Update: Hogy 2017-ben hogyan változott a főváros, ebben a cikkünkben olvashatjátok el.
1/1
Nem a legnagyobb, nem a leglátványosabb, még csak nem is a legdrágább fejlesztés Budapesten. Mégis az egyik kedvencünk, mert a helyszín a legjobb bizonyíték rá, hogy az eltűnőfélben lévő építészeti értékek részbeni megőrzésével és a közösségek támogatásával értéket lehet teremteni. A békés pesterzsébeti Duna-parton álló Hullám Csónakházak első épületét a TÉR_KÖZ segítségével, a BLOKK Építész Műhely tervei szerint állították helyre. A felújítás jól sikerült, a tervek szépek, a város egyik legvagányabb Duna-parti szakasza jöhet itt létre, ha ismét teljes hosszában járható lesz a parti sétány.
Nagyjából 25 évig ígérgették a Széll Kálmán tér felújítását, most elkészült. Ezzel eltűnt a polgármester-választások kedvenc kampánytémája, viszont ami maradt az év többi napjára: egy rendezett, a korábbinál sokkal világosabban áttekinthető tér. Rá sem ismerni például a metró épületére, aminek még a vártnál is jobbat tett a felújítás: nappal egy funkcionális üvegépület, éjszaka pedig egy izgalmas, belülről világító „tárgy”. A legyezőszerű épület eredetileg 1972-ben épült föl, de kitisztítva teljesen kortárs épületnek tűnik.
Az Építész Stúdió, a Lépték-Terv és a Főmterv közös tervezése nyomán végbement felújítás után eltűntek a bódék, a korábbi 3 darab fa helyett 179-et ültettek, a Várfok utca felé mozgólépcső vezet. A rézsűt növényzet borítja, a térkő illesztései közé LED-világítás került, ami éjszaka izgalmas látványt nyújt. A tér közepére egy csobogó és párásító került, a Kiscelli Múzeumba szállított régi óra helyére a Szövetség'39 tervezett újat.
A korábbi Moszkva térre esetleg Török Ferenc kultfilmje miatt tekinthetünk nosztalgiával, de túl sok szerethető nem volt benne, valóban katasztrofális állapotban volt. Utóbbi állítás nagyjából a Nehru-part korábbi állapotára is igaz. A felújítás után egy használható, játszótérrel, sportpályával, street workouttal, kikötővel, biodiverz kerttel tarkított park jött létre. A Petőfi híd alatt – egy korábban semmire sem használt területen – gördeszkapályát alakítottak ki, amire komoly igény mutatkozott.
Tovább folytatódott a Normafa környékének felújítása. A tavalyi évben új burkolatot kapott a legnépszerűbb, János-hegyig vezető sétaút, amelynek mentén új, egyedi tervezésű, tölgyfából készült padok, szemetesek, találkozópontok, térképek és tájékoztató táblák jelentek meg, az Anna-réten pedig egy hatalmas játszóteret alakítottak ki. Az idei év talán leglátványosabb fejlesztése a Jánoshegyi út felújítása volt, mellette – a Normafától a kilátóig – minőségi rekortánnal borított futóútvonal létesült. A mintegy 2 km hosszú futóutat a margitszigeti útvonal alternatívájának szánják. A futást egyébként környezetkímélő, mozgásérzékelő LED-lámpás közvilágítás teszi komfortosabbá és biztonságosabbá.
A budai hegyek sok sportolót vonzanak, de a túrázókról, kirándulókról sokáig megfeledkeztek. A Hármashatár-hegy új, háromszögekre felbontott formákból építkező, gömb alakú kilátója nemcsak egy új látványosság, hanem egy építészetileg is érdekes alkotás. A tető 495+8 méter magasan van, így tiszta időben könnyen ellátni akár a Megyeri hídig is.
Végre élet költözött az egykori Tőzsdepalotába. A Váci1 néven ismert, eredetileg Alpár Ignác által tervezett tömb hiába állt az UNESCO Világörökségi védelme alatt, évek óta várt a valódi kapunyitásra. Az Első Pesti Takarékpénztár szépen felújított, tartósságot sugárzó, nemes anyagokkal épült belső terei mellé kortárs belsőépítészeti megoldások kerültek.
