1/5
Gellért-hegyi víztároló
Nyúlánk oszlopok, betonfalak, kísértetiesen pislákoló fények és az egész teret betöltő, különös moraj jellemzi a Gellért-hegy gyomrában elnyúló Gruber József víztárolót, ahová évente egyszer, a víz világnapján bejuthat a szemfüles városnéző. A hatalmas, 40 ezer köbméteres medencetérben olyan érzés volt sétálni, mintha egy kihalt tájon bolyongtunk volna. A vizet áramoltató kecses betonoszlopok akár egy leégett erdő megkövesedett csonkjai is lehetnének, de eszünkbe jutott egy atomrobbanás utáni világ is, a hátborzongató érzést pedig csak erősítette a derengés. Budapest vízellátásának központi helyszínén simán el tudunk képzelni egy világvégi történetet vagy a Mátrix néhány jelenetét.
2/5
Kelenföldi Erőmű
Ez az az épület, amit mindenki a hazai art deco építészet csúcsának tart, különösen a kapcsolóháza miatt, amit a kis darabokból összerakott hatalmas üvegtető tesz ikonikussá. Ebben a térben simán el tudjuk képzelni, hogy valamikor a 2200-as években a földalatti ellenállás csoportjai titkos terveket szőnek, hogy visszafoglalják a felszínt és megdöntsék az elnyomó rendszert. Az asszociáció nyilván nem véletlen, az 1930-as években elkészült Kelenföldi Erőmű már több sci-fi-filmben feltűnt, bár jellemzően a gonosz főhadiszállásaként.
3/5
Lipótmezei elmegyógyintézet
Évek óta üresen áll, és ma már elég hátborzongató a lipótmezei szanatórium rideg lépcsőházában, málló falak és üres boncasztalok között bolyongani. Az ötméteres belmagasságú folyosókon hol a falból kilógó csövek, hol gyermeteg falfirkák kísérik az idetévedőt. José Saramago Vakság című regényében hasonló helyre zárták be a titokzatos járvány áldozatait, akik aztán az elhagyott kórházi épületben egészen új, állatias és ösztönök vezérelte törvények szerint kezdtek működni.
4/5
Észak-pesti Kórház
Budapest külkerületeiben nem nehéz belefutni elhagyott, pusztulófélben lévő épületekbe, sajnos az ország egyetlen szecessziós kórháza és annak „új” tömbjei is ebben az állapotban állnak Pestújhelyen. A modern tömbök egyike a 30-as években épült, és a kor legmenőbb építészei, Molnár Farkas és Fischer József tervezték, ma azonban már olyan statikai állapotban van, hogy a közelébe sem érdemes menni, nemhogy a falak közé. Viszont az omladozó és elhagyott, gazzal benőtt épületek között keringve elég könnyen eszünkbe juthatnak az olyan antiutópiák, ahol akkora mértékű katasztrófa következett be, hogy a társadalom teljesen szétesett, és a környezetet az elnéptelenedés és a folyamatos borongás jellemzi.
5/5
A 4-es metró állomásai
Budapest egyik legjobb kortárs épületét nem a föld felett, hanem alatta fogjuk megtalálni, ráadásul nem is egyről van szó, hanem rögtön 10-ről. A 4-es metró valamennyi állomásánál érdemes leszállni a metróról és felfedezni az apró részleteket, mert garantáltan beindítja a fantáziánkat. A Fővám teret keresztül-kasul beszövő betonhálók és a falat borító corten acél között alámerülni a mélybe olyan, mintha időt ugranánk, de nem a boldog utópiába, hanem a nyomasztó jövőbe kerülünk – még akkor is, ha tényleg a magyar kortárs építészet csúcsának tartjuk. A Kálvin téri megállóval is hasonló a helyzet, de ott a félig csőszerű mozgólépcsőn úgy érezzük magunkat, mintha az űrben lennénk, egy hatalmas anyahajón.
