család építtette a főnemesek és magas rangú államhivatalnokok számára, úgyhogy nem meglepő, hogy a méltán híres építészek szintén világhíres mesterekkel dolgoztak, úgymint Róth Miksa és Jungfer Gyula. Az épületben Ferenc József kétszer is járt, a könyvmolyoknak pedig Gerlóczy Márton A katlan című regényéből lehet ismerős a helyszín.

Fotó: Kálló Péter - We Love Budapest

Szent István körút 13., 15. és 5.

3/5

Címkék

A Szent István körúti épületek közül a 13. számú őrzi még homlokzatán az aratást ábrázoló domborművet, ami a tulajdonos, Haggenmacher Henrik valamikori lipótvárosi malmaira utal. Ezeknél az épületeknél nem a kapu mellett találjuk az atlaszpárt, hanem felette, az emeletet tartva, ráadásul itt már nem fél, hanem egész alakosak. De még ezeknél is érdekesebb a Szent István körút 5. számú ház, ahol az atlaszok különleges verzióját, a hermát látjuk. Ereklyevadászoknak nem javasoljuk ezek lefeszítését, mert nem fognak benne semmilyen szent ereklyét találni, ugyanis az építészetben ezek emberi felsőtestben végződő oszlopok. 

Fotó: Major Kata - We Love Budapest

Zeneakadémia

4/5

1907-ben készült el (a korábbi Vakok Intézete helyén) a Zeneakadémia új épülete, amit a már korábban is említett Korb–Giergl építészpáros tervezett. Az épületet összművészeti alkotásnak is hívják, mert amellett, hogy a kor legkiválóbb mesterei, képző- és iparművészei, mérnökei és statikusai dolgoztak rajta, a legjobb anyagok felhasználásával készült el. A 20. század elején egyszerre volt jelen a historizmus és a szecesszió, az építészek igyekeztek az új stílus felé vinni a terveket, de az udvar – és ekkor még az emberek is – a fényűző barokkot preferálta, így az épület homlokzata tele van hatalmas oszlopokkal, palmettákkal, domborművekkel. A sorból a párkányt tartó atlaszok sem hiányozhatnak, akiknek annyira nehéz súlyokat kell tartaniuk, hogy már nem ketten, hanem négyen vannak.

Budapestet járva valószínűleg már az is feltűnt, hogy ezeket az izmos férfiakat néha stólába burkolt kecses nők váltják ők a kariatidák. Míg az atlaszok a karjukban tartott súlytól meggörnyedve állnak, addig a kariatidák egyenes tartással, jóllehet a teher a fejükre támaszkodik – ez a kosarat vagy vázát tartó ókori görög női alak ábrázolásából ered. 

Fotó: Bódis Krisztián / Budapest Images

Andrássy út 23.

5/5

A Freund Vilmos tervezte Wahrmann-palotát Wahrmann Mór, Pest-Lipótváros országgyűlési képviselője, a Pannónia Gőzmalom, a Ganz és Társa Rt. és a Pesti Nyomda igazgatója építtette, persze nem magának, hanem szigorúan üzleti megfontolásból, hogy ő is beszálljon a korban felívelő ingatlanpiacba. Az 1930-as években itt működött a Magánmérnökök Országos Szövetsége, ahol rendszeresen szerveztek felolvasóesteket, melyeken olykor Babits Mihály és József Attila is felolvasta legújabb írásait. A háromemeletes épület kapuja előtt érdemes megállni és megcsodálni a Stróbl Alajos készítette Flóra-szobrokat is. 

Hasonló tartalmak

Admin mode