A név marad, csak a helyszín változik, akár generációnként is. A jelenség nem új keletű, számos olyan épület van Budapesten, és sokszor éppen a legfontosabbak, amelyek régebbi korokban máshogy néztek ki és máshol is álltak. Vannak legendás “vándorlók”, igazán hányatott sorsú épületek, amelyeknek évtizedekig nem találták a megfelelő helyszínt, de akad olyan is, amely csak ideiglenesen került máshova. Honnan írta Mikszáth a Tisztelt Házról a karikatúráit? Hova jártak a bölcsészek szemináriumokra a hetvenes években? Hol voltak a Nemzeti Színház világot jelentő deszkái, amikor Törőcsik Mari első előadása debütált?
Talán az egyik legismertebb ilyen “régen máshol állt” épület a Nemzeti Színház. A mai fiatal generáció elég furcsán néz, ha meghallja felcsendülni Lajtai Lajos szerzeményét, hogy “Hétre ma várom a Nemzetinél, ott ahol a hatos megáll…”, mert hát ma legfeljebb a 2-es meg a 24-es villamos az, ami megáll a Millenniumi Kulturális Központnál. Az első Nemzeti Színház azonban nem is a 6-os villamos vonala mentén állt, hanem a mai Astorián, a Rákóczi út és a Múzeum körút sarkán. A Pesti Magyar Színház a megnyitása után három évvel, 1840-től már országos Nemzeti Színházként működött tovább az itt álló épületben. Ám a 20. század elejére, 1908-ra életveszélyesnek nyilvánították az épületet, el is bontották, de az első világháború és az azt követő gazdasági válságok ellehetetlenítették egy új színház felhúzását.
A társulatnak a Blaha Lujza téri Népszínház épületét bérelték ki, akkor még csak ideiglenes jelleggel, amiből aztán több, mint fél évszázad lett. Az ominózus dalszöveg is ebből a korból való, amikor még a szomszédos EMKE kávéház is működött. A színház elbontásáról 1963-ban döntött a politikai vezetés, az épület rossz állapota miatt a statikusok szerint nem bírta volna el a metróépítéssel járó földmozgásokat.
A köztudatban azonban máig él az a kép, hogy ez inkább egy nemzeti szimbólum és a színház elleni támadás volt, főként, hogy bontás után évtizedekig nem is lelt új, állandó otthonra a társulat. Először ideiglenesen a Nagymező utcába, a mai Thália Színház épületébe költözött, majd az átépített Magyar Színház épületében játszottak, és csak 2002-ben nyitotta meg kapuit mai helyén a Nemzeti Színház.
2/5
2. A Tisztelt Ház vándorlása
Az országgyűlés sem mindig a mai Parlament épületében ülésezett, tekintve hogy a mai Országház 1904-re lett csak kész. Elődje a régi vagy ideiglenes képviselőház a mai Bródy Sándor utcában működött, a mai Olasz Intézet épületében. Míg itt az alsóház ülésezett, a szomszédos Nemzeti Múzeumban kapott helyet a felsőház. Az Ybl Miklós tervezte épületet 1865-ben, rekordgyorsasággal három hónap alatt elkészült, bár ekkor még beköltözni nem lehetett, a száradó falak miatt. Ám hamarosan ez is megoldódott és a “Ház” – ahogy Mikszáth, aki képviselő lévén igen sok időt töltött el itt, elnevezte – beköltözhetett.
Amikor újra tovább kellett állniuk, a még szintén építés alatt álló Duna-parti épületbe, kesergett is kicsit Mikszáth a Vasárnapi Újság hasábjain: “A régi Ház kedélyes fülkéi, primitivitása, intimus szögletei, bizalmas suttogóhelyei, hol minden együtt volt, hol minden elevenség egy rakásra torlódott, örökké feledhetetlenek lesznek. A zajos szcénák, a politikai hullámzások és a pompás trics-tracsok színtere mint valami vonzó emlék él az emlékezetekben. Emitt oly hideg minden. Az ember szinte azt gondolja, hogy nem azért nem üldögél itt Tisza Kálmán, vagy nem csörtet végig haragosan Szilágyi Dezső, és nem azért nem pajzánkodik Beöthy Aldzsi, mert mind a három meghalt, hanem mert ott maradtak a régi folyosón, a Sándor utcában.”
