Becsengettek, elkezdődött a tanév, mi pedig megmutatjuk Budapest legszebb iskoláit. Lehet, a 21. században, és főként diákként nem csak móka és kacagás ezekbe az épületekbe járni, de a saját korukban a főváros legmodernebb oktatási épületei közé tartoztak, és régi fényükből a mai napig megőriztek valamit.
1/3
A kőbányai iskola épülete részben a hazai szecesszió legnagyobb mesterének tartott Lechner Ödön legutolsó munkája – tanítványával, Vágó Józseffel közösen kezdte el tervezni a Szent László Gimnáziumot, aki Lechner 1914-es halála után pedig az ő örökségének szellemében folytatta tovább a munkálatokat.
Az első világháború előestéjén elkészült épületre a magyaros szecesszió mellett nagy hatással volt a bécsi Wiener Werkstätte, de egészen izgalmas, szokatlan részleteken felfedezhetjük az ókori egyiptomi és keleti szobrászatának a hatásait is.
A ma 800 diákot befogadó épület tervezésekor praktikus szempontok vezették az építészeket, az utcafront felé például csak a folyosók néznek, a tantermek az udvari, sokkal csendesebb részen találhatóak. Az elegáns díszterem pedig a filmesek figyelmét is felkeltette, az Oscar-díjas Szabó István Napfény íze című filmjében Ralph Fiennes itt vív.
2/3
A mindig forgalmas Rákóczi útról befordulva a viszonylag szűk Vas utcába, rövid séta után a környék egyik legizgalmasabb monumentális épületéhez érünk. Ha alulról kezdjük a szemlélődést, a lábazatnál percekre el lehet veszni a léghajókat, gőzmozdonyokat ábrázoló domborművek között, melyek egyszerre ötvözik az akkor modern ipar, a népművészeti, és zsidó hagyomány és formakincs ősi motívumait.
A színes ólomüveges bejárati ajtó is megér egy-két pillantás, ahogy, ha felfelé tekintünk, a hatalmas, homlokzaton trónoló, tudást és bölcsességet szimbolizáló baglyok is.
Az 1909-1913 között épült, egykori Gróf Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskola (ma Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola és Gimnázium) tervezése nem kis kihívás elé állította Lajta Bélát, hiszen egy szűk, már akkor is alaposan beépített, fényhiányos utcába kellett megtervezni az épületet.
3/3
Az Ajtósi Dürer sor iskolatömbje, az egymás mellett álló Vakok Iskolája és a szomszédos Teleki Blanka Gimnázium igazán impozáns szecessziós tömböt alkotnak. Ezért is nagyon szomorú látni, hogy az egykor meseszép épületek – főleg a gimnázium – milyen állapotban vannak most – nem egy helyen pereg a vakolat, és állványozások támogatják meg az épületet.
Az egykori építészek szintén Lechner követői voltak, Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond több száz oktatási épületet terveztek Magyarország-szerte. A 1899–1904 között épült Vakok Iskolájának éke az eredetiben megőrződött díszterme az 1930-as évekből származó üvegablakokkal. A homlokzaton még jól kibetűzhető a régebbi elnevezés: Vakok Országos Nevelő és Tanintézete, ahol az ‘országos’ helyett a világháború előtt még a ‘királyi’ szó szerepelt.
Folytatnád az olvasást? Szeretsz mindig képben lenni, érdekelnek a legújabb budapesti hírek, történetek? Iratkozz fel heti hírlevelünkre, az Insiderre, és legyél te a társaság iránytűje, ha éttermet, kirándulóhelyet vagy programot kerestek!