Minden nagyváros, így Budapest is tele van híres emberek szobraival. Ezek nagy része teljesen konvencionális műalkotás: az ismert személy csak áll, esetleg lóháton ül, miközben a tekintete a jövőbe és/vagy a távolba mered. Ez pláne így van, ha csak egy mellszoborról van szó. Ám akadnak köztük olyanok is, melyek kreatívan és jelképesen ábrázolják az adott hírességet, ezek az alkotások pedig gyakran szinte beszédesebbek, mint egy szuperrészletes és bennfentes életrajz.
1/10
Az Óbudán a Fő téren, a Postakocsi vendéglő előtt található, az író születésének 135. és halálának 80. évfordulójára 2013-ban felállított szobor, ami Szanyi Péter munkája. Valójában nem is Krúdyt, hanem első számú alteregóját, Szindbádot ábrázolja, ráadásul a regényből készült Huszárik Zoltán film alapján, vagyis a címszereplőt alakító Latinovits Zoltán is felfedezhető a szoborban. Az Ezeregyéjszaka meséjéből Krúdy világába átemelt és ott új életre kelt hős egy terített asztal mellett üldögél, és csak arra vár, hogy az ember odatelepedjen mellé, hogy megbeszéljék együtt az élet dolgait, a nők, az evés és ivás szeretetét. A szobor legalább annyira a szépséges tér jelképévé vált az évek során, mint a Gázlámpa Kioszk, vagy a tér sarkában található szoborcsoport, a Várakozók.
2/10
A Nagymező utcában álló szoboró bár leghíresebb és a valaha élt legeredetibb humoristánkat ábrázolja, mégsem az a címe, hogy Hofi Géza, hanem az, hogy Színház. Stremeny Géza szobra 2004 óta áll a pesti Broadway-n, a Mikroszkóp Színpad előtt, sok más egyéb színház szomszédságában. Különös, metafizikus alkotás, ami a hamleti szituáció fordítottja: nem az emberalak tartja a kezében a koponyát, hanem a halálfejes figura a művész fejét. És hogy miért pont Hofi Géza lett a színházakat jelképező szobor szereplője? Mert ahogy Horváth Ádám tévés rendező mondta a szobor avatásán:
...ő maga volt a színház. Nem volt folytatója semmilyen hagyománynak, s attól tartok, nem lesz utódja sem. Ne lepődjenek meg a meghatározáson: Hofi Géza igazi nagy drámai színész volt. Minden igazán nagy színész egyben bohóc, komikus és tragikus hős is. Ő képes volt arra, hogy a maga sajátos tehetségével nevettetve, sőt, röhögtetve a közönséget, a legtragikusabb eseményeket, a legkártékonyabb intézkedéseket, a legnagyobb ostobaságokat, emberi és hivatali balfogásokat humorrá formálja.
...ő maga volt a színház. Nem volt folytatója semmilyen hagyománynak, s attól tartok, nem lesz utódja sem. Ne lepődjenek meg a meghatározáson: Hofi Géza igazi nagy drámai színész volt. Minden igazán nagy színész egyben bohóc, komikus és tragikus hős is. Ő képes volt arra, hogy a maga sajátos tehetségével nevettetve, sőt, röhögtetve a közönséget, a legtragikusabb eseményeket, a legkártékonyabb intézkedéseket, a legnagyobb ostobaságokat, emberi és hivatali balfogásokat humorrá formálja.
3/10
Puskás Ferenc – Öcsi bácsi – szobra 2013 óta díszíti az óbudai Promenádot. A szoborcsoport azt a pillanatot kapja el, amikor az idősödő labdamester épp gyerekek ámuló tekintete előtt bűvöli a lasztit. Puskás Öcsi alakját Pauer Gyula képzőművész tervei alapján formázták meg, aki a munkálatok során elhunyt, így a gyerekeket és magát a kompozíciót már egy másik művész, Tóth Dávid készítette el. A Promenád közepén álló alkotás azzal emeli ki, hogy a neves futballista mennyire közvetlen és barátságos személyiség volt, hogy a szoborcsoport nincs talapzatra helyezve, hanem az utca szintjén áll, körbejárható és megérinthető, mondhatni, szó szerint emberközeli mű.