3/5
3. A csillagok tudományának múzsája a Gellért-hegyen
Ma a gellérthegyi Sánc utcában található csillagvizsgáló hallgat az égi tudományok múzsájának a nevére, ám nem messze állt hasonló nevű elődje is. Az újkorban az első csillagvizsgáló Budán, a királyi palota tornyában kapott helyett az egyetem ideköltözés után, 1780-ban. Ám az hamar egyértelművé vált, hogy az alacsonyabb Várdomb nem túl ideális helyszín, meg az épület statikailag nem is nagyon bírja el, így a csillagászok kérésére átköltöztették az intézményt a szomszédos, ám jóval magasabb Gellért-hegyre.
Az új csillagda 1815-ben nyitott meg, éppen akkor, amikor a korszak legnagyobb hatalmú uralkodói, az orosz cár, a porosz király és az osztrák császár Napóleon fölötti győzelmüket ünnepelték, és az új világrend kialakításán fáradoztak, aminek keretében Pest-Budán is megfordultak. A csillagvizsgáló az Uraniae nevet kapta, és egészen 1849-ig működött, amikor is a honvédek és a várat védő császári katonák közötti ágyútűzpárbajban szinte teljesen megsemmisült. Utolsó maradványait a Citadella felépítésekor hordták el.
4/5
4. Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)
Szintén sok helyet megjárt a nagyszombati, Pázmány Péter alapította, mai nevén Eötvös Loránd Tudományegyetem. A Mária Terézia uralkodása alatt Budára költözött egyetem bölcsészkara a használaton kívüli királyi palotában kapott helyett, de alighogy itt berendezkedtek, költözhettek tovább Pestre, II. József parancsára a mai Ferenciek tere mögött álló Curia utcába. Innen már csak pár utcányit kellett költözni 1805-ben az Egyetem téri központi épületbe.
Ma már csak a jogi karé az épület, de a 19. században egy ideig a természettudományos képzések is itt zajlottak, úgyhogy elég nagy volt a zsúfoltság. A mai Trefort kert körüli kampusz kiépülése a Kiegyezés után indult meg, elsőnek a kémiai és a természetrajzi épület költözik ide, majd a Műegyetem is itt kap új épületet. Ám a hallgatószám folyamatos növekedésével rövid idő alatt kinövik a Múzeum körúti épületet, és helyette a frissen lecsapolt Lágymányosra költöznek. Helyükre a Bölcsészkar kerül, és némi átalakítások után először 1911-ben lesz a humán tudományok fellegvára a Múzeum körút 6-8. Ám a történet még nem ért itt véget, mivel 1951-ben egy újabb költözés várt a karra, a Piarista Rend Duna parti rendházának és gimnáziumának épületébe költöztették át.
Erről a korszakról már generációknak vannak személyes emlékei is, hiszen ott működött a legendás Egyetemi Színpad is. A Múzeum körútra a Természettudományi Kar került, egészen 2002-ig, a bölcsészek csak ekkor költözhettek vissza. Azóta is él a legenda, hogy a korszak bizony nem múlt el nyomtalanul a falak közül, mert a második emeleten még mindig enyhe ammónia- és vegyszerszag terjeng a valaha volt nagy laboratóriumba beépített szemináriumi termek körül.
5/5
5. Aggastyánok kolosszális palotájából Városháza
A pesti városháza kérdése ma már leginkább akkor borzolja a kedélyeket, amikor a mögötte üresen álló, Károly körútra néző telek és beépítése szóba került. Az elbontott városházára, amit egy generáció siratott, ma már alig emlékeznek, pedig sokáig a polgárok legnagyobb szívfájdalma volt az empire Pest legszebb emlékének ledózerolása.
A mai Március 15. téren álló épületet az Erzsébet híd 1900-as építésekor bontották el, de ekkor már évek óta működött mellette az Új Városháza, a Váci utca 64-66. alatt is. Ám a folyamatos helyhiányt még ezzel a két épülettel sem tudták megoldani, így bontás után a hivatalok átköltöztek az egykori Invalidusok – háborús rokkantak –, majd Károly kaszárnya épületébe, ahol a mai napig is működik. Egyedül négy szobor menekült meg a régi városháza épületéből, amelyek a városatyák kérésére átköltözhettek az új helyre, amíg szét nem mállottak.