A Tündérpalotaként is ismert, jelenleg az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet székházának, valamint a Pedagógiai Könyvtárnak és Múzeumnak is helyet adó szecessziós épület 1911-re épült fel Kőrössy Albert tervei alapján a Tisztviselőtelepi Magyar Királyi Állami Gimnázium számára. A finom vakolatdíszekkel tarkított homlokzat az elmúlt évtizedekben rendkívüli módon lepusztult. A magas szakmai színvonalon kivitelezett renováció egyébként kiérdemelte Az Év Homlokzata 2016 műemlék-felújítás kategória első díját is.
A Deák téri templom közvetlen szomszédságában idén ősszel nyílt meg az Insula Lutherana (Lutheránus Sziget) Kulturális és Lelkiségi Központ, benne az átalakított Evangélikus Országos Múzeummal és a Luther öröksége című új állandó kiállítással. A múzeum legfontosabb darabja Luther Márton saját kézzel írt, ónémet nyelvű végrendelete. A főtérben kipróbálhatunk egy orgonát, láthatunk egy templommakettet, de a kiállítótér alatt megtekinthetjük a vészkorszak idején összesen több mint 2000 embert megmentő Sztehló Gábor és Keken András tiszteletére berendezett óvóhelyet is. Az egész hely tényleg olyan, mint egy sziget – a belvárosban.
Nagyszerűen sikerült az Andrássy út 8-as szám alatt található egykori Schossberger-palota felújítása. Az egykori Sugárúton álló épület 1880 és 1882 között épült fel Schossberger Henrik megbízásából, Feszty Adolf építész tervei alapján. A megújult homlokzat mögött találjuk az igazán izgalmas részeket: az épületbe belépve elsőként a boltozatok lenyűgöző festése ragadja meg a figyelmünket, az udvari részen pedig a vasoszlopos loggiák és a földszinti boltozat Lotz Károly által készített sgrafittó díszítései jelentik a legfőbb látnivalót. A Nagy Csaba vezető tervező (Archikon) által tervezett rekonstrukció után az épületben 99 szobás hotel nyílt.
Valamivel korábban készült el, de csak idén ősszel mutattuk be az Andrássy út 66. alatt található egykori palotaépületet, illetve a felújítás után helyet kapott közösségi irodákat. A lépcsőház vaskorlátos lépcsőkarjai közé egy modern, üvegezett felvonó került. A tágas belső terekben megőrizték az eredeti nyílászárókat, láthatóvá tették a korábbi festékrétegeket és a nyers téglafelületeket. Az egész hatás olyan, mint egy igényesebb romkocsmában. Az 1890-es évekből származó háromemeletes, műemléki védettséget élvező saroképület felújítását Szalay Tihamér építész (MD Stúdió) és William Clothier belsőépítész (Brody House Group) tervezte.
A Tüskecsarnok építésének elkezdése és a nyitás között nagyjából 20 év telt el – ehhez képest 'pillanatok' alatt készült el a mellette található uszoda. Az épület megjelenése puritán egyszerűségű, visszafogott, de mégis elegáns gesztus ugyanakkor a tetőszerkezet fekete festése, és az is látszik, hogy az infografikákra és a tipográfiára is figyeltek. A két, 50 illetve 25 méteres medence mellett több lelátó, tornaterem és szauna is létesült.
Erzsébet-liget egyik elhagyatott, szocreál épületében az eredeti architektúra megőrzésével kapott helyt a kerület új vívó- és birkózó csarnoka. Az épületegyüttes eredetileg katonai iskola céljaira épült, majd a szovjet hadsereg irányító központjaként funkcionált, végül 15 évig állt üresen, mielőtt Makrai Sándor tervei alapján újjászületett, magas építészeti színvonalon.
Az 1888-ban alapított Magyar Testgyakorlók Köre az ország egyik legrégebbi sportegyüttese. Az MTK Budapest idén kapott új stadiont a Hungária körúton: az Új Hidegkuti Nándor Stadion a nemzetközi figyelmet is kiérdemlő, debreceni arénát tervező Bordás Péter (BORD Építész Stúdió) tervei alapján készült el.
A Paskál Gyógyfürdő felújításával egy megújult szabadidős komplexumot kapott Zugló. Az eddig is nagy népszerűségnek örvendő strandot mostantól egész évben lehet majd használni, és a termálmedencék mellett tetőterasz, vízi bár, valamint geotermikus szauna is létesült a fürdőben. Az építészeti terveket a Szántó & Mikó Építészek Kft. készítette.
