Nyílt nap a Kelenhegyi úti Műteremházban

Grecsó Krisztián: Tíz eszkimó – Pezsgős szilveszter a Katonában

Az igazi magasélet – Budapest legmagasabb építményei

Bagi László

A toronyházak kérdése rendszeresen komoly urbanisztikai viták célkeresztjébe kerül Budapesten. Már évtizedekkel ezelőtt sokan voltak, akik azt hangoztatták, hogy egy városnak szüksége van felhőkarcolókra, míg mások szerint Budapesten semmi szükség fölfelé terjeszkedni, hiszen bőven van terület az építkezésre, a harmonikus, egyik oldalon dombos, másik oldalon teljesen sík tájba pedig csúnya beavatkozás lenne egy hatalmas épület. Mindenesetre így is bőven van magas építmény, amelyre föl lehet mászni. Mi most megtettük.

1/11

-

Száz méter fölötti építmény és épület csak három található Budapesten, mindhárom valamilyen ipari célt szolgál. A lakó- vagy irodaépületek közül a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri Elméleti tömbje a legmagasabb. Igaz, ha a Rendőrségi Igazgatási Központ (az úgynevezett Rendőrpalota) antennáját is beleszámolnánk, az lenne a csúcstartó a maga 93 méterével – anélkül jó 30 méterrel alacsonyabb, ezért nem fért be a top10-be. Kis érdekesség, hogy ha képzeletben a legmagasabb öt budapesti tornyot egymásra helyeznénk, még mindig alacsonyabb építményt kapnánk, mint a világ jelenlegi legmagasabb épülete, a 828 méter magas dubaji Burdzs Kalifa.

2/11

Észak-Budai Hőerőmű tornya (203 m)

Nem Hundertwasser díszítette, a szép mint jelző se jutna eszünkbe, de a monolit vasbeton szerkezetű óbudai Főtáv-kémény mindenképpen egy technikai kuriózum a maga 200 méter fölötti magasságával. 1974 és 1975 között épült csúszózsalus technikával. Az óriási magasságra azért volt szükség, mert a város az uralkodó szélirány szerint innen kapja a legtöbb levegőt – ilyen tekintetben a távhő az egyik leginkább környezetbarát technológia, nem véletlen, hogy Bécshez hasonlóan Budapesten is egyre inkább a belvárosi ingatlanokat is igyekeznek távhővel ellátni. Az építmény négy külső kezelőszinttel van ellátva, mi ezek közül a legmagasabban lévőbe jutottunk fel. A cseh gyártmányú, fogasléces felvonó mintegy öt perc alatt ér föl. Ez elég idő arra, hogy átgondold az életed lenézz a mélybe – a torony belseje is igen impozáns látványt nyújt, a panorámáról nem is beszélve. Megtudtuk például, hogy Budapesten is van baseballpálya – közvetlenül a torony szomszédságában. A kémény körül elsősorban ipari üzemek sorakoznak, de a közelben fekszik az MTVA új gyártóbázisa, jól látszik az Óbudai Gázgyár, az Óbudai-sziget és tiszta időben a horizont alatt tulajdonképpen minden. A kémény egyébként egy vércsepár fészkelőhelyévé is vált az elmúlt években.

3/11

Széchenyi-hegyi adótorony (192 m)

1958 februárjában készült el a Széchenyi-hegyi adótorony 11 szintes és 55 méter magas épülete. Az antennák egy részét az erkélyekre szerelték fel, a tetőn pedig egy 39 méteres, úgynevezett lepkesoros antennát helyeztek el, így az egész építmény 94 méter magas lett. A stúdió a Szabadság téri volt Tőzsdepalotában kapott helyet. Az épület mellé a 70-es évek közepén építették a 192 méter magas, vasszerkezetű adótornyot. Az építményt három hatalmas kikötőtömb rögzíti. A toronyra három létrán lehet följutni, ami a nagy szélben, megrakodva nem is egyszerű feladat. Érdekesség, hogy a torony tetején lévő antennarendszert 2008-ban helikopterrel cserélték a digitális TV (DVB-T) sugárzás kiépítése miatt. A tornyot az Antenna Hungária üzemelteti.

4/11

Száva utcai adótorony (154 m)

A Ferihegyi gyorsforgalmi út és az Üllői út találkozásának közelében fekvő, 154 méter magas torony 1988-ra épült föl a Potiber (K. Artner Klára építész) és az Uvaterv (Földi András és Reiner Endre statikusok) tervei szerint, a Közgép–31. ÁÉV–Orszak vállalatok kivitelezésében. Az alsó rész 100 méteres magasságig vasbetonból épült, a lift is eddig a részig szállít. Itt kiszállás után–- egy fémlétrán felmászva – már az acélból készült részre jutunk. Az épület belseje a dermesztő csend mellett vezetékerdőt és bonyolult műszereket rejt. A tornyot jelenleg a Magyar Telekom Nyrt. üzemelteti – ezt hirdetik a minden irányból látható, magenta alapra elhelyezett nagy T betűk is.

5/11

Országház (96 m)

A Steindl Imre tervei szerint 1904-re felépült Duna-parti Országház a világ egyik legnagyobb parlamenti épülete 268 méteres hosszúságával és 96 méteres magasságával. Jóllehet mai mérete túlzottnak tűnik, ne feledjük, hogy az ország akkori területe a mainak körülbelül a háromszorosa volt – így jóval több képviselő elhelyezésére volt szükség –, az épület pedig urbanisztikai tekintetben a Várhegy ellenpárja. Az épület magassága a honfoglalásra utalva lett éppen 96 méter. A kupola felső része nagyon ritkán látogatható, a kupola alatti térben viszont nap mint nap százak fordulnak meg, hiszen itt őrzik a magyar Szent Koronát.

6/11

Szent István-bazilika (96 m)

A templom építését 1851-ben kezdték meg Hild József tervei szerint, a munkát Ybl Miklós folytatta, végül Kauser József irányítása alatt készült el 1905-re. Magassága – csakúgy, mint a Parlamenté – az honfoglalásra való utalásképp lett éppen 96 méter. A kilátó az építészet iránt érdeklődők számára nem csak a panoráma miatt élmény, hiszen a kupola kettős héja közötti részre érkezünk a lifttel, így belülről is megcsodálható a szerkezet szépsége. Ha létezne ár-érték arány a toronytúrák között, a Bazilika biztos győztes lenne. Mindössze 500 forintért látogathatunk föl a kupola alsó részénél kialakított kilátóra, a látvány pedig feledhetetlen.

7/11

A Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri Elméleti Tömbje (86 m)

A klinikák és több kórház közelében, a mostanában kiépülő Ludovika Campus és az Orczy-kert közvetlen szomszédságában találjuk a Semmelweis Egyetem úgynevezett Nagyvárad téri Elméleti Tömbjét (NET), amely hivatalosan 86 méteres magasságával a legnagyobb a budapesti toronyházak között. Az 1962-ben kiírt tervpályázaton Gerlóczy Gedeon, Südi Ernő és Wágner László építészek közös terve nyerte el az első díjat. (Érdekesség, hogy Gerlóczy maga is híres orvos családból származott, a gyógyszerész végzettségű „napútfestő”, Csontváry festményei pedig neki köszönhetően maradtak fenn az utókornak.) A 24 emeletes toronyépület végül Wágner László tervei szerint valósult meg jó tizenöt évvel az első pályázat után. A torony lábánál fekvő tömbben található az aula, a díszterem, két nagy előadóterem (a „zöld” és a „barna”), kis szemináriumi termek, valamint irodák. Az épülettömb ma orvosi kutatóintézeteknek és oktatási helyiségeknek ad otthont, de országszerte ismert az Országos Tűzoltó Lépcsőfutó Versenyről is: a több mint száz induló teljes, közel 30 kilós felszereléssel indul neki a 461 lépcsőfoknak. A győztes 3 percen belül teljesíti a távot.