4/10
A József Attilát ücsörögve ábrázoló szobor hivatalos címe A Dunánál, merthogy a költő 1936-os klasszikusa ihlette: „A rakodópart alsó kövén ültem, néztem, hogy úszik el a dinnyehéj.” A szobor tökéletesen visszadja a versben ábrázolt helyzetet, nem beszélve a hagulatáról. Lelki szemeinkkel látjuk is a József Attila előtt a vízen ringó dinnyehéjat.
A szobrot Marton László készítette 1980-ban (Vadász György építész szakértői közreműködése mellett), és a Kossuth tér egyik forgalmas pontján helyezték el. A tér 2013-as rekonstrukciója során viszont részben új helyszínt kapott: maradt ugyan a Kossuth téren, csak arrébb tették, stílszerűen a Duna partjára. Ha már a rakodópart kövén ül a költő, és a vizet bámulja, hát legyen is ott.
5/10
Sokak szerint a Nagymező utcában, a róla elnevezett színház előtt álló Radnóti Miklós szobor az egyik legszomorúbb szobor a városban. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez az alkotás nem az eredeti, hanem annak másolata. Varga Imre 1970-ben készült szobra Mohácson található, míg a másolatot 2009-ben, a költő születésének 100. évfordulója alkalmából állították fel. A bronzból készült szobor nem véletlenül annyira szomorú: Radnótit Szerbiából Mohácson át egészen Abdáig hajszolták, itt érte a halálos tarkólövés. Ezt az időszakot ragadja meg a mű, amikor a végletekig elcsigázott költő egy kerítésnek támaszkodva egy pillanatra maga elé meredve megpihen. Lehet, hogy épp a zsebében találta Bori notesz egyik költeményének sorain töpreng...
6/10
Az 1958-ban kivégzett miniszterelnök szobrának hányatott sorsa van, mint azt mindenki tudja jól. Varga Tamás alkotását eredetileg 1996-ban állították fel a Vértanúk terén, ahol Nagy Imre 22 éven át álldogált a hídján, miközben a Kossuth teret és az ország házát fürkészte. Aztán 2018-ban a szobor új helyszínre, a Jászai Mari térre került, ahol viszont már a Dunát figyeli árgus szemekkel. Itt is ugyanolyan jó helye van, mint korábban a Vértanúk terén volt, ahol most a vörösterror áldozatainak 1945-ben lerombolt, majd újraállított emlékműve áll – de az egy másik történet és szobortípus.
7/10
Paulikovics Iván trükkös szobra 1988 óta áll a XI. kerületben, a Karinthy Frigyes és Irinyi József utcák sarkán. Ironikus alkotás, ami az író egyik leghíresebb művére, az Utazás a koponyám körül című regényre utal. A szobor egyszerre két Karinthy-t ábrázol. Az embernagyságú, zsebre dugott kezű alak épp lelépni készül a hatszögletű talapzatról, hogy hátrahagyja a feje fölött szinte lebegő saját mellszobrát. Jelképes szobor, ami tökéletesen visszaadja Karinthy összetett személyiségét, művészetét, ami egyszerre volt borús meg szellemes, és minden esetben mélyen elgondolkodtató.
8/10
Akárcsak az óbudai Krúdy-Szindbád szobor esetében, úgy a Nemzeti Színháznál található Bajor Gizi parkban lévő Gobbi Hilda szobor is arra csábít, hogy odatelepedjen mellé az ember. Párkányi Raab Péter 2002-es szobra a magyar színjátszás fontos és emlékezetes, Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művészét egy színházi székben ülve ábrázolja, a távolba néz és épp rágyújtani készül (Gobbi láncdohányos volt). Az üldögélő alak mindkét oldalán egy-egy üres szék áll, melyek csak arra várnak, hogy leüljön oda az ember, és hallgassa, ahogy a nagy művész a régmúlt korok színjátszóiról és rajtuk keresztül az életről meséljen.
Folytatnád az olvasást? Szeretsz mindig képben lenni, érdekelnek a legújabb budapesti hírek, történetek? Iratkozz fel heti hírlevelünkre, az Insiderre, és legyél te a társaság iránytűje, ha éttermet, kirándulóhelyet vagy programot kerestek!