A sportolókon és a környékbelieken kívül viszonylag kevesen tudják, hogy egy félreeső budai utcában található a hazai teniszképzés egyik legfontosabb bázisa. Az első látásra kissé merész épületen a nagy üvegfelületek mellett a lamellás, színes fémburkolat uralkodik. Utóbbi festését a helyszín adottságai, a salak és a növényzet árnyalatai határozták meg. A Mátyás-hegyi mellékutcában felépült új edzőcentrum méltó körülményeket teremt a készüléshez, a Kendik Géza (A4 Stúdió) tervei alapján született épülettel pedig egy újabb modern alkotás született Budapesten.
Egyedülálló, a látás- és mozgássérültek igényeit is figyelembe vevő integratív edzőterem nyílt a 13. kerületi Tátra utcában. A fogyatékkal élők szempontjait mind több helyen igyekeznek szem előtt tartani, de mégis szinte hihetetlen, hogy a Suhanj! Fitness megnyitásáig nem igazán volt olyan terem, ahol megfelelő edzéslehetőséget biztosítottak volna. A noppa design stúdió által kialakított belső teret úgy alakították ki, hogy a fogyatékkal élők együtt edzhessenek lényegében bárkivel.
Elkészült a Közép-Európai Egyetem (CEU) hatalmas beruházása az V. kerületi Nádor utcában. A terveket egy ír iroda, az O’Donnell&Tuomey, illetve magyar részről az M-Teampannon készítette. A homlokzat mögött hatalmas belső tér fogad. A felhasznált természetes hatású anyagok (elsősorban tégla, beton, fa) barátságosak, csak a rozsdavédőre emlékeztető anyaggal lefestett fémfelületek hatnak furcsán. Az épület mindennel – könyvtár, tanulószobák, tantermek, kávézó – rendelkezik, amivel egy egyetem általában, de a tetőn elhelyezett kert egy igazi extra.
Idén nyáron elkészült a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem kampuszfejlesztésének első üteme Csomay Zsófia és Németh Tamás tervei alapján. A Zugligeti úton található MOME Műhelyház az autólabort, valamint a formatervezők, az asztalosok, az ötvösök, a bőrösök és a textilesek műhelyeit fogadta be. A kampusz fejlesztése Magyarország legjelentősebb kreatívipari beruházása, egyben fontos lépcsőfok afelé, hogy az intézmény megerősítse pozícióját a közép-európai régióban.
Idén tovább folytatódott a Ludovika Campus fejlesztése: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem építkezésének második ütemében a kollégiumi szobahiányon igyekeztek enyhíteni. A Finta József és Szabó Tamás (Finta Stúdió) által tervezett, 600 férőhelyes kollégiummal szemben épül a kar új oktatási épülete, a két épület együtt pedig mintegy kapuként szolgál majd a hamarosan megújuló Orczy-kert számára.
Idén őszre lett kész az angyalföldi passzív ovi. A Nagy Csaba (Archikon) által tervezett Meséskert az ország első ilyen jellegű intézménye, amelyet a Darmstadt Passivhaus Institut minősített passzívházzá. Az épületben a szokásos helyiségek mellett tornatermek, speciális foglalkoztatók, csoportszobák, sószoba és nyitott színházterem is található. Eredeti megoldás a bevilágítók számára háromszög, négyszög és kör alakban 'kilyukasztott' födém, amely körül padokat telepítettek; sőt, az egész szint tulajdonképpen nem más, mint egy tetőkertre telepített védett játszótér.
A Városligetben eredeti formájában állítják vissza a régi pavilonokat. Az Állatkerti körút igénytelen bódéit lebontották, hogy a Feszl Frigyes eredeti terveinek megfelelő, gasztronómiai-kereskedelmi funkciót ellátó pavilonok visszaépüljenek.
A belvárosból nézve kieső helyen van, de ettől még figyelemre méltó alkotás a budafoki Szomszédok Piaca. A Kertész András Tibor (Avant-Garde Építész Stúdió) tervei alapján egy átriumos szerkesztésű épületnek minden esélye megvan rá, hogy a kerület egyik új központja legyen az előtte fekvő kis térrel és a szomszédos kis templommal. Az épület egyébként többek között megkapta a Budapesti Építészeti Kamara Nívódíját.