8/11

Szent László-plébániatemplom (83 m)

A Kőbánya központjában álló templom 1894 és 1899 között épült fel Lechner Ödön tervei szerint. Az eklektikus és szecessziós elemeket egyaránt felvonultató háromhajós templom 1991 óta műemléki védettséget élvez. Az építéshez egyaránt fölhasználtak téglát, vörös márványt és pyrogránit épületdíszeket, a tetőt pedig Zsolnay-féle cserepekkel fedték. A templom az ország harmadik legmagasabb egyházi épülete. Nem csoda, hogy a II. világháborúban katonai célokra is használták az épületet: a torony belsejében egy vasbeton bunker található, még a lőrések is megmaradtak.

9/11

Mátyás-templom (78 m)

A 13. században alapított, majd 1874 és 1896 között Schulek Frigyes tervei szerint teljesen átépített Budavári Nagyboldogasszony-templom a város egyik legismertebb épülete, amely szinte uralja a budai panorámát az előtte elterülő Halászbástyával. A két torony közül a déli a magasabb: a kisebbik, úgynevezett Béla-toronynak csak a sisakja nyúlik az oromzat fölé. A déli, kőfaragványokkal gazdagon díszített, úgynevezett Mátyás-torony a homlokzat legjellegzetesebb eleme az erkélyes, áttört tornácú, kőcsipkés toronycsúccsal. Kis érdekesség, hogy a 19. századi átépítés során egy robusztus, neoromán stílusú északi tornyot is terveztek, ez azonban nem valósult meg. A Mátyás-torony június eleje óta látogatható egy óránként induló, vezetett túra keretében, amelynek során megtekinthetjük a tekintélyes méretű harangokat, a régi szélkakast, a színes Zsolnay-cserepeket és persze a csodás panorámát. Korábban részletesen írtunk az épület megújulásáról, erről itt olvashattok.

10/11

Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom (76 m)

Az erzsébetvárosi Rózsák terén álló neogótikus templom nemcsak az egyik legszebb, hanem az egyik legmagasabb is a városban. Az 1889-ben kiírt pályázat után végül a több tervváltozatot is benyújtó Steindl Imre, a Parlament építésze kapta a megbízást a végső tervek kidolgozására. Az 1893-ban elkezdődött építkezés viszonylag hosszan elhúzódott, és a templom felszentelésére csak 1901-ben került sor. A háromhajós, kéttornyos épület elsősorban a főhomlokzaton kapott gazdag díszítést. A belső tér díszei a festések mellett a pécsi Zsolnay-gyár termékei, így például a királygaléria Köllő Miklós szobrászművész alkotásaival. Az 1995 óta műemléki védettség alatt álló épület viszonylag jó állapotban van, de a II. világháborús sérüléseket máig nem sikerült teljesen helyreállítani, így néhány üvegablak és az orgona még restaurálásra vár. A hármas kapuzat előtti téren Szent Erzsébet szobra látható.

11/11

Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (73 m)

A Váci úton álló épület 1967 és 1973 között épült fel Dúl Dezső tervei szerint. A 20 emeletes toronyház egykor a Szakszervezetek Országos Tanácsának (SZOT) központja volt. Ekkoriban azt tervezték, hogy a Duna túlpartján, az Árpád híd másik oldalánál is épül egy hasonlóan magas ház – ez végül nem valósult meg. Az egykori SZOT-toronyház alsó részéhez 1995 és 1996 között építettek függönyfallal, tükröződő üvegfelületekkel szerelt toldalékot. Kis érdekesség, hogy a Nyugdíjfolyósító másik, általunk is bemutatott Fiumei úti épülete egykor Európa legmagasabb középülete volt, most a top10-be sem került be. De ez már egy másik történet...

Ez is érdekelheti