A kőbányai Újhegyi sétány, a környező lakótelepek gyalogos tengelye szintén nem a város legfrekventáltabb területei közé tartozik, az itt lakóknak azonban fontos előrelépés, hogy az eddigi betondzsungel helyett a körülményekhez képest kellemes és a korábbinál jóval zöldebb terület jött létre több növénnyel, ülőfelülettel, parkokkal, játszó- és rekreációs terekkel, csúszdával és street workouttal. A terveket a Lépték-Terv Tájépítész Iroda és a MŰ-HELY Zrt. készítette, a felújításra pedig a TÉR_KÖZ nyújtott lehetőséget.
A Ferenc tér nem a kifejezetten leamortizált területek közé tartozott, de a helyiek mégsem igazán kedvelték és több tényező nehezítette a használatát. Ezért is különösen szerencsés, hogy a mostani felújítás alkalmával a helyieket is megkérdezték, így alakítva ki többek közt az új futókört, az ülőfelületeket, a BUBI-állomást, valamint a játszóteret – többek között mozgássérült és halmozottan sérült gyerekek számára is használható játékokkal ellátva. Az eredmény egy zöldebb, a korábbinál jobban átjárható és használható tér lett.
Még a Tüskecsarnoknál is hosszabb ideig épült a gazdagréti Szent Angyalok-templom. Az autópályáról is jól látható, a lakótelep szürkeségéből kiemelkedő, éjszaka impozáns megvilágítást kapó, íves falakkal megálmodott épület Koppányi Imre és Koppányi Péter tervei alapján készült el.
Kortárs megfogalmazású, de az anyaghasználat és a modern szerkezet ellenére is visszafogott épületet emeltek a rákoskeresztúri Új köztemetőben. A látogatóközpontként funkcionáló épület leglátványosabb eleme a kétoldalt elhelyezett zöldfal, valamint a körben elültetett 301 darab nyírfa, amely a helyszínül szolgáló parcellára utal. Az évente több ezer látogató fogadására felépített központ terveit Markó Béla és Markó Máté építészek készítették.
Rendkívül izgalmas építészeti megoldással alakítottak ki új bejáratot a budavári Hilton számára. A középkori alapokra épült modern hotel megőrizte egy domonkos rendi kolostor, egy 13. századi templom és egy 17. századi jezsuita kollégium maradványait. A lentről érkezők számára a természet és a mérnöki tervek együtt alakították ki az új bejáratot, amelynek eredményeképp a régebbi épületrészek is láthatóbbá váltak. Az új, műemléki környezethez illeszkedő, kissé rejtett bejárati pavilon terveit Pályi Gábor és Vargha Júlia készítették.
Az elmúlt időszakban sorra újultak meg a Budai Várnegyed házai. Közéjük tartozik többek között a Vörös Sün Ház, ami a város legrégebbi ismert, jelenleg is álló és használt épülete. Alapjai 1260 körül keletkeztek, mai formáját a 18. században nyerte el. Működött itt, a mai Hess András téren vendégfogadó és színház is. A jellegzetes domborművet 1820-ban állították, a cégér a fogadó német nevére (Zum Roten Igl) utalt.
Akárcsak a szomszédos Vörös Sün Ház, ez a Fortuna utcai épület is fogadónak adott helyet sok évszázaddal ezelőtt, tulajdonosuk is közös volt egy időben. A ma már Pest-Buda néven butikhotelként működő ház felújítása rendkívül összetett feladatot jelentett az építészeknek, Hild Csorba Bernadettnek és munkatársainak.
Megújult a Várnegyed egyik kapujának számító Bécsi kapu tér teljes környezete is, többek között a 8-as szám alatti lakóház is. A zárt sarokerkéllyel épült ház az Esterházy család birtokában állt, udvarán pedig egy ősrégi szőlőtőke található, ami egyike Budapest védett természeti értékeinek.
Megújult az 1820-ban, Landherr András tervei szerint épült Óbudai Zsinagóga. A klasszicista stílusú épületet az 1960-as évek végén adta el a hitközség, majd egy ideig a Textilmúzeum, később az MTV V. Stúdiója működött benne. A felújítás Szécsi Zsolt tervei szerint készült el.
Óbuda más területei is komoly változáson estek át. Megújult a Fő tér környezete is, az Esernyős Galéria mellett létrejött a Szindbád, ami rendezvénytérként és a kerület első közösségi irodájaként is funkcionál. A tér közepén álló Gázlámpa Kioszk valószínűleg a város legkisebb vendéglátóipari egysége: az egykori gázátadó állomásban nyílt „egyszemélyes” kávézó egy ipari műemlék megmentésének szép példája